Ács Melinda (Telenor) – Sourcing stratégia monopol beszállító kezelésére

Hogyan kezeljük a monopol beszállítókat?

Sourcing stratégia monopol beszállító kezelésére
(a postai szolgáltatás példáján keresztül)

Ács Melinda beszerzési szakértő, indirekt beszerzés/Telenor Magyarország Zrt

 

A Posta szolgáltatások jelentősége és változó szerepe

A postai ágazat jelentős átalakuláson megy keresztül. Az új évezred elején a postai szolgáltatók az elektronikus kommunikációs eszközök térnyerése miatt komoly versennyel szembesülnek. Természetes, hogy a Magyar Posta Zrt. ezen az erősödő piacon új technológiákat és új értékesíthető szolgáltatásokat keresett és keres hagyományos szolgáltatásai mellé. Ennek eredményeképp a 2011-es év végére  új hírek láttak napvilágot, melyekben arról értesülhettünk, hogy a Magyar Posta Zrt. a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. indul a negyedik mobiltelefon szolgáltató számára kiírt frekvenciapályázaton. Az indulóknak december 8-ig kellett beadniuk pályázatukat és a frekvencia árverés jelen hírek szerint januárban várható. A Magyar Posta Zrt. mindent megtesz, hogy a liberalizáció után is sikeres és nyereséges vállalat maradjon, melyhez jó alapot nyújt az országos szintű hálózata. De ne ugorjunk ennyire előre.
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/megvan_honnan_lesz_penz_az_allami_mobilcegre.504111.html

A magyar gazdaság jelentős szeleteire elmondható, hogy az állam nehezen engedi ki a kezéből az ellenőrzést. A hálózatos iparágak alakulása, privatizációja eddig oly módon történt, hogy a piacon már jelen lévő szolgáltatók, a korábbi monopóliumok kezdeti, induló előnyükből nem sokat vesztettek, még mindig domináns, meghatározó szereplői a piacoknak (Newbery, 2004). A szabályozási reformok által frissen érintett hálózatos szolgáltatási területeken – vasút, posta – további, az eddiginél is nagyobb szervezeti átalakulások – vertikális szétválások – várhatók, amelyek szociális feszültségeket gerjesztve többek között a létszám jelentős csökkenésével fognak járni. A kiépülő magyar versenyszabályozásnak egyre inkább meg kell küzdenie azokkal a problémákkal, amelyek a magyar gazdaság méretével, a piacgazdasággá alakulásának viszonylag rövid történetével függnek össze. Ami az utóbbit illeti, a legtöbb piac radikális átalakulása ellenére sem szűnt meg a magyar gazdaság azon jellemzője, hogy egy- egy piacon viszonylag kevés számú szereplő van, a piacok koncentráltak, az összejátszás lehetősége nagyobb. Ezekkel az általános, minden hálózatos szolgáltatásra jellemző tulajdonsággal én is szembeütköztem, amikor az egyetemes postai szolgáltatók kínálatát kutattam. A hazai piacok relatíve kis mérete miatt, ezeken a koncentrált piacokon nem vagy nagyon nehezen tud kialakulni a méretgazdaságosság szempontjából hatékony vállalatméret. Gondoljunk bele, hogy a Magyar Posta Zrt. legnagyobb előnye a több évtizedre visszanyúló logisztikai hálózata. Mivel a hálózatos szolgáltatások tőkeigénye magas, a rosszul kialakított állami szabályok felesleges kapacitások létrejöttét, vagy – ellenkezőleg – szűk keresztmetszetek kialakulását eredményezheti, ezért a szolgáltatások költségeinek a hatékony működéshez szükséges szintre való „beállítása” a szabályozás legfontosabb feladata.

A versenyhelyzetek kialakulását a hálózatos szolgáltatásoknál, mint az energiaszolgáltatás, a távközlés, a közlekedés, a vízgazdálkodás, a posta, nagyban befolyásolja az alkalmazott technológia változások, illetve újak belépése. A verseny az említett ágazatok és szolgáltatások sok területén már ma is jelen van, így emiatt egyre fontosabbá válik a hatékony gazdálkodás a keresztfinanszírozás csökkentése vagy átláthatóbbá tétele, a költségek csökkentése. Ebben a folyamatban a költségek, a profitok, a veszteségek keletkezésének helye és módja alapvetően fontos információnak számít, emiatt a számviteli, vállalaton belüli informatikai folyamatok súlya megnő. A liberalizálódó piacon egyes szolgáltatástípusok esetében azonban még fennmaradt a monopol jelleg, ami esetenként részleges gazdasági szabályzás kialakítását vagy a meglévő szabályozás megerősítését igényelte.

 

A postai szolgáltatások Magyarországon*

Az Európai Unióban a közösségi, hálózati szolgáltatások terén –a postai szolgáltatások, az Unió jelentős ágazatát képezik. 2004-ben a postai szolgáltatások bevételeinek nagysága az Európai Unióban megközelítette a 90 milliárd eurót, ami hozzávetőlegesen az EU GDP-jének 1%-át tette ki. A postai ágazat a foglalkoztatás szempontjából is jelentős, maguk a postai szolgáltatók 2006-ban mintegy 1,6 millió embert alkalmaztak. Németország – amelynek egységes (nemzeti) postai piaca messze a legnagyobb az EU-ban – 2008. január 1-jétől teljesen liberalizálta postai piacát.
A jogszabályi környezet változásának legfontosabb eleme a 2008 februárjában elfogadott harmadik posta irányelv (2008/6/EK), amely a tagállamok döntő többsége számára 2010. december 31-ét tűzte ki a teljes piacnyitás végső dátumaként, de tizenegy (főleg újonnan csatlakozott) tagállam – köztük Magyarország – számára e céldátum 2012. december 31-e, vagyis Magyarország is további haladékot kapott a teljes piacnyitásra. Az eddigi liberalizáció Magyarországon a levélküldemények körülbelül egynegyedét érinti, közel háromnegyede azonban a súlyhatárok alapján a teljes piacnyitás időpontjáig továbbra is a Magyar Posta, mint egyetemes postai szolgáltató számára fenntartott (monopolizált) területbe tartozik. Várhatóan Magyarországon is alacsony marad, az új belépők piaci részesedése a levélküldemények piacán mint azokban a tagállamokban , amelyek teljesen liberalizálták már postai piacukat.

A postai szolgáltatások körül folyó szakmai viták közepette az Európai Unió Bizottsága – a teljes piacnyitás számtalanszor előfordult halasztása ellenére is – igenis következetesen halad a liberalizáció felé. Ebben a folyamatban mindig is hasznosították a távközlés liberalizációjának tapasztalatait. A postai szolgáltatásokhoz mindig összehasonlító alapként és példaként szolgált a távközlés. A távközlési párhuzam természetesen csak bizonyos korlátok között alkalmazható. A postai hálózat nem képvisel olyan fizikai jellegű hálózatot, mint a távközlési hálózatok, a posta kifejezetten szervezeti rendszert jelent, amelyben a logisztikának jut döntő szerep.
A Magyar Posta Zrt. az egyik legnagyobb veszélyt jelentő területnek az elektronizálást és a pénzpiaci fejlődést tekinthetik. Egyik kezdeményezése már a liberalizáció előtt az, hogy tervei szerint 2012 júniusától komoly értékesítési kampányba kezd, ugyanis a készpénz-átutalási megbízások csökkenéséből következő bevételkiesésre a Magyar Postának megoldást kell találnia mindamellett, hogy kialakít egy önálló számlavezetéshez szükséges működést. (Posta, XIII. évf. 1.szám, 14.o.) Ezzel a stratégiai döntéssel közvetlen pénzügyi kapcsolatot tudnak majd teremteni a vállalatokkal pénzforgalom tekintetében, nem beszélve a készpénzforgalom csökkentéséről és az adminisztrációs költségek leszorításáról. A Postának ki kell fejlesztenie azt a rugalmas alkalmazkodóképességet, ami alapján képes lesz nem csak kiszolgálni, de elébe is menni a gyorsan változó társadalmi és piaci igényeknek, változásoknak. Továbbá fel kell készülniük az ügyfél-kezeléssel kapcsolatban szemléletváltásra, és a Postával szemben meglévő bizalmon felül a Posta tevékenységének a megbízhatóságát tovább kell erősíteni, hogy képes legyen a globális szolgáltatókkal és a piacnyitás után megjelenő új piaci szereplőkkel is versenyben maradni. Ehhez olyan vezetési, szervezeti-átalakítási, szolgáltatásfejlesztési képességeket és szabványos működést kell kialakítani, ami alapján a Posta szervezete választ tud adni a jövőben a piaci környezeti kihívásokra.

 

Sourcing stratégiai lehetőségek monopol beszállító kezelésére

Felhasználva eddigi tanulmányaim alatt szerzett tudásbázist, a továbbiakban felsorolásra kerülő eszközöket alkalmazhatjuk egy monopol beszállító esetén:
Egyből felmerülhet a kérdés, hogy a modern beszerzési eszköztárból miket alkalmazhatunk, mit is tehetünk a Magyar Postával, mint monopol beszállítóval azért, hogy a leghatékonyabban használjuk ki a törvény adta új lehetőségeket. Első lépésként a piaci struktúra meghatározásánál, bele is ütközünk abba a nyilvánvaló ténybe, hogy alapvető szempont egy monopol beszállító meghatározásánál a piaci szereplők, részesedésük és a piaci koncentráció vizsgálata. A beszerzési szakma által ismert – főként tárgyalástechnikai eszközök – kezelési technikák során haladva, azzal a ténnyel kellett szembenézni, hogy a Magyar Posta Zrt – t az ismert eszközök kombinációjával közelíthetjük meg (Vörösmarty – Tátrai, 2010).

 

Forgalom csökkentése

Bizonyos beszállítói kapcsolatokban használhatjuk a beszerzési volumen csökkentését, természetesen a szükséges gazdasági és gazdaságossági vizsgálatok után. Mérlegelnünk kell, hogy az a termék vagy szolgáltatás, amit egy monopolhelyzetben lévő szállítótól tudunk kizárólag beszerezni, mennyire alapvető fontosságú a vállalati működéshez. A volumen csökkentése ebben a helyzetben nem járható út, ugyanis a postai szolgáltatások szükségszerű és pótolhatatlan részei a vállalatok folyamatainak. Abban az esetben csökkenne a postától igénybe vehető szolgáltatások száma, ha alacsonyabb szintre kerülne a szolgáltató szektor fogyasztói bázisa, illetve ha sikerülne az elektronikus számlázás felé terelni a szolgáltatást igénybe vevőket.

 

Forgalom növelése:

Fogalmazhatunk úgy is, hogy előremenekülés, amikor a forgalom növeléséről beszélünk. Azon alapul a technika, hogy ha már úgyis kizárólag egy szállító tudja teljesíteni a termékhez illetve szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatást, akkor növelni próbáljuk a megrendeléseink számát olyan formán, hogy egy új terméket illetve szolgáltatást is a monopol beszállítónktól szerzünk be, mely terméknek piacán szállítónk nincs kizárólagos helyzetben, nem rendelkezik piaci erőfölénnyel, tehát a versenykörnyezet lehetőségével próbáljuk befolyásolni az alaptermékünk árát. Felajánljuk a csomagárat és megpróbálunk hatni az áralku módszereit bevetve közös engedményeket elérni. Ez egy működő megoldás lehet, olyan kapcsolatoknál, ahol a kedvezmények és árak nem hatóság által meghatározott skálán mozognak, mint esetünkben a postai szolgáltatásoknál (Südy, 2011.03.05. előadás – BCE/beszerzési menedzser képzés)

 

Saját gyártás:

A kiszervezés térnyerésének ismert tényezője a rövid-távú költségcsökkentés lehetősége volt a 20. század végén, majd a gazdasági válság következtében bizonyos területeken számos hátrányát is felismerték. A 21. század elején a jellemzően a nagyvállalatoknál, komoly stratégiai döntések meghozatalával megjelent a beszervezés folyamata, melyek során vissza-, illetve beszerveztek folyamatokat a vállalaton belülre. Ezt a folyamatot csak úgy lehet eredményesen megvalósítani, ha a több éves megtérüléssel számolunk. Az insourcingnak két fajtáját különböztethetjük meg. Az egyik, amikor egy korábban kiszervezett tevékenységet házon belülre hozunk ismételten, illetve ha megvásároljuk a beszállítót. Jellemzően megoldható lépés ez termelő vállalatoknál, kifejezetten az autóiparban. A másik fajtája, amikor egy olyan funkciót kezd el végezni a vállalatunk, mely nem tartozik a főtevékenységeinkhez. Jellemző példa a postai szolgáltatások terén, amikor az ELMŰ kialakította, a törvényi lehetőségeknek megfelelően a vállalaton belüli egyetemes postai szolgáltatását. Ilyen esetben ezt a tevékenységet kizárólag a vállalaton belül ad lehetőségeket a vállalatnak, ahogy az a postatörvényben is meg van határozva:
„Az egyetemes posta-szolgáltatás a postai szolgáltatások olyan közérdekű szolgáltatásnak minősülő, meghatározott köre, amely földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül meghatározott minőségben és megfizethető ár ellenében minden igénybevevő számára elérhető kell legyen.
Az egyetemes postai szolgáltatás ellátására – a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 50. §-ában – kijelölt postai szolgáltató a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Magyar Posta Zrt.). ” (http://www.nmhh.hu/index.php?id=kerdes&cid=31)
Tehát ha egy vállalat a szervezetén belül kialakít egy postázó szervezetet, mely kizárólag a saját maga által előállított számlákat illetve küldeményeket, saját alkalmazottakkal kézbesíti, akkor az kikerül a törvény hatálya alól. Ezt a lehetőséget használta ki az ELMŰ is egészen a 2010. év végéig.

 

Iparági lobbi:

A szóhoz kötődő negatív asszociáció azt eredményezi, hogy sokszor hamis kép alakul ki a lobbizás fogalmáról, illetve a lobbizásról, mint tevékenységről. A lobbizásnak jól elkülöníthető szabályrendszere, etikai normái vannak, melyek eredményesen használhatók egy-egy monopolhelyzetben lévő beszállítóval szemben (Dickson, 1966). Amikor is közösen lépnek fel a vállalatok az erőfölénnyel rendelkező vállalattal szemben. Természetesen léteznek Magyarországon is már olyan lehetőségek, amikor nem a hatósági szabályozás miatti monopolhelyzetben lévő vállalattal, hanem egy piaci erőfölénnyel rendelkező vállalattal szemben lépnek fel iparági lobbik.

 

Potenciális belépő fejlesztés:

Ez a lehetőség sem járható út a postai tevékenység monopóliumában, viszont feltétlen meg kell említenem. Egy új szereplő behozása – piaci szerepének megerősítése, fejlesztése – a piacra, megalapozott beszállító fejlesztési stratégiával és kellő anyagi támogatással meggyengítheti a korábban erőfölényben lévő szállítónkat.

 

Befolyásolás tárgyalás technikai eszközökkel:

Engedményeket, esetlegesen kedvezményesebb fizetési struktúrát, kötbérezési – szankcionálási rendszer kialakítását és nem utolsó sorban alacsonyabb beszerzési árakat el lehet érni olyan emberi tényezőkkel, melyekkel előnybe kerülhetünk a beszállítónknál. Ilyen humán lépések lehetnek, ha kialakítunk év beszállítója díjat, melyet alaposan megindokolt dokumentációval az általunk puhítani kívánt szállítónak adunk, illetve hasonló lehet a minősített beszállítói díj bevezetése is. A lényeg a kiváló piaci kapcsolatok kialakításában, hogy sosem szabad erősködni, a megfelelő cél elérése érdekében nem árt, ha fel vagyunk szerelkezve alapvető pszichológiai ismeretekkel is, melyek segítségével jól lehet kezelni, irányítani a beszállítóinkat. Alkupozíciónk növeléséhez érdemes kihangsúlyozni, hogy mi mint vevők mit tudunk nekik, mint eladóknak nyújtani. Ilyenek lehetnek a pontos dokumentáció-kezelés, éves tervezésbe, innovációba bevonás. Minél jobban ismerjük a partnert, annál nagyobb esélyünk van engedmények kiharcolására, melynél – ismert tárgyalástechnikai eszköz is egyben – alkalmazható a beszállító folyamatos tájékoztatása, esetleg egy új kapcsolattartó belépésével személyes cégtájékoztató megtartása, aminek pozitív hatására beférkőzhetünk a szállító bizalmába. A felsorolt eszközök közül az utoljára említettek a Magyar Posta Zrt.-nél is eredményre vezettek abból a szempontból, hogy a kutatásom alatt készségesen szolgáltattak számomra az információkat, viszont a hatósági kedvezményrendszer keretét nem tudtuk átlépni.
Összegzésként a felsorolt kezelési technikákról meg kellett állapítani, hogy sok lehetőség van a monopol beszállítókkal szemben, de egy hatósági szabályozás alá eső vállalatnál nem lehet egyiket sem egy az egyben alkalmazni.

(Südy, 2011.03.05. előadás – BCE/beszerzési menedzser képzés)

 

Stratégiai kihívások és a proaktív beszerzés

Az előbbiekben bemutattam, hogy liberalizáció előtt – jelenleg milyen szabályozási környezetben működik a Magyar Posta és, hogy a milyen lépéseket tehetünk egy monopolhelyzetben lévő beszállítóval szemben.

Miközben a hálózatos szolgáltatások és ezen belül is a postai szabályozás egészére a kötöttségek csökkenése a „lazább” szabályozási rezsimek a versenyösztönzés kialakítása a jellemző tendencia Európában és remélhetőleg lassan Magyarországon is, számolni kell azzal is, hogy a verseny torzulhat, és bizonyos idő elteltével a piacot újonnan keletkezett monopóliumok kezdik majd uralni. Ezek a helyzetek remélhetőleg a versenyszabályozás későbbi eszközeivel kezelhetőek lesznek. Mindazonáltal nem zárható ki olyan fejlődési út sem, amelynek során a nemzetközileg – regionálisan vagy globálisan – szerveződött közszolgáltatók, illetve monopolhelyzetben lévő szolgáltatók hatalmával szemben regionális vagy globális szabályozás igénye merül majd fel.

Jelenleg tisztában vagyunk azzal, hogy a liberalizáció során három kockázati tényező merül fel az egyetemes postai szolgáltatással kapcsolatban: a levélvolumen csökkenése – az egyre erősödő elektronikus számlázás terjedésével-, az eddigi inkumbens, azaz piacvezető monopol szolgáltató piaci részesedésének csökkenése, valamint az ügyfelek  az olcsóbb szolgáltatások iránt növekedő igénye. A Postát a liberalizációval várhatóan újabb és a jelenleginél erősebb hatás fogja érni üzleti területén, mely drasztikus kihatással lesz a szolgáltatások minőségére, díjára és az alkalmazott emberi erőforrásaira egyaránt. A szolgáltatásokat ma már nem elég „csak” hagyományos formában nyújtani, az elmúlt években az infokommunikációs eszközök rohamos térnyerésével a társadalom elvárja a modern több csatornán is elérhető szolgáltatásokat.

Az utóbbi években jelentősen fejlődtek azok az iparágak, amelyek a postai alaptevékenységek bizonyos részeit képesek kiszolgálni, illetve helyettesítő terméket nyújtani (pl: elektronikus számlázás, internetes banki szolgáltatások, stb.). Kérdés, hogy lehetséges-e a jelenlegi törvény adta feltételeket kihasználva kialakítani, beszerezni egy a jelenleginél jóval kedvezményesebb áron, de megegyező minőségben működő szolgáltatást. Megállapíthatjuk, hogy napjainkra Magyarországon elkezdték működésüket más postai szolgáltatók, mégis a Magyar Postának az erőfölényével szemben még nem tudnak eredményesen érvényesülni. Tény, hogy a postai alaptevékenység legveszélyeztetettebb eleme a levélküldemény, amelynek a nemzetközi trendek is folyamatos csökkenését jelzik előre, de a Postának az alaptevékenység kiszolgálására létrehozott hálózata, amely az egyik legnagyobb értékét jelenti még a közeljövőben is egy biztos bástyát jelent az alternatív szolgáltatókkal szemben.

Valószínűsíthetően, a 2013 év eleji liberalizáció bekövetkezésekor lesznek szolgáltatók, akik felveszik a versenyt a Magyar Posta Zrt-vel. Egy év áll rendelkezésére azoknak a cégeknek, akik látnak fantáziát a postai szolgáltatások terén. Ez az egy év arra már nem elég, a megtérülési számításokat figyelembe véve, hogy elkezdje bármely cég is együttműködését egy alternatív szolgáltatóval, de ez az idő arra pont elegendő, hogy felkészüljünk egy lehetséges piaci átrendeződésre a levélküldemények terén.

Felhasznált szakirodalom:

Südy György (2011):  – Monopol beszállítók kezelése, BCE/beszerzési menedzser képzés

●    Valentiny Pál, Kiss Ferenc László (2007): A postai szektor szabályozása. In: Verseny és szabályozás 2007. [Competition and regulation 2007] MTA KTI, Budapest, 2008 252-302.
●    Valentiny Pál, Kiss Ferenc László (2010):A postai piacok szabályozásának újabb fejleményei (2006–2008). In: Verseny és szabályozás 2009. [Competition and regulation 2009] MTA KTI, Budapest, 2010. 270-298.
●    Valentiny Pál, Kiss Károly Miklós (2009.): Verseny és szabályozás, Közgazdasági szemle, LVI. évf., 2009. november (1001-1024. o.)
●    Vörösmart Gyöngyi (1999): Beszerzés. In: Chickán Attila – Demeter Krisztina (szerk.) Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje. Termelés, szolgáltatás, logisztika. Aula Kiadó, Budapest: 431-459
●    Vörösmarty Gyöngy – Tátrai Tünde (2010): Beszerzés; stratégia, folyamatok, információ, Complex Kiadó

*A verseny mértéke a magyar postai piacon
Három alapvető szint van jelen ma Magyarországon a postai szolgáltatások terén. Az első, ahol lehetséges a verseny és létezik is már. A feltételi közé tartozik, hogy kizárólag bejelentéssel végezhető, mely bejelentést a NMHH-nál kell megtenni.
A bejelentés alapján végezhető (futár-, gyorsposta és integrált) postai szolgáltatások a fő jellemzőik alapján különböztethetők meg, amelyek a következők:
a.    Futárpostai szolgáltatás: belföldi szolgáltatás, amelynek legfontosabb jellemzője, hogy a belföldi könyvelt küldeményt a postai alkalmazott a felvételtől a kézbesítéséig személyes felügyelete alatt tartja
b.    Gyorsposta szolgáltatás: legfontosabb jellemzői, hogy a belföldi vagy a nemzetközi könyvelt küldeményt belföldön garantált idő alatt, a feladást követő napon déli 12 óráig, nemzetközi viszonylatban a nemzetközi szerződések alapján kötött megállapodásokban meghatározottak szerint kézbesíti, és eközben biztosítja a küldemény egyedi azonosíthatóságát és nyomon követhetőségét a technológiai folyamatban.
c.    Integrált postai szolgáltatás: legfontosabb ismérve, hogy a belföldi vagy a nemzetközi könyvelt küldemény feladó általi nyomon követhető kezelése és személyes kézbesítése mellett kiegészül legalább egy, a postatörvényben meghatározott különszolgáltatással. (www.nmhh.hu)  
A soron következő szolgáltatási szint, ahol ugyancsak törvény által lehetségessé vált a verseny, de számottevő verseny még nincs. A kutatásom során én ezt a kört kerestem meg és elsődlegesen itt látom a lehetőséget arra, hogy elkezdődjön egy változás a postai szolgáltatásoknál. (www.posta.hu)
a.    az 50 gramm feletti, de 2 kilogrammot meg nem haladó tömegű belföldi és nemzetközi levélküldeményekkel, címzett reklámküldeményekkel és nyomtatványokkal kapcsolatos postai szolgáltatás,
b.    a 20 kilogrammot meg nem haladó tömegű belföldi és nemzetközi postacsomagokkal kapcsolatos postai szolgáltatás,
c.    a vakok írását tartalmazó, 7 kilogrammot meg nem haladó tömegű belföldi és nemzetközi küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás,
d.    a fentiekben meghatározott szolgáltatásokhoz igényelhető ajánlott, tértivevény és értéknyilvánítás különszolgáltatások.
A harmadik szabályozási kör, ahol jelenleg nem lehetséges a verseny, az egyetemes szolgáltatás körön belüli fenntartott postai szolgáltatás, amelyek a kijelölt egyetemes szolgáltató, tehát a Magyar Posta Zrt. kizárólagos területei. Ide sorolható a legfeljebb 50 gramm tömegű, belföldi, illetve nemzetközi levél- és címzett reklámküldeményekhez kapcsolódó szolgáltatás. „legfeljebb 50 gramm tömegű belföldi, illetve nemzetközi levélküldeményekkel és címzett reklámküldeményekkel kapcsolatos szolgáltatás, amennyiben a szolgáltatás díja alacsonyabb, mint az egyetemes szolgáltatási kör leggyorsabb szolgáltatási kategóriájának első súlyfokozatába tartozó levélküldemény díjának a két és félszerese (korábban háromszorosa)” (Posta, Éves jelentés, 2009). Továbbá a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás, ha a törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.
Az egyetemes szolgáltatási körbe tartozó postai szolgáltatások esetében tehát továbbra sincs jelentős mérvű versenytársa a Magyar Postának mint kijelölt egyetemes szolgáltatónak. Ettől függetlenül tisztában vannak természetesen azzal, hogy elkezdődtek kezdeményezések a piacon.

 

A szerzőről:  Ács Melinda
Beszerzési szakértő, indirekt beszerzés/Telenor Magyarország Zrt.
A legjellemzőbb rám mind a munka világában, mind a magánéletben, hogy – minden egyes nap kerekedjünk felül az előttünk álló kihívásokon és hozzuk ki a maximumot.
A Kodolányi János Főiskola elvégzése után, elmentem szerencsét próbálni a tengeren túlra majd hazajöttem, hogy karriert építsek. Banki világban kezdtem és onnan vándoroltam át a távközlési szektorba. Először, mint asszisztens majd szépen lassan fogalmazódott meg bennem, hogy mely szakma is vonz igazán. Így tettem le a voksomat a beszerzés mellett, mely döntésemet azzal erősítettem meg, hogy volt szerencsém részt venni az MLBKT-Corvinus (http://www.uni-corvinus.hu/?id=27671) közösen indított beszerzési-menedzser másoddiplomás képzésének első évfolyamában. Remélem, innen a további pálya már töretlen marad, hogy folyamatosan értéket teremtve haladjak ezen a szakmai úton, kihozva az általam elérhető legtöbbet a beszerzés világából.
Az egyetemen szakdolgozatom címe: Beszerzési stratégia egy monopol szállítóval szemben. Érdekes témakörnek bizonyult  ez 2011 év elején és ahogy haladunk a postai liberalizáció felé egyre inkább létjogosult lesz minden felelős vállalatnál a kérdés: „Hogy is lesz ez- a piacnyitás?”. Cikkemben a szakdolgozatból emeltem ki alapvető információkat a témával kapcsolatban.