Ázsiai befektetések

Bővülő kínai, indiai befektetések Európában és Magyarországon.

2011.szeptember 30. (MTI)

Az uniós és a magyar tapasztalatok is azt mutatják, hogy napjainkban az Európai Unióban (EU), illetve Magyarországon is jelentősen bővülnek a kínai, illetve az indiai befektetések, mind a beruházások számát, mind a volumenét tekintve – mondta Czakó Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdasági Intézetének igazgatója az MTI-nek.

Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek

Magyarországon 1998 és 2009 között ez a bővülés a befektetések állományát nézve csaknem 20-szoros volt, de az ázsiai befektetések állománya egyelőre így is viszonylag alacsony az összes külföldi befektetésen belül: az 1998-as 1,4 százalékról 2009-re 2,7 százalékra nőtt az arányuk.
Czakó Erzsébet annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Corvinus november közepén az Európai Unióból, illetve Kínából érkező tudósok bevonásával kétnapos konferenciát tart a hosszú távú fenntarthatóságról, egyebek mellett arról, hogy a globalizáció hogyan hatott mind az európai uniós, mind a magyarországi vállalatok versenyképességére. Napirendre kerül, hogy milyen szerepet játszanak a globális gazdaságban a feltörekvő piacok, elsősorban Brazília, Oroszország, India és Kína – az úgynevezett BRIC országok – külföldi tőkebefektetései.
A konferencia annak a 2010-ben indult és 2012 tavaszán záruló, 2,5 milliárd forint felhasználását lehetővé tevő projekt keretében valósul meg, amely az EU támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az Új Széchenyi Terv keretében az egyetem kutatási, fejlesztési és innovációs teljesítményének növelését szolgálja.
Az igazgató elmondta: a világ 500-as legnagyobb árbevételű vállalati listájában, melyet időről időre publikál a Fortune egyesült államokbeli magazin, jelentősen megnőtt – a BRIC országok vállalatainak – a száma. Korábban elsősorban a legfejlettebb országok, így az Egyesült Államok, Japán és az EU vezető államainak cégei adták az 500-as lista döntő részét.

Kiemelte: többek közt erre a jelenségre figyelt fel a két éve alakult Európai Kutatási Hálózat is, és célul tűzte ki, hogy utánajár annak: a korábbi “világbanki terminológiában” alkalmazott Észak és Dél kapcsolatában hogyan jellemezhető a déli országok cégeinek előretörése Európában, és hatásuk az európai érintettekre.
Czakó Erzsébet kitért arra, hogy Görögországban, Spanyolországban, de Magyarországon is egyfajta “messiásként” tekintenek Kínára, elsősorban a kilátásba helyezett állami beruházások és államkötvény-vásárlások hatására.
Czakó Erzsébet kifejtette: három nagy csoportra lehet osztani a kínai befektetéseket Európában: egyrészt a kínai állami alapokhoz kapcsolódó befektetésekre (például a China Investment Corporation és a State Adminsitration of Foreing Exchange), másrészt a vállalati befektetésekre, harmadrészt pedig a magánszemélyekére. Hozzátette: Magyarországon a kínai magánszemélyek befektetései a leglátványosabbak.

Az Európai Kutatói Hálózatban közreműködő francia kutatók, Francoise Hay és Christian Milelli érdekes megállapításokra jutottak a világgazdasági válság előtti, illetve utáni időszakot összehasonlítva. A napokban könyvben publikált eredményeik azt mutatták, hogy az indiai és kínai befektetők számára a legvonzóbb célterületek az EU-n belül továbbra is Nagy-Britannia, Németország és Franciaország, az indiai, kínai befektetések kétharmada ezekbe az országokba áramlik.
A célterületekről Czakó Erzsébet elmondta: a kínai befektetések harmada a gépgyártás, negyede a válság előtt a logisztikai és kereskedelmi területekre összpontosult, a válság után előtérbe került például a megújuló energia szektor. Ezzel szemben az indiai befektetéseket a 2008-as válság előtt nagyrészt az IKT, azaz az infokommunikációs szektorban valósították meg, ezek adták az indiai befektetések több mint 40 százalékát, a válság után az indiaiaknál is a domináns a gépjárműgyártásba, azon belül is az autógyártásba történt befektetés lett – ismertette az igazgató.
Czakó Erzsébet Magyarország vonatkozásában elmondta: a külföldi tőkebefektetés (FDI) állomány adatai szerint 1998-ig mindössze 1,5 millió euró kínai tőke áramlott Magyarországra, a volument tekintve 2009-re ez majdnem 20-szorosára emelkedett, abban az évben 26,5 millió eurót tett ki.

Rámutatott: a kínai külföldi befektetések az összes Magyarországra érkező tőkéhez képest igen kis arányt tesznek ki. Ha az összes Magyarországra érkező ázsiai tőkét nézzük, akkor 1998-ban 208 millió euró volt a teljes ázsiai Magyarországon befektetett tőkeállomány, ami 2009-re 1,6 milliárd euróra nőtt. Az összbefektetésen belül az ázsiai befektetők részaránya ennél kisebb mértékben bővült, 1998-ban arányuk 1,4 százalék volt, míg 2009-ben 2,7 százalékot tett ki.
Elmondta: ha a magyar tőkekivitel állományát nézzük, Ázsia egészét tekintve az oda kivitt magyar tőke 2,4 milliárd eurót ért el 2009-ben, míg a magyar befektetett tőkeállomány a teljes Európát nézve 9,2 milliárd eurót tett ki. Az igazgató hozzátette: a jelentősebb magyar tőkekivitel a kelet-európai régióba irányult, így Bulgária, Horvátország, Macedónia, Románia, Szlovákia és Ukrajna az állomány 40 százalékát teszi ki.

Hirdetés
Beszerzési jogi tréning
Beszerzési jogi tréning
Beszerzési jogi tréning
”Beszerzési

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here