A következő hónapokban is fennmaradhat a bérnövekedés az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik azzal számolnak, hogy az idén átlagosan 13 százalékkal emelkednek a bérek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön tette közzé az augusztusi béradatokat, amelyek szerint a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az augusztusiban szerepet játszott a jutalmak és prémiumok, valamint más egyszeri kifizetések 31,0 százalékos növekedése, ezektől megtisztítva 12,4 százalékos volt a keresetek átlagos emelkedése.
Virovácz Péter, az ING elemzője úgy fogalmazott: a béradat minimális pozitív meglepetést okozott az elemzői konszenzushoz mérve, és további mérsékelt gyorsulást mutat az előző havi adathoz képest. A béremelkedést a rendszeres bérek növekedése húzta, de a nem havi rendszerességű juttatások is kiemelkedően nőttek. Ennek oka az állami szférában megfigyelt 82 százalékos emelkedés az előző évi kifizetésekhez képest – az elemző szerint ez utóbbi hátterében vélhetően utólagos bérrendezések állnak.
További adatok a KSH jelentéséből:
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó kereset – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 292 400 forint volt.
Ehhez mérten a vállalkozásoknál 300 ezer forint, költségvetési szférában (közfoglalkoztatottak nélkül) 325 ezer forint, az iparban és az építőiparban 307 ezer és 222 ezer 700 forint volt a bruttó átlagkereset augusztusban.
A versenyszférán belül az ingatlanszektor regisztrálta a legmagasabb keresetnövekedést: augusztusra 412 ezerre emelkedett a bruttó átlagbér. A pénzügyi biztosítási szektorban 511 ezer forint volt a bruttó kereset.
A közigazgatás és védelem terén 384 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset, az egészségügyben 282 ezer, az oktatásban 291 ezer forintos bruttó átlagfizetést regisztrált a statisztika.
Az alkalmazásban lévők száma 42 ezerrel, 1,4 százalékkal, a közfoglalkoztatottak létszámcsökkenését is tekintetbe véve 88 ezerrel (3,2 százalékkal) nőtt, ebből 55 ezren a versenyszférában találtak állást.
Hozzátette: szektoronként nézve a versenyszférában 11,5 százalékos bérnövekményt regisztrált a KSH, ami elmarad a közszférában tapasztalt 17,8 százalékos dinamikától. A jelentős eltérés továbbra is az állami szféra egyes területeit érintő bérrendezésekre vezethető vissza.
Az ING elemzője szerint az elkövetkező hónapokban is fennmaradhat a dinamikus bérnövekedés, így az év egészét tekintve átlagosan 13 százalékos bérnövekedéssel számol. Mindez a lakossági fogyasztás és a fogyasztói bizalom tartós növekedését vetíti előre, amely ezzel érdemben támogathatja a GDP-növekedést.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a várakozásokkal közel megegyező, 13,2 százalékos bruttó bérnövekedés a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a bérmegállapodások – a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése – és a költségvetési életpályák hatása. Mindezek alapján az idén 13 százalék körüli mértékű bérnövekedéssel számol, így a várt 2,4 százalékos éves infláció mellett 10 százalék körüli reálbér növekedés lehet az idén.
Hozzátette, hogy az ideinél visszafogottabb, de továbbra is érdemi növekedés jöhet 2018-ban, a szakemberhiány illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés miatt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy felfelé mutató kockázatot jelenthet az egyes hiányszakmákban megfigyelhető gyorsuló ütemű bérnövekedés. Példaként említette az építőipar 30 százalék körüli jelenlegi bérnövekedési ütemét, de – mint fogalmazott – az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások.
Horváth András szerint a nettó reálbérek növekedése jól láthatóan kissé lassul az eddigi megugrás után, a dinamika fenntartásához további lépések lennének szükségesek. A nettó bérek emelkedését és a régiós versenyben való felzárkózást jelentősen segítené a munkavállalói oldal adócsökkentése a régóta hangoztatott 9 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs bevezetésével, amelynek segítségével, illetve a jövőre is várható érdemi bérnövekedési ütemmel a magyar nettó bérek már jövőre megelőzhetnének több versenytársat is a régióban.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt írta: Magyarország mellett az egész régióban jelentősen emelkednek a bérek, részben a munkaerőhiány miatt. Ugyanakkor nemzetközi példák is vannak, például Kína ma már sokkal drágább ország, mint a kétezres évek elején. A fizetések emelkedése az inflációt is felpörgetheti, emellett hozzájárulhat a gépek és robotok forradalmához is.
Véleménye szerint a béremelkedésnek együtt kell járnia a termelékenység növekedésével, különben az adott ország versenyhátrányba kerül. Ugyanakkor teljesen más a helyzet, ha egy egész régióban és világszerte több országban növekednek a bérek, mert ebben az esetben új gazdasági környezet alakul ki, amelyre reagálniuk kell a vállalatoknak.
Az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy a vállalatok elfogadják a magasabb béreket, ebben az esetben előbb-utóbb emelniük kell a termékeik, szolgáltatásaik árát, ami kicsapódhat az inflációban. Elképzelhető, hogy keresnek olyan országokat, térségeket, ahol alacsonyabb költségű munkaerővel kiválthatják az addigi termelésüket. Szintén lehetséges verzió, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az automatizációra, a termelés egyre nagyobb hányadát bízzák a gépekre, robotokra, ezzel növelve a hatékonyságot – fejtette ki a K&H elemzője.
