Minden, amit a képző -, és tanácsadó cégek kiválasztásáról tudni akart… és amit nem!

A cikk célja segíteni Önt a képző -, és tanácsadó cégek (továbbiakban: ügynökségek, cégek) kiválasztásában: felhívni a figyelmet a buktatókra, a rejtett – titkolt – dolgokra, a legfontosabb szempontokra szakmai, és gazdasági téren egyaránt.

Aki tudja, az csinálja. Aki nem tudja, az oktatja. Aki nem tudja oktatni, az tanácsot ad, aki tanácsot sem tud adni, az auditálja! Biza’ én is megkaptam ezt párszor vicces formában az ügyfeleimtől – amíg meg nem ismertek valójában.

Beszerzési vezetőként jómagam sok éven keresztül tendereztettem az ilyen cégeket, és minél jobban beleástam magam az adott területbe, annál jobban rádöbbentem, hogy mennyi olyan szempont van, amire nem is gondoltam. Aztán kb. 9 éve átálltam a „sötét oldalra”, azóta nyújtunk képzéseket, tanácsadást, amivel hirtelen ki is tágult a horizontom: az évek alatt elkészítettünk egy 90 szempontból álló minősítő szempontrendszert, következzen ebből egy kivonatolt ellenőrző lista.

Ez a checklist alapvetően képző cégekre készült, de tekintettel a szolgáltatás hasonló voltára, nagyon hasznos a tanácsadó cégek kiválasztásában is:

Céges szempontok

  1. Szakmai engedély. Bármilyen megdöbbentő, de a jelenleg piacon lévő képző cégek közül nem mindegyik rendelkezik a Nemzeti Szakképzési, és Felnőttképzési Hivatal engedélyével, nyilvántartásával, azaz ha valaki egy ilyen céget bíz meg, akkor őhozzá adja a nevét, és ővele kerül jogi kapcsolatba.
  2. Cégalakulás. Nagyon fontos szempont: ezen a területen a piacra lépési korlát szinte nulla: kell a trénernek/tanácsadónak egy laptop a prezentáláshoz; projektort, termet (sőt már komplett felszerelt álirodát) bérelni tud akár egy napra is, és már készen is van a cég!
  3. Forgalom. Az egyik legtöbbet eláruló indikátor, hiszen ez az ügyfelek forintokat érő szavazatait jelenti! Egy átlagos, jól prosperáló általános képző intézménynek (aki több tucat fajta képzést nyújt) az éves nettó bevétele 400-800 m Ft. A legnagyobbaké 1 mrd Ft. Ezzel szemben egy specialista képző cégnek (pl. aki csak logisztikára,  beszerzésre fókuszál,  stb.) az átlagos bevétele 20-30 m Ft! Ennyivel kisebb is a piac. Itt a vezető szereplők bevétele kb. 100 m Ft.
  4. Referenciák. A leggyakoribb hiba, amit itt a megbízók/ajánlatkérők elkövetnek, hogy nem kérdeznek rá PONTOSAN a referenciákra:
    1. melyik (képzési) területhez tartozik a referencia? Ha beszerzési tárgyalástechnikai képzést szeretnénk, akkor ne fogadjuk el, hogy tendereztetési témában milyen sok képzést tartott a cég!
    2. Melyik tréner/tanácsadó végezte, azt a munkát? Ott van még az ügynökségnél? Ha már nem dolgozik ott, akkor azt a munkát ne fogadjuk el releváns referenciának, hiszen egy képzés/tanácsadás alkalmával nekünk elsősorban egy adott szakértő tudására van szükség! Fontos, persze, hogy a szakértő mögött legyen támogatói csapat az ügynökség részéről, de ez max. 30%-ban hathat ki a teljesítésre.
    3. Melyik iparághoz kapcsolódik a referencia? Ha gyártó céget képviselünk, és direkt beszerzési témában van szükségünk képzésre, akkor a cég indirekt témájú képzései kevésbé mérvadóak.
    4. Sokat elárul, hogy a cég ad-e pontos (pl. név, mobilszám) elérhetőséget a referenciákhoz, vagy csak a cégnevet írja le, és esetleg egy központi vezetékes számot ad meg, ahol aztán nehéz lesz egy HR vezetőt elérni!

Szakmai szempontok

  1. Saját fejlesztésű anyagot tanít, vagy egy másik cég anyagát vette meg, és azt árusítja?
  2. Rendkívül fontos szempont, hogy ha saját fejlesztésű az anyag, akkor mióta tart a cég, ill. a tréner tréninget az adott témában? Hányszor lett a tréning anyag átdolgozva, fejlesztve a résztvevők visszajelzései és a piaci/iparági változások nyomán? Egy jó tréninganyag olyan, mint a patakmedrében görgő kő: az évek alatt lekopott róla a fölösleges kiszögelés, sallang: és egy szép kerek egészet alkot! Ugye, milyen szép kép?
  3. Testreszabható a képzési tematika? Itt két dolgot ne fogadjunk el:
    1. egy rugalmatlan, kész („ún. konzerv”) képzést veszünk, amit csak látszólag szab az igényeinkhez a cég,
    2. a képzés „100%-osan az igényeinkre szabható”. Mi ezzel a gond? Ha egy képző cég ilyen mértékben szeretné a képzési anyagot átalakítani – és sok esetben ezért kér sok körös igényfelmérési lehetőséget a megbízónál – akkor jó eséllyel nincsen saját elképzelése arról, hogy egy hasonló helyzetben lévő megbízónak mire lenne szüksége, azaz nincsen saját, az évek alatt jól kiforrott képzési anyag javaslata. A megoldás valahol a kettő között van, akit érdekel az elfogadható %-os testreszabhatóság, az járjon utána.
  4. Hány modulból áll a képzési anyag? Egymásra épülnek? Egy jól felépített valódi moduláris képzésnél az ügynökségek egyes esetekben feltételül szabják a korábbi modulok elvégzését (pl. ártárgyalási képzéshez a „normál” tárgyalástechnikai képzést). Preferált, hogy a cég egyfajta képzési piramisban, fejlesztési programban gondolkozzon, azaz hosszú távon lehessen vele tervezni megbízói oldalról is!
  5. A képzés gyakorlati aránya. Nincsen 100%-osan gyakorlatias képzés! A gyakorlatokat meg kell alapozni a szükséges elméleti tudásanyaggal. A kulcs az, hogy az elméleti tudásanyag átadása mennyire érthető, érdekes, adaptálható. Készségfejlesztő képzéseknél lehet a gyakorlatok aránya akár 80% is, más esetben jóval alacsonyabb szám a reális.
  6. És végül az egyik legkritikusabb: a tréner személye: elengedhetetlen, de nem elég a az adott képzési területen lévő szakmai (pl. logisztikai, beszerzési) tapasztalat. Fontos, hogy a tréner bizonyítottan jó tréner legyen: át tudja adni a tudását, tudja motiválni a résztvevőket, legyen meg a felnőttképzési tapasztalata, stb. Mindenképpen előnyös, ha az oktató tanít, órákat ad más szervezetben is (például egy felsőoktatási intézményben vagy szakmai szervezetnél).

Remélem az ellenőrző lista segítséggel szolgál majd a képző/tanácsadó cégek kiválasztásában.

Südy György, beszerzes.hu

(A cikk korábban az MLBKT Logisztikai Híradó című kiadványában is megjelent.)

 

- H I R D E T É S -