A McKinsey 2026. január 20-án tette közzé „Transforming Europe: Bold moves to lift a continent” című tanulmányát, amely azt vizsgálja, milyen tényezők állnak Európa és a világ meghatározó gazdaságai, így az Egyesült Államok és Kína közötti versenyképességi lemaradás hátterében. Az elemzés szerint Európa elsősorban a beruházások alacsonyabb szintje miatt rendelkezik kedvezőtlenebb termelékenységi mutatókkal és növekszik lassabban, mint ezek a térségek, ugyanakkor összességében egy optimista képet rajzol fel: amellett érvel, hogy a megfelelő stratégiai döntésekkel a felzárkózás továbbra is reális lehetőség.
Az elemzés adatokkal alátámasztva mutatja be, hogy a gazdasági növekedés és termelékenység jellemzően néhány kiemelkedően innovatív és hatékony versenypiaci szereplő működésétől és döntéseitől függ. Amennyiben ezek a vállalatok célzott, a termelékenységet érdemben javító beruházásokat indítanak el, Európának továbbra is van esélye a felzárkózásra.
A tanulmány a legfrissebb becsléseket idézve rámutat: az elkövetkező öt évben Európának évente mintegy 1,200 milliárd eurónyi többletberuházásra lenne szüksége a versenyképességi hátrány ledolgozásához, illetve bemutatja azt is, hogy milyen stratégiai irányok mentén hozhatnak a kiemelt vállalatok beruházásai valódi növekedési fordulatot.
Legfontosabb megállapítások:
- Az amerikai vállalatok az elmúlt öt évben mintegy 2000 milliárd euróval többet fektettek digitális technológiákba, mint európai versenytársaik. A legfrissebb adatok szerint (2024. január – 2025. szeptember) az amerikai nagyvállalatok580 milliárd euróval, a startupok és scaleupok pedig 300 milliárd euróval költenek többet évente fejlesztésre, mint európai versenytársaik.
- Kína a hagyományos feldolgozóipari ágazatokba háromszor akkora összeget fektet be, mint Európa, miközben az európai vállalatok átlagosan 40%-kalkevesebbet költenek beruházásokra és kutatás-fejlesztésre, mint amerikai társaik.
- Európa azt kockáztatja, hogy tartósan beragad egy alacsony, évi mintegy 1%-os GDP-növekedési pályára, mivel a beruházások hiánya hosszabb távon visszafogja a keresletet.
- Ha a vezető európai vállalatok – az állami szektor által is megtámogatva – képesek lennének megközelíteni amerikai versenytársaik beruházási és K+F-kiadásait, a kontinens termelékenysége gyorsuló pályára állhatna, ami megduplázhatná a gazdasági növekedés ütemét, és érdemben növelhetné a háztartások vagyonát.
- Pozitív jel, hogy a növekedési fordulat első jelei már kimutathatók: a tervezett külföldi működőtőke-befektetések Európában 40%-kal nőttek a COVID előtti szinthez képest, miközben a magántőke-befektetők mintegy 300 milliárd euróranövelték európai kötelezettségvállalásaikat 2025 első kilenc hónapjában.
- A nagy globális befektetők egyre nagyobb tétekben fogadnak Európára: a KKR 2024-ben 20 milliárd dollárt fektetett be a kontinensen, a Blackstone a következő évtizedben mintegy 500 milliárd dollárnyi beruházást tervez, míg az Apollo csak Németországban hozzávetőleg 100 milliárd dollárnyi befektetést irányozott elő.
- Az elemzés szerint a termelékenység növekedésének motorjai a „kiemelkedő” vállalatok(„standout companies”): az Egyesült Államokban a termelékenységnövekedés több mint kétharmada mindössze 44 ilyen céghez volt köthető 2011 és 2019 között, miközben Németországban 13 vállalat gyakorolt hasonló hatást a gazdaságra. Európa jövőbeli növekedése szempontjából kulcskérdés, hogy minél több ilyen vállalat váljon meghatározó szereplővé.
- Lényeges az időfaktor: miközben a közszféra reformjai fontosak, a tanulmány szerint a fordulat azon múlik, hogy a magánszektor – élén a vezető vállalatokkal – bátor stratégiai lépésekkel és innovációval képes lesz-e a jelenleg tapasztalható beruházási aktivitást tartós gazdasági növekedéssé átalakítani.
A teljes tanulmány a következő linken található: mckinsey.com/boldmoves
Forrás: McKinsey PR
Címlapfotó: StockCake.com
