KPMG: egyre több a vállalati csalásban érintett cégvezető

A magas rangú vezetők többször követnek el csalást, az igazgatótanácsok elnökei a csalások 26 százalékában voltak érintettek 2008 és 2010 között, míg 2007-ben csak az esetek 11 százalékában – derül ki a KPMG nemzetközi tanulmányából, amelynek eredményeit szerdán juttatta el az MTI-nek.

2011.június 16. (MTI)

A KPMG tanácsadói 69 országban 348 olyan esetet vizsgáltak meg, ahol felmerült a csalás gyanúja. Ezeket az esettanulmányokat elemezve állították fel a “tipikus csaló portréját”.
A tanulmány szerint a vállalati visszaélések elkövetői 36 és 45 év közötti, vezető beosztású, a cégnél több mint tíz éve dolgozó férfiak. A felmérés szerint a nők mindössze a csalások 13 százalékáért tehetők felelőssé.
Az elkövetők 32 százaléka a vállalatok pénzügyi részlegén, 25 százalékuk pedig értékesítési területen dolgozik, és többnyire másokkal együttműködve követik el a csalásokat. 2007-hez képest jelentősen megugrott – arányuk 11-ről 26 százalékra nőtt – az igazgatótanácsok elnökeinek érintettsége a csalásokban.
Az elkövetők leggyakrabban sikkasztást, vagy beszerzési csalást követnek el; ebben a pozícióban könnyebben felülírhatják az ellenőrzéseket és bizalmi pozíciójukat is kihasználhatják – olvasható a közleményben.
Hozzáfűzik: vállalati oldalon a belső ellenőrzések gyengülése, a menedzsment felülvizsgálatok ritkulása nyitja meg a kaput a csalássorozatok előtt.
“A vizsgált ügyek 78 százalékánál megfigyelhető, hogy a gyenge ellenőrzést használták ki a csalók. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Kelet-Európában vizsgált csalások több mint felét a kezdetükhöz képest három évnél később észlelték, világosan láthatjuk, hogy az ellenőrző eszközök és intézkedések nem elégségesek, vagy nem vizsgálták felül őket annak érdekében, hogy kezeljék az új típusú veszélyeket” – idézi a közlemény Gaidosch Tamást, a KPMG csalásfelderítés és -megelőzés üzletágért felelős partnerét.
Nemzetközi szinten átlagosan az észlelt csalásoknak csupán 23 százalékát hozták nyilvánosságra, és 46 százalékáról tájékoztatták a munkatársakat. Kelet-Európában a csalások kevesebb mint 30 százalékát kommunikálják a vállalaton belül, míg 11 százalékát jelentik valamilyen külső szervnek.
Kelet-Európában a csalással szembeni fellépés leggyakoribb eszköze a fegyelmi eljárás. Ilyen lépés az esetek 33 százalékában volt, míg lemondásra illetve önkéntes visszavonulás csaknem minden negyedik csalásnál. Jogi lépéseket a csalások 17 százalékában tettek, míg a polgári kártérítések aránya csupán 2 százalék – derül ki az adatokból.

Hirdetés
Beszerzési jogi tréning
Beszerzési jogi tréning
Beszerzési jogi tréning
”Beszerzési

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here