A KSH javulást mért

Magyarország bruttó hazai terméke 2010 IV. negyedévében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével 1,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest 0,2%-kal bővült. A 2010-es év egészében az ország gazdasági teljesítménye 1,2%-kal volt magasabb az előző évinél. 2010-ben a bruttó hazai termék értéke folyó áron 27 120 milliárd Ft, egy főre vetítve 2 millió 712 ezer Ft volt. – jelentette a KSH.

A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény – öt negyedéven át tartó csökkenése – 2010 első negyedévében megállt, és azóta gyorsuló ütemben, a IV. negyedévben 1,9%-kal nőtt. Az utolsó negyedévi GDP-emelkedés továbbra is elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye.

A nemzetgazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok IV. negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt tovább esett (-18,6%). Az ipar hozzáadott értéke viszont továbbra is jelentősen (9,7%) növekedett, főként az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 11,3%-os bővülés következtében. Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, a műszergyártás, illetve a kohászat, fémfeldolgozás, valamint a bőr-, fa- és papírtermék gyártása területén. Az építőipar hozzáadott értéke továbbra is mérséklődést mutatott (-7,2%), minden építménycsoport termelése csökkent. Éves szinten 17 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki, ami az előző évinél közel kétötödével, a felépült lakások számánál (21 ezer) 17%-kal kevesebb. Ilyen mértékű visszaesés az elmúlt húsz évben nem fordult elő, ami a lakásépítés további csökkenését vetíti előre.

Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek

A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1,2 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,9%-kal emelkedett, így 0,5 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az előző negyedévnél mérsékeltebb teljesítménybővülés mutatkozott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,7%) területén, összhangban a belső kereslet, azaz a háztartások fogyasztási kiadásainak mérséklődésével. A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 2,8%-kal emelkedett, amiben tükröződik a tovább növekvő exportforgalom. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,3%-kal nőtt. Ezt elsősorban a költségvetésből finanszírozott egészségügyi ellátás teljesítményének növekedése okozta. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén enyhe, 0,4%-os bővülés mutatkozott. Ezen belül a pénzügyi tevékenység teljesítménye kismértékben csökkent a biztosítóknál regisztrált szerződésszámok visszaesése miatt.

A termékadók- és támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP IV. negyedévi növekedéséhez.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása a III. negyedévi növekedés után ismét csökkent, 0,8%-kal, ami 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A háztartások fogyasztási kiadása szintén újra csökkent, 0,4%-kal. A háztartások fogyasztási kiadásán belül volumencsökkenést mértünk a legtöbb főcsoportnál, különösen a közlekedésre, az egészségügyi termékekre és az élelmiszerekre fordított kiadásoknál. Ellenben a lakásszolgáltatással kapcsolatos kiadások volumene enyhén emelkedett. Mindezek mellett a mérséklődésben az előző negyedévhez képest emelkedő bázis hatása is érvényesült.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 2,2%-kal lett alacsonyabb. A közösségi fogyasztás területén 7,6%-os csökkenés figyelhető meg. A közösségi fogyasztás így 0,9 százalékponttal mérsékelte a GDP változását.

Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 1,9%-kal mérséklődött.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás esetén a visszaesés jelentős mértékű, 9,1%, ami 2,7 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A nemzetgazdasági ágak többségében csökkenés, néhol jelentős visszaesés volt. A nagy súlyú ágazatok közül az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban jelentős csökkenés figyelhető meg. Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágon belül folytatódott a lakásépítések visszaesése. A feldolgozóipar és az oktatás nemzetgazdasági ágak beruházásai jelentősen nőttek: elsősorban a jármű-, a gumi- és a vegyianyag-gyártás egyedi nagyberuházásai, valamint az oktatás minden területén megvalósuló intézménybővítések, -felújítások eredményeként. A művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatnál jelentkező jelentős növekedését főként a pécsi kulturális fejlesztések és az európai soros elnökséggel kapcsolatos beruházások okozták.

A készletek állománya a IV. negyedévben a korábbi negyedévekhez képest kisebb mértékben, folyó áron 20 milliárd Ft-tal csökkent. A feldolgozóipar több fontos húzóágazatában jelentkező készletcsökkenést csak részben ellensúlyozta a kereskedelmi, mezőgazdasági és élelmiszeripari készletek növekedése.

A termelési és felhasználási oldal különbségéből számított statisztikai eltérés folyó áron 119 milliárd Ft volt, szemben az előző év azonos időszakának 29 milliárd Ft-os értékével. A készletváltozás és statisztikai eltérés együttesen 4,3 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

A belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 0,3%-kal növekedett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 481 milliárd Ft aktívum keletkezett. Az export és az import volumene továbbra is kétszámjegyű növekedést mutatott (11,7%, ill. 10,3%). A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege +1,7 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 13,8%, importja 12,9%-kal nőtt. A szolgáltatások exportja 1,5%-kal nőtt, míg importja 2,1%-kal csökkent.

A 2010-es év egészében a bruttó hazai termék 1,2%-kal nőtt. A mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye 4,1%-kal, a szolgáltatásoké pedig enyhén, 0,1%-kal bővült. Éves szinten a mezőgazdaság, ipar és építőipar együttesen 1,15, a szolgáltatások pedig 0,04 százalékponttal járultak hozzá a GDP növekedéséhez. A végső fogyasztás 2,0%-kal csökkent, ezen belül a háztartások fogyasztása 2,2%-os csökkenést mutatott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,6%-kal zsugorodott. A belföldi felhasználás 1,1%-kal esett vissza, így 1,1 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Az export 14,1%-os, míg az import 12,0%-os növekedést mutatott éves szinten, 2,2 százalékponttal járulva hozzá a GDP növekedéséhez.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2010 IV. negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,2%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 5,8%-os, az ipar 1,1%-os, az építőipar pedig 2,5%-os mérséklődést, míg a szolgáltatások összességében 0,3%-os növekedést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadása 0,5%-kal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 1,7%-kal csökkentek. A közösségi fogyasztás 1,1%-os, a végső fogyasztás 1,4%-os csökkenést mutatott. Az export 2,0%-kal, míg az import 1,3%-kal emelkedett.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke 2010 IV. negyedévében 0,2%-kal bővült az előző negyedévhez viszonyítva. A rendelkezésre álló adatok szerint a tagországok többségében Magyarországhoz hasonlóan, az EU átlagának megfelelő vagy afölötti növekedés volt tapasztalható. Négy tagországban, köztük Dániában, az Egyesült Királyságban csökkent a bruttó hazai termék az előző negyedévhez viszonyítva.

A bruttó hazai termék volumene a IV. negyedévben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 2,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Hirdetés
Beszerzési jogi tréning
Beszerzési jogi tréning
Beszerzési jogi tréning
”Beszerzési

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here