Nőtt az áruszállítási teljesítmény

2011. I. félévben az árutonna-kilométerben mért áruszállítási teljesítmény – a nemzetközi szállításnak köszönhetően – 3%-kal nőtt, miközben 4%-kal kevesebb tömegű árut szállítottak, mint az előző év azonos időszakában.

A helyközi személyszállításban mind az utasforgalom, mind az utaskilométerben mért teljesítmény lényegében stagnált. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 12%-kal, 4 millió főre emelkedett. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygép-kocsik száma négyévi visszaesést követően 17%-kal – 35 ezer darabra – bővült az egy évvel korábbihoz képest, ezek 29%-a használt volt.

Áruszállítás
A szállított áruk tömege – 126 millió tonna – a 2010. I. félévben szállított mennyiséghez képest 4%-kal csökkent. Módozatonkénti bontásban a vasúti (2%) és a csővezetékes (1%) szállítás növekedett, míg a közúti (5%) és a belvízi szállítás (18%) csökkent. Az árutömeg 69%-át közúton, 18%-át vasúton szállították; belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése még meghatározóbb (88%) – a vasúti, a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan.
Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény – 26 milliárd árutonna-kilométer – 3%-kal emelkedett. A vasúti szállítás teljesítménye 1, a közúti 4, a csővezetékes 3%-kal nőtt, a belvízi 8%-kal csökkent. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 68, a vasúti 16, a csővezetékes 11, míg a belvízi szállítás 4%-kal részesedett.
A nemzetközi áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért teljesítménye is 5%-kal nőtt.
A belföldi áruszállítás volumene 8, teljesítménye 4%-kal csökkent.
Az egyes módozatok közötti megoszlásra – mind a belföldi, mind a nemzetközi szállításban – továbbra is a közút túlsúlya a vasúttal szemben, valamint a vízi szállítás marginális szerepe jellemző.
A közúti áruszállítás volumene 5%-kal mérséklődött 2010 első félévéhez képest. A belföldi szállítás volumene 9%-kal visszaesett, a nemzetközi viszonylatban viszont 19%-kal nagyobb tömegű árut szállítottak. A belföldön szállított árutömeg csökkenését többek között befolyásolta az építőipar első félévi mérsékelt teljesítménye is. A teljes árutömeg 20%-a lépte át az országhatárt, szemben az előző év azonos időszaki 16%-kal. A belföldi teljesítmény csökkenésében szerepet játszhat a 3,5 tonnánál nagyobb teherbírású gépjárműállomány év végi számának bázisidőszakhoz képest bekövetkezett 3%-os visszaesése. A 3,5 tonna teherbírás alatti gépjárművek száma lényegében nem változott. A közúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye belföldi viszonylatban 5%-kal esett vissza a bázisidőszakkal szemben, nemzetközi relációban 7%-kal nőtt. Kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra, így nőtt az átlagos szállítási távolság. A közúti áruszállítási teljesítmény 71%-a a szállítási ágazatba sorolt vállalkozásoknak tulajdonítható. A más ágazatba sorolt vállalkozások aránya 29%. A társas vállalkozások részesedése 90, az egyéni vállalkozásoké 10%-ot tett ki. A szolgáltatásként végzett szállítások (fuvardíjas) súlya 89%, ezek átlagos szállítási távolsága sokkal nagyobb, mint az ún. saját számlásoké. Az ágazatban tevékenykedők, illetve a társas vállalkozások lényegesen jobban kihasználják járműveiket, az üres futások aránya 20-21%, míg ugyanez a mutató az egyéni vállalkozások és a saját számlás szállítások esetében 30 % feletti.

Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek

A vasúti áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért teljesítménye egyaránt 2%-kal nőtt a bázisidőszakhoz képest, főként a nemzetközi kiviteli teljesítmény növekedésének köszönhetően.
A tranzitszállítás volumenben (tonnában) mért részesedése a nemzetközi szállításból 25-ről 22%-ra csökkent a bázisidőszakhoz képest. A volumenben mért teljesítmény belföldön 5%-kal mérséklődött, nemzetközi viszonylatban 4%-kal nőtt 2010 azonos időszakához mérten. Árutonna-kilométerben mérve a belföldi teljesítmény 12%-ot csökkent, a nemzetközi szállítás növekedése 4%-ot tett ki.
Az elmúlt év azonos időszakához képest a belvízi áruforgalom volumene 18%-kal, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 8%-kal esett vissza, ami a berakások, azaz az export forgalom jelentős csökkenésével magyarázható. A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 7, az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből 8% volt.
A légi áruszállításban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér összes áruforgalma 33,3 ezer tonna volt, ami 6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

Hirdetés
Beszerzési jogi tréning
Beszerzési jogi tréning
Beszerzési jogi tréning
”Beszerzési

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here