Hetedik alkalommal rendezték meg Budapesten az Európai Kereskedelem Napját. A rendezvény fő célkitűzése, hogy a kereskedelmet, mint a magyar gazdaság egyik fő foglalkoztatóját és motorját a figyelem középpontjába állítsa.
5-10 évre szóló kereskedelmi koncepció kialakításához kérte a kereskedelmi szervezetek segítségét Szatmáry Kristóf, az NGM államtitkára az Európai Kereskedelem Napja alkalmából csütörtökön megtartott rendezvényen Budapesten. Az eseményen átadták a legjobb teljesítményeket elismerő díjakat, ugyanakkor kereskedelmi szakma résztvevői nem hallgat.
“A kereskedelem, mint az uniós GDP 11 százalékának előállítója, és idehaza több mint 533 ezer ember foglalkoztatója megérdemel évente egyszer egy kis figyelmet, ilyenkor a pult másik oldalát is meg kell nézni” – jelentette ki köszöntőbeszédében Krisán László. A VOSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Szekciójának elnöke hozzátette, hogy a szektor szereplői egy napra ilyenkor félreteszik az éles konkurenciaharcot, és a szakmára koncentrálnak.
Az ország helyzetéről szólva Krisán László kijelentette: “a költségvetés egyensúlya mindenkinek közös érdeke, ám a fogyasztást veszélyeztető lépések helyett a kormánynak a feketekereskedelem visszaszorítására kellene koncentrálnia. A kiskereskedelmi forgalom 25-30 százalékát kitevő illegális forgalom legalább egy részének kifehérítésével a tisztességesen dolgozó szakma, a vásárlók és a kormány egyaránt jól járnának” – vélekedett az elnök. ták el a szektort érintő problémákat sem.
“A kereskedelem, mint az ipar után a második legnagyobb ágazat megkerülhetetlen a magyar gazdaságot érintő döntések meghozatalakor” – mondta Szatmáry Kristóf. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára kijelentette, hogy a kereskedelem hatalom, felelősség, és a gazdaságpolitikát támogató eszköz is egyben. Ezen a ponton Szatmáry a kereskedelmi érdekképviseletek együttműködését kérte egy 5-10 évre szóló, kereskedelmi koncepció kialakításában, hozzátéve hogy ezt pusztán minisztériumi részvétellel, partnerség nélkül nem lehet megoldani. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a látszat ellenére a kormányzat eltökélt a kereskedelem támogatása, a fogyasztás bővítése, és a szektor pozícióinak javítása mellett.
“Az élet megválaszolta a válság természetére vonatkozó kérdéseket, ma már látszik, hogy L alakú, lassú kilábalással járó válsággal állunk szemben” – jelentette ki Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hozzátette, hogy a belső kereslet évek óta csökken és jövőre sem várható növekedés. Parragh szólt arról is, hogy a kereskedelem szereplőit kiemelten érinti a jelenleg tapasztalható átrendeződés, a munkajogszabályok változása, ugyanakkor vannak pozitív fejlemények is, mint például a teljesítmény felértékelődése, vagy az eladósodás elleni küzdelem.
Parragh szerint mindez a magyar társadalom egyfajta tanulási folyamatának része, ahogy az is, hogy a nyugati országokhoz hasonlóan egyre inkább magyar terméket választunk.
“Az ünnep ellenére nem tehetem meg, hogy ne soroljam fel a fejtörést okozó körülményeket” – kezdte beszédét Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint komoly kihívást jelent a kereskedelemnek a 305 forint feletti euró, a 420 forintos gázolaj, és nem jó hír a közösségi közlekedés adójának ötlete sem. A főtitkár hozzátette, hogy pozitív megközelítéssel is csak 0 százalék körül lesz a gazdasági növekedés jövőre, ebben a helyzetben a vállalkozóknak 790 ezer dolgozó fizetésemeléséről kell gondoskodniuk a minimális bérszintek emelkedése miatt, az ígért kompenzáció részleteiről pedig még nem sokat tudni.
A főtitkár szerint jó hír ugyanakkor, hogy egy rugalmas, foglalkoztatásbarát munka törvénykönyvet sikerült az egyeztetések során létrehozni, amely nem lesz méltatlan a munkavállalókkal szemben sem.
Dávid Ferenc tolmácsolta ugyanakkor a VOSZ álláspontját is, és hibás döntésnek tartotta az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megszüntetését, valamint kifejezte kétségét a helyette létrejövő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) hatékonyságával kapcsolatban.
Az elhangzott beszédek után idén is kiosztották a Klauzál Gábor Díjakat, a Miniszteri Dicséreteket, és a Magyar Kereskedelemért Nagydíjat a szakma kiemelkedő teljesítményt nyújtó képviselőinek.
A díjátadás után kerekasztal-beszélgetésre került sor “Mi lesz veled kereskedelem?” címmel. A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy a háztartások fogyasztásának 3 százalékot meghaladó tartós bővülése nem várható az elkövetkezendő években, és ebből következően a kiskereskedelem egyes szereplőinek vélhetően fel kell adniuk tevékenységüket, vagyis átrendeződés várható a kereskedelemben.
