Az élelmiszerárak növekedése hozzájárult az észak-afrikai nyugtalansághoz

Budapest, 2011. február 2. szerda (MTI)

A világ élelmiszerbiztonsági szakértői az elmúlt időszakban ismételten figyelmeztettek, amennyiben az élelmiszerárak növekedését nem sikerül megfékezni, az számos fejlődő országban robbanáshoz vezethet. Pontosan olyan tömegmozgalmak lehetőségére céloztak, mint amely Tunéziában már megdöntötte az előző autoriter és korrupt kormányzatot, Egyiptomban pedig éppen most fenyegeti elsöpréssel Mubarak elnök 30 éve tartó hatalmát.

Egyiptom sivatagi ország, amely élelmiszerfogyasztásának több mint felét külföldről kénytelen importálni. A Nílus mentén 2008 óta ismételten lázongások törtek ki, ahogy az alapvető élelmiszerek ára, a búzától a gyümölcsig, jelentősen nőtt. Nem ez a jelenlegi események egyedüli oka, de mindenképpen egyik fontos tényezője – és erre a szakértők már hosszabb ideje figyelmeztettek.

Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek

Így például Hamdi Abdel-Azim kairói közgazdász november közepén az IPS sajtóügynökségnek kijelentette: “Amennyiben az élelmiszerárak növekedése folytatódik, a kormány elleni népharag robbanása várható”. Mubarak elnök politikai ellenfelei már hetekkel korábban az élelmiszerárak befagyasztását követelték.

Az élelmiszerek globális drágulása a jordániai, az algériai és más térségbeli tüntetők haragját is motiválta, és az érintett kormányok aggodalma maga is növelheti az alapvető élelmiszerek világpiaci árát. A Toronto Globe and Mail, amely a világ egyik vezető gabonaexportőr országának kereskedelmi központjában jelenik meg és érthetően nagy figyelmet fordít a témára, hétfőn úgy fogalmazott, hogy “a búza hirtelen fontos helyre került a Közel-Kelet étrendjében”.

Algéria a múlt héten 800 ezer tonnát rendelt és ezzel 1 millió tonnára növelte idei vásárlásait. Jordánia, Törökország, Líbia, Katar, Marokkó és Libanon is sokat vásárolt az elmúlt hetekben. Távolabb Banglades is bejelentette, hogy kétszeresére növeli idei beszerzési célszámait, hogy leszoríthassa a hazai árakat.

A térség kormányai abbeli aggodalmukban, hogy a további áremelkedések saját országukat is destabilizálhatják, lázas gabona- rizs- és élelmiszervásárlásba bocsátkoztak a világpiacon, hogy megfelelően feltöltsék a hazai tartalékokat és ellenőrzésük alatt tartsák az árakat. Washingtonban a Goldman Sachs hétfőn közzétett jelentésében a mezőgazdasági cikkek felhalmozásának fokozódását jósolta a tunéziai és egyiptomi események nyomán. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének, a FAO-nak csütörtökön közzéteendő havi élelmiszer-árindexe a torontói lap szerint várhatólag azt jelzi majd, hogy a globális élelmiszerárak csúcs-szinten maradnak és még tovább is emelkedhetnek.

A FAO-index 55 különböző élelmiszer – köztük a rizs, a hús, a búza, a tej és a sajt – nagykereskedelmi árszintjét összesítő szám, amely decemberben rekordot döntött, amivel túlszárnyalta a korábbi, 2008 júniusában mért szintet. Mint emlékezetes, akkor az élelmiszerárak lázongást váltottak ki több országban – így Egyiptomban is.

A decemberi áremelkedésben különböző tényezők játszottak szerepet. A vezető búzaexportáló országokban – Oroszországban, Kanadában, Ukrajnában és Ausztráliában – gyenge termést takarítottak be, ez ősz óta felfelé hajtotta az árakat. Az elmúlt 12 hónapban a chicagói tőzsdén 77 százalékkal nőtt a búzaár, és januárban is 6 százalékkal emelkedett: ehhez hasonlóra januárban 1993 óta nem volt példa. A rizs ára viszont a jó termésnek köszönhetően 2010-ben nem változott jelentősen, ám januárban, ahogy a politikai nyugtalanságtól tartó kormányok minden lehető módon növelni próbálták tartalékaikat, 8 százalékkal megugrott.

Az árakat a világpiaci kereslet erősödése is felfelé hajtja: a nagy feltörekvő országok, Kína, India és Brazília mind nagyobb részét szippantják fel a piacra kerülő alapélelmiszereknek, és a magához térő amerikai gazdaság igénye is nő.

A FAO szokatlan figyelmeztetést adott ki, amelyben óvott az “olyan, rövid távon hasznosnak tűnő politikai lépésektől, amelyek hosszú távon káros hatással járhatnak és még súlyosbíthatják is a helyzetet”. Ez utalás volt az egyes élelmiszer-exportőr országok által – mint Ukrajna és Argentína – 2008-ban a hazai árszint lenyomása érdekében bevezetett exportkorlátozásokra, amelyek akkor még jobban növelték a világpiacon az árakat.

A Vancouver Sun egy washingtoni szerzője arról ír, hogy az élelmiszerárak inflálódását mind többen összefüggésbe hozzák az amerikai jegybank szerepét betöltő FED deflációellenes, keresletnövelő lépéseivel is. A FED az amerikai kincstárjegyek vásárlásával növelte a forgalomban lévő dollármennyiséget, amit a befektetők egyrészt a részvény-, másrészt az árutőzsdéken igyekeznek forgatni, ez növeli a búza és a kukorica árát is. A dollár árfolyama gyengül, viszont a globális commodity-árak nőnek. A lap által idézett amerikai pénzügyi szakértők szerint a FED ezzel mintegy exportálja az inflációt.

Ed Yardeni, egy ismert amerikai pénzügyi elemző hétfői hírlevelében a FED elnökéről írva tréfásan (?) úgy fogalmazott, hogy Ben Bernanke nevének a forradalmárok listáján kellene szerepelnie, mivel az általa tavaly augusztusban meghirdetett és november óta megvalósuló pénzpolitika hozzájárult a fejlődő világban a nyugtalansághoz és változáshoz. “A növekvő élelmiszer- és üzemanyagárak csak erősítik a széleskörű munkanélküliség kiváltotta haragot a jelenleg forrongó országokban” – írta az amerikai elemző.

Hirdetés
Beszerzési jogi tréning
Beszerzési jogi tréning
Beszerzési jogi tréning
”Beszerzési

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here