Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős

Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint, de ha hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy dolgozókat, akik még hivatalosan itthon vannak bejelentve, akkor a valós csökkenés 500 ezer körül lehet. Emellett jelentős számú olyan belső elvándorló is van, aki nem jelenik meg a kimutatásokban, mivel állandó lakcímét megőrizte – áll a GKI múlt hónap legvégén közzétett elemzésében.

A vizsgálat – melyben az 500 fő feletti települések nem szerepelnek – kimutatta, hogy  az ország két, jól elkülöníthető részre bomlik: a népességnyerőkre és a lakosságvesztőkre. Ezen belül a déli, dél-keleti és észak-keleti országrészen található településeken nagy népességcsökkenés történt. Kiemelendő Miskolc, ahol a legnagyobb volt a népességszám zuhanása (12 ezer fő). Ellenben, Budapest és környékén látható, hogy növekedett a lakosok száma, ahogyan az észak-nyugati határszélen és a Közép-Dunántúl egy részén is. Kisebb növekedési pontok láthatóak még Kecskemét környékén is.

Az állandó lakosok változása 2007-2015 között
(%, 500 fő feletti településeken)

Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek

A lakosság számának változását a természetes szaporodás/fogyás, a belföldi oda- és elvándorlás, valamint a ki- és bevándorlás alakítja. Ezen belül az oda- és elvándorlás súlya meghatározó, amit a lakosságszámmal való erős és szignifikáns korreláció is mutat (0,931). A teljes keleti és déli országrész településeit (leszámítva Szegedet, Debrecent és agglomerációit) elvándorlás, míg Budapest, Győr, Sopron és a környezetükben lévő településeket odavándorlás jellemzi. Tehát a lakosság jellemzően észak-nyugat felé mozog, amelynek fő magyarázó tényezői a munkalehetőségek és a bérek közötti különbségek.

Belföldi vándorlás 2007-2015 között
(oda- és elvándorlás különbsége a 2015-ös népességhez viszonyítva)

Azt, hogy egy települést inkább az elvándorlás vagy a betelepülés jellemez, nagyban függ a környezettől, a kínált szolgáltatásoktól és a megélhetési lehetőségektől. Ezen belül kimagasló szerepe van a munkahelyek meglétének (van-e igény új munkaerőre), illetve az elérhető jövedelmeknek. Ez utóbbit közelíti az szja-bevallásokban megjelenő nettó jövedelmek nagysága.

Az egy bevallóra jutó éves SZJA jövedelem változása 2007-2015 között
(500 fő feletti települések esetén)

A jövedelemtöbblet kimagasló volt Budapest, Győr, Kecskemét és Székesfehérvár környékén. Vagyis jellemzően éppen ott, ahová a vándorlási többlet irányult, tehát az emberek oda vándorolnak, ahol jobb az élet minősége és jobban lehet keresni. Mindez annak ellenére, hogy az Európai Unió forrásai 13 ezer milliárd forint fejlesztést eredményeztek országosan, viszonylag egyenletes területi terítésben. Vagyis az uniós támogatások csak részben érték el céljukat: a területi kohézió erősítését, a népesség helyben maradását a helyi foglalkoztatás bővítése révén.

A GKI teljes összefoglalója – a kapcsolódó térképekkel és ábrával – ide kattintva érhető el.

2017 (C) All rights reserved.
Kérsz hírlevelet?
A beszerzési szakma aktuális hírei, programajánlók, trendek, emberek.
Hirdetés
Beszerzési jogi tréning
Beszerzési jogi tréning
Beszerzési jogi tréning
”Beszerzési