Kelet-Közép-Európa már csaknem utolérte a Nyugatot a digitalizációban

A kelet-közép-európai államokban az internet-hozzáférés és a mobil szélessáv használata közel azonos az EU15-országokéval – áll az Erste Csoport elemzésében. (6)

  • A régió digitális infrastruktúrája jól fejlett, ám a digitális közszolgáltatások (eKormányzat) alacsony szintje gátolja a haladást
  • A kelet-közép-európai országok számára fontos lenne, hogy ne csak a termelésben, hanem a digitális világban is jól képzett munkaerőre támaszkodhassanak

A kelet-közép-európai régió országai szinte behozták lemaradásukat Nyugat-Európával szemben a digitálizációban, a hátrányuk már csak néhány évben mérhető – állapítja meg az Erste Csoport legfrissebb elemzésében.

Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek
Ártárgyalás tréning beszerzőknek

A kelet-közép-európai államok fejenkénti GDP-jének átlaga a nyolcvanas évek közepén Nyugat-Európában mért szinten áll, és a bőséges tőkét igénylő területek (például az úthálózat) felzárkózása jóval hosszadalmasabb. A térség államai ugyanakkor viszonylag fejlett digitális infrastruktúrájukra tudnának építeni, ha javítanának a digitális közszolgáltatások (eKormányzat) jelenleg még alacsony szintjén. Ennek nyomán ugyanis erősödne az átláthatóság és csökkenne a korrupció, emellett a közszolgáltatások színvonala és elérhetősége is javulna.

Az Erste Csoport elemzésének szerzői szerint fokozni kellene a kelet- közép-európai munkaerő digitális képességeinek fejlesztését célzó beruházásokat. Hosszabb távon a kelet-közép-európai országok digitalizációjának fejlődése elősegítheti a gazdasági növekedést támogató tényezők alakulását és hozzájárulhat a régió egészének jólétéhez.

“Kelet-Közép-Európa nagy eredményeket ért el a gyártószektor felzárkóztatásában, ugyanakkor a térség országainak gazdasági teljesítménye még jókora lemaradásban van Nyugat-Európához képest. A térség országainak ugyanakkor nagyon gyors a felzárkózásul a digitális szférában. Az internet-hozzáférés vagy a mobil szélessáv használata már csaknem eléri az EU15 átlagát” – közölte Juraj Kotian, az Erste Csoport makroelemzési osztályának vezetője, egyben a friss elemzés társszerzője. “Mivel a digitalizáció folytatásával felgyorsulhat a felzárkózás üteme, a kelet-közép-európai országoknak segíteniük kellene a polgáraik digitális képességeinek fejlődését, és támogatni a digitalizáció mind szélesebb körű használatát, például az eKormányzat által nyújtott szolgáltatások bővítésével”.

Habár a nagymértékű fizikai tőkét igénylő területeken, például az autópálya-fejlesztés terén a haladás mindig is hosszú időt vett igénybe Kelet-Közép-Európában, a digitalizáció európai szintre emelése jóval gyorsabbnak és olcsóbbnak bizonyult. A digitális infrastruktúra – például a háztartások internet-hozzáférése – terén a térség már csak négyéves lemaradásban van az EU 15-tel szemben. A mobil szélessáv-hozzáférést tekintve a hátrány azonban már csak két év.

Ráadásul a lemaradás főként annak tulajdonítható, hogy a vidéki területeken a háztartások kisebb arányban kapcsolódtak rá az internetre. A városokban azonban alig van már különbség Nyugat-Európa és a Kelet-Közép-Európa között. Mivel EU-források is táplálják a folyamatot, a régió országai eddig és ezután is profitálni fognak abból, hogy a jó minőségű szélessáv elérhetősége elősegíti a beruházásokat.

eKormányzat: komoly hátrányok és óriási lehetőségek

Az Európai Bizottság által bevezetett, és a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét öt mérőszámmal kifejező DESI-index is jól tükrözi, milyen nagy utat tettek meg a kelet-közép-európai országok a digitálizációban, valamint rámutat azokra a területekre, ahol még lemaradás látszik a nyugat-európai államokhoz viszonyítva. Habár 2016-ban az összes EU-tagállamban javult az összesített DESI-index, Szlovákia és Szlovénia mondhatja magáénak a legkomolyabb fejlődést, hiszen az EU-átlaghoz képest közel kétszeres tempót értek el.

Kelet-Közép-Európa digitális versenyképességében a DESI-mutató szerint nem a hálózati elérhetőség, a digitális képességek vagy az internethasználat jelent problémát a térség országai számára. A régió digitális Achilles-sarka a digitális közszolgáltatások alacsony foka. A térség összességében lemaradást mutat az EU-átlaghoz képest az eKormányzat keretében elérhető szolgáltatásokban, és az egyes országok lemaradása ebben a kategóriában a legnagyobb. Az Európai Bizottság megállapításai szerint Magyarország, Horvátország és Románia a sor végén kullog a digitális közszolgáltatásokban.

“A KKE-országoknak jócskán van még hova fejlődniük az eKormányzati szolgáltatásokban. A digitális közszolgáltatások kiterjesztése pedig komoly tovagyűrűző hatást fejt ki a gazdaság más szektoraira, és végső soron hozzájárul az egész ország jólétéhez” – mutat rá Árokszállási Zoltán, a KKE-makroelemzési osztály szenior elemzője, az elemzés társszerzője. “Ha az emberek az interneten keresztül léphetnek kapcsolatba a kormányhivatalokkal, ügyintézőkkel, az elősegíti a korrupció mértékéről alkotott közvélekedés javulását, valamint a kormányzati szabályozók és irányelvek átláthatóságát. A digitalizáció szervezettebb és gyorsabb folyamatokhoz vezethet, ami egyaránt eredményezhet költségmegtakarítást és a társadalom általános elégedettségének növekedését”.

Az Erste Csoport elemzői megvizsgálták a kapcsolatot az internetes bankolás elterjedtsége és aközött, hogy az állampolgárok mennyire aktívan használják ki a digitális közszolgáltatásokat a különféle hatósági űrlapok kitöltésénél. Az internetbank használata terén a középmezőnyben helyezkednek el a kelet-közép-európai államok, ugyanakkor kiemelkedően nagy azoknak a polgároknak az aránya, akik az eKormányzatot csak tájékozódásra használják, viszont nem töltenek ki űrlapot, és más módon sem kommunikálnak a kormányzati szervekkel. Az internetbank használatának további terjedése a régióban várhatóan hozzájárul a digitális közszolgáltatások nagyobb fokú elfogadottságához.

Digitális előremenekülés

Habár a DESI-index mutat némi lemaradást Kelet-Közép-Európában a digitális képességeket illetően is (kiváltképp Romániában, de bizonyos mértékben Horvátországban, Magyarországon és Lengyelországban is), a régió gazdaságai azzal is jól járnának, ha magasan képzett, a digitális fókuszú technológiákat használni tudó munkaerő képzésébe invesztálnának ahelyett, hogy elsődlegesen a termék-előállításhoz szükséges munkahelyekre koncentrálnak. A DESI-pontszámok arra is utalnak, hogy a digitális technológia beépülése viszonylag alacsony fokú Magyarországon, Lengyelországban és Romániában, ugyanakkor az Eurostat adatai arra engednek következtetni, hogy Kelet-Közép-Európa általánosságban lemaradást mutat abban, hogy a vállalkozások milyen mértékben használják az információs és telekommunikációs technológiákat a működésük során. Például, a térség összes országában az EU-átlag alatti a vállalati erőforrás-tervezés terén az ezt elősegítő szoftverek használata.

Továbbra is nyitott a kérdés: a nagyobb fokú digitalizáció vajon erőteljesebb gazdasági növekedést eredményez-e, vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy a módosabb országok digitálisabbá válhatnak kedvezőbb pénzügyi helyzetük miatt. Az Erste Csoport elemzői úgy vélik, hosszabb távon a digitalizáció hozzájárulhat a gazdasági növekedést elősegítő tényezők fejlődéséhez. “A fenntartható ütemű gazdasági felzárkózás érdekében a kelet-közép-európai országok számára kötelező a digitalizáció, ez ugyanis segít ellensúlyozni az általános felzárkózás növekvő költségei és a demográfiai helyzet okozta problémákat” – mondta Juraj Kotian.

2017 (C) All rights reserved.
Kérsz hírlevelet?
A beszerzési szakma aktuális hírei, programajánlók, trendek, emberek.
Hirdetés
Beszerzési jogi tréning
Beszerzési jogi tréning
Beszerzési jogi tréning
”Beszerzési