Az infláció visszatért az MNB inflációs céljához

Az éves infláció októberben visszatért az MNB 3,0 százalékos inflációs céljához, ezzel enyhült a jegybankra nehezedő szigorítási kényszer, bár a 3,8 százalékos maginfláció továbbra is magas – így kommentálták a KSH legfrissebb adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint októberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,0 százalékra lassult az előző havi 3,4 százalékról. Az infláció lefékeződésében főként az élelmiszerek és dohányáruk szeptemberinél mérsékeltebb éves áremelkedése, valamint a járműüzemanyagok árcsökkenése játszotta a legnagyobb szerepet. Egy hónap alatt, szeptemberhez képest a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek. Az éves maginfláció 4,0 százalékról 3,8 százalékosra csökkent.

Virovácz Péter, az ING Bak vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában megállapította: a piaci várakozástól némileg elmaradó inflációs adat egyben azt is jelenti, hogy ismét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs céljának megfelelő mértékre süllyedt a mutató. A volatilis tételektől szűrt maginfláció csupán 0,2 százalékpontos csökkenése azonban némi meglepetés az ING várakozásához képest. Úgy tűnik tehát, hogy októberben inkább a maginfláción kívüli tételek mozgatták az inflációt.

A részletekből kiderül, hogy elsősorban a maginfláció kosarán kívül eső nyers élelmiszerek okozták az élelmiszerárak átlagos emelkedésének lassulását. Némi meglepetésre ugyanakkor nőtt a tartós fogyasztási cikkek drágulásának üteme. A csaknem 3 százalékos infláció ebben a termékkategóriában szokatlanul magas – jegyezte meg. Úgy tűnik, hogy a forint leértékelődése nagymértékben és gyorsan begyűrűzött az importált termékek árába – tette hozzá az ING Bank szakértője. Szintén meglepetés, hogy a szolgáltatások éves inflációja 2,4 százalék maradt, vagyis a szeptemberi negatív sokk után októberben nem folytatódott a mérséklődés.

A következő hónapokban a tavalyi év magas bázisa mellett a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatása tovább mérsékli majd az inflációs mutatót. Az elmúlt egy hétben mutatott erősebb és stabilabb forint árfolyam a mérséklődő inflációval párhuzamosan már elég lehet ahhoz, hogy az MNB decemberben változtasson néhány főbb üzenetén, bár gyakorlati fordulatra, vagyis kamatvágásra még nem számítanak az ING-nél.

A friss adatok nem jelentenek meglepetést, számítani lehetett arra, hogy az augusztusi 3,9 százalékos tetőzés után lassulás vár az inflációra, értékelte a számokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Az októberi inflációt felemás folyamatok alakították. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt többek között az élelmiszerek és a dohánytermékek ára, miközben az üzemanyagok olcsóbbak lettek.

A K&H Bank szakembere szerint az év hátralévő két hónapjában az októberi 3 százalékról tovább lassulhat az infláció. Ebben szerepet kap, hogy a járvány miatt ismét bevezették az ingyenes parkolást, ami önmagában 0,2 százalékponttal húzza lejjebb a novemberi inflációs mutatót.

Németh Dávid arra számít, hogy az éves átlagos inflációs az idén 3,4 százalék körül alakulhat, 2021-ben a mostani kilátások szerint 3,1 százalékos inflációval lehet kalkulálni.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: a kedvező inflációs adat enyhítette a Magyar Nemzeti Bankon lévő szigorítási kényszert, bár a 3,8 százalékos maginfláció változatlanul azt mutatja, hogy az inflációs alapfolyamatok erősek, igaz, az elmúlt hónapokhoz képest némiképp enyhültek. Az áremelkedés lassulásában jelentős szerepe volt az élelmiszerárak mérsékeltebb növekedésének. Makrogazdasági szempontból az infláció csökkenésének irányába hatott az eurózóna alacsony inflációja, illetve a gyenge belső kereslet is, míg felfelé húzta azt a gyengülő forintárfolyam.

A következő hónapokban az infláció a jegybanki cél körül alakulhat, jövőre azonban az április-májusi időszak miatt a bázishatás nyomán növekedés várható.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció 3,2 százalékra mérséklődött, így a közeljövőben nem várható további kamatemelést az egyhetes betétben.

A következő hónapokban 3 százalék közelében, vagy kissé alatta maradhat az infláció, így idén is a tavalyival megegyező 3,4 százalékos átlagos inflációra számít a Takarékbank elemzője.

Az év végétől a jövő év elejéig mérsékelheti az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból. Ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkek árindexén. Az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja – jegyezte meg. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása. A húsárak az utóbbi néhány hónapban látott csökkenését jórészt a koronavírus hatása – döntően a HORECA (szállodaipari és vendéglátó) szektor keresletének visszaesése okozta, ezzel szemben a katasztrofális termés miatt elszálltak a gyümölcsárak.

A járvány második hulláma ellen hozott újabb korlátozó intézkedések, valamint a parkolási díjak újabb felfüggesztése rövidtávon várhatóan fékezheti az inflációt. Jövőre, döntően az üzemanyagárak idei kifejezetten alacsony bázisa miatt az infláció átlagosan 3,7 százalékosra gyorsulhat, ami áprilisban átmenetileg meghaladhatja az 5 százalékot is prognosztizálta a Takarékbank elemzője.

MTI