Február 5-én késő délután nyílik meg a magyarországi vállalkozások számára az új elektromos autó vásárlását ösztönző pályázat, melyre az érintett autómárkák nagy erőkkel készülnek, külön célzott akciókkal. Már csak azért is, mert a vásárlói érdeklődés jelentős, az elérhető modellkínálat nagyon széles, tehát van verseny. Közben a pályázati kiírásban szerepel egy olyan feltétel, amelynek a pályázóknak meg kell felelniük, de nem rajtuk múlik, hogy sikerül-e. Tisztázzuk, mire számíthatnak az érdeklődő vállalkozások.
A mostani tervek szerint február 5-én, délután 17 órakor nyílik meg annak a pályázatnak az online felülete, ahol a cégek indulhatnak az új elektromos autó vásárlási programban, melynek keretösszege 30 milliárd forint. A budapesti cégek 10,8 milliárd forintos keretre pályázhatnak, vidéki cégek pedig 19,2 milliárdra, és összesen legfeljebb 9375 darab projekt támogatható, vagyis a fővárosban érdekelt vállalatok a program keretében 3375 új kocsihoz elegendő forráshoz juthatnak. A számokból az is kikövetkeztethető, hogy a pályázat kiírója arra számít, hogy egy új autó után átlagosan 3,2 milliós támogatást fognak igényelni a cégek.
Itt kezdődik a bonyodalom
A pályázat vissza nem térítendő összegről szól, a projekteket utólagos finanszírozás mellett kell megvalósítani. Mivel a pályázat lebonyolításának, vagyis az autó megvásárlásának nagyon rövid időtartamot adtak, ezért a piacon az a vélemény, hogy ezzel lényegében kizárták a piacon elérhető lízingkonstrukciókat, a készpénzzel rendelkező pályázók élveznek tehát előnyt. Egyesek szerint ez jelenthet némi visszatartó erőt a pályázat iránti érdeklődésben, azonban az általunk megkeresett autókereskedésektől kapott információk alapján a kereslet még így is jelentős lehet. Voltak olyan iparági vélemények, amelyek azt vetették fel, hogy a lízingfinanszírozás kvázi kiesésével az adózási előnyök is elvesznek, hiszen bizonyos lízingkonstrukciók esetében visszaigényelhető a szolgáltatás áfatartalma (ennek részleteiről érdemes a Lízingszövetség oldalán tájékozódni).
Ha pedig az áfa oldaláról közelítjük meg a kérdést, akkor a magyar állam szempontjából logikus lépésnek tűnik az alternatív finanszírozások kizárása, mert így az újautó megvásárlása után megfizetendő áfabevétel lecsapódik az államkasszában (ne felejtsük, mindez a plusz áfabevétel az EU-tól érkező források hatására pörög fel), vagyis hozzáadódik a nagy tortához, ha pedig a levonás engedélyezett lenne, akkor éppen hiányozna az a költségvetésnek.
Sokan lehetnek még így is azok, akik bevállalják az utófinanszírozás közepette is az újautó megvásárlását az egyébként nem bonyolult pályázati kiírás és a pályázat folyamat keretében. (A pályázat beadásának élesedése előtt érdemes már most barátkozni az online felülettel, a csütörtök este megjelent tájékoztatás szerint a benyújtást megelőzően, 2024. február 1-jén reggel 9 órától lehetőség lesz az online kitöltő program megismerésére és a támogatási kérelem előtöltésére az EPTK felületen keresztül.)
Az elnyerhető támogatás összege (nominálisan és a gépkocsi vételárának arányában is) ugyanis vonzó (az érdeklődők bizonyára ismerik ennek a részleteit, de lentebb összefoglaltuk egy táblázatban), ráadásul a pályázati kiírással egyidőben komoly akciókat indítottak el a kereskedők a magyar piacon, ami csak tovább növeli vevők kedvét az elektromos autó vásárlása iránt. (Fontos észben tartani azt is, hogy egy vállalkozás – az alkalmazottainak számától függően – akár egyszerre több autó megvásárlására is pályázhat).
Ha viszont – lízingkonstrukció nélküli, kvázi készpénzes – utófinanszírozást bevállalják a cégek, akkor szembesülhetnek a pályázat legfontosabb kérdésével, ami talán a legnagyobb bonyodalmat okozhatja.
Az utófinanszírozás megoldásából fakad ugyanis, hogy a pályázó cégeknek előre meg kell állapodniuk a megfelelő autókereskedéssel, importőrrel a konkrét modell megvásárlásáról. A kiírásban az is szerepel, hogy a megkötött adásvételi szerződésnek (fontos, hogy az adásvételi szerződés vagy a lízingszerződés megkötésének dátuma nem lehet későbbi, mint a támogatási kérelem benyújtásának dátuma) milyen kötelező tartalmi elemei vannak:
- szerződés tárgya (jármű pontos típusa, darabszáma, gyártója);
- szerződött összeg (nettó-bruttó vételár, lízingdíj);
- felszereltség, műszaki paraméterek (akkumulátor kapacitás);
- előleg összege;
- szállítási határidő;
- a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti kategória.
Egy héttel ezelőtt pedig megjelent egy fontos könnyítés a pályázatban, épp a szerződésre vonatkozóan. Ez pedig így szólt: “a felhívás keretében kizárólag a támogatás alapjául szolgáló gépjárműre megkötött adásvételi szerződés, illetve lízingszerződés benyújtásával lehet támogatást igényelni, abban az esetben is, ha annak hatálya a támogatás elnyeréséhez kötött felfüggesztő feltételhez kapcsolódik. Az adásvételi szerződés vagy a lízingszerződés megkötésének dátuma nem lehet későbbi, mint a támogatási kérelem benyújtásának dátuma”. Ez a gyakorlati értelmezés szerint azt jelenti, hogy a pályázat kiírója elfogadja azt az adásvételi szerződést is, ami tartalmaz egy olyan kitételt, hogy amennyiben a vevő/megrendelő nem nyer a pályázaton, akkor nem jön létre a szerződés és elállhat a vásárlástól. Vagyis ez lényegében leveszi a potenciális vevőről azt a kockázatot, hogy mi történik akkor, ha valamilyen okból kifolyólag nem nyer a pályázaton és emiatt nem áll módjában már kifizetni a teljes vételárat a megrendelt kocsiért. A gyakorlatban ugyanis ez az egyik legnagyobb kockázat és talán visszatartó erő a pályázattal szemben az érdeklődők részéről, a másik olvasata viszont ennek a “könnyítésnek”, hogy ezzel a nem nyerésből fakadó kockázatot és annak a költségének a viselését áttolják a kereskedésekre. A leszerződött és megrendelt autó ugyanis ebben az esetben (ha a szerződés valóban lehetőséget ad az elállásra, kérdés, milyen áron) a kereskedőn marad. Ennek kapcsán a ViaCredit pályázatíró cég szakértői is azt tanácsolták legutóbbi bejegyzésükben, hogy a szerződés feltételiről és ennek a folyamatnak a részleteiről tájékozódjanak az érintett kereskedésben. Nem mindegy ugyanis, hogy erre a kitételre az egyes kereskedők hogyan reagálnak.
A teljes cikk a Portfolio.hu oldalán olvasható.
Portfolio
Címlapfotó: szaki0457as from Pixabay
