Az álláskeresők kétharmada szerint a munkaadók nem mondanak teljesen igazat a hirdetéseikben; 20 százalékuk ráadásul úgy gondolja, hogy a szövegek nagy része valótlanságot tükröz.
Az aktív munkakeresők több mint 80 százaléka kérdőjelezi meg az álláshirdetések igazságtartalmát. Munkaerő-piaci szakemberek szerint a cégek jobban tennék, ha a hangzatos ígéretek helyett őszinteséggel és minél pontosabb feladatmeghatározással fordulnának a jelentkezőkhöz.
Az álláskeresők kétharmada szerint a munkaadók nem mondanak teljesen igazat a hirdetéseikben; 20 százalékuk ráadásul úgy gondolja, hogy a szövegek nagy része valótlanságot tükröz. A helyzet a dolgozók körében még rosszabb, 79 százalékuk nem bízik teljesen az állásajánlatok ígéreteiben – derült ki a DreamJo.bs és az NRC Marketingkutató Zrt. közös felméréséből.
Munkaerő-piaci szakértők szerint ennek elsődleges oka a sok mellébeszélés. Sóti Anett, a DreamJo.bs társalapítója szerint az állást hirdetőknek illene már egy picit elszakadni az olyan múlt századi frázisoktól, mint a versenyképes fizetés, a kiváló munkakörülmények, vagy a fiatalos csapat.
„A legtöbb hirdetésnél, ha kitakarjuk a pozíciók megnevezéseit, megállapíthatatlanná válik, melyik területhez is köthetők: szinte ugyanazok a követelmények a jelentkezőktől. Mi úgy gondoljuk, hogy a munkakeresők akkor fogják elhinni az álláshirdetések tartalmát, ha az alapján el tudják képzelni magukat, szerepüket, egy napjukat a csapattal.
