Nem erősödött az ipari termelés bővülésének üteme

Az ipari termelés áprilisi előzetes adatai az ipar termelési kapacitásainak csúcsra járatását jelzik, így a további növekedést az új beruházások belépése hozhat majd, amely egyben a feszítő munkaerő-hiányra is enyhítést hoz – vélekedtek az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők a KSH szerdai adatközlése után.

A Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint az ipari termelés volumene 7,8 százalékkal meghaladta áprilisban az egy évvel korábbit a márciusi 2,4 százalékos csökkenés után. A munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a kibocsátás növekedése 2,9 százalékosra gyorsult az előző havi 1,9 százalékról. Az előző hónaphoz viszonyítva áprilisban 0,2 százalékkal nőtt a kibocsátás, a márciusi 0,7 százalékos visszaeséssel szemben.

Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy ítélte meg, hogy az áprilisi ipari termelés naptárhatástól megtisztított adata jelentősen elmarad a piaci várakozástól, így a keddi kiskereskedelmi adat után egy újabb csalódást keltő adatot közölt a KSH. A nyers adat csaknem 8 százalékos növekedése impresszív, de ez csupán a kettővel több munkanapnak köszönhető. A nyers és az igazított adat közötti markáns eltérés is arra utal, hogy az ipar kapacitáskihasználtsága csúcsra van járatva.

Az idén hónapról hónapra megfigyelhető ugyan némi ingadozás az ipari növekedési adatokban, a termelés volumene gyakorlatilag január óta stabil, vagyis az iparvállalatok nem tudják már érdemben tovább emelni a kibocsátást. Az új kapacitások talán az év második felében hozhatnak némi változást. A beszerzésimenedzser-index és más bizalmi indikátorok is arra utalnak, hogy a jövőben felpöröghet az ipar, de most a kapacitáskorlátok egyértelműen fékezik a teljesítményt. Ezzel egyre inkább távolabb kerül, hogy sikerüljön megismételni a 2017-es közel 5 százalékos növekedést az ipari termelésben.

A Takarékbank elemzője Suppan Gergely szerint is az ipari termelés áprilisi mutatói kissé elmaradnak a várakozásoktól, a kilátások azonban kedvezőek. A következő hónapokban visszatérhet az erőteljesebb növekedés részben új autómodellek gyártása, új kapacitások üzembe helyezése miatt, részben pedig a tavalyi második félévi gyenge bázis hatására.

Az erőteljes belső kereslet miatt egyre nagyobb szerepet játszik az ipar belföldi értékesítése, amit az építőipari boom is támogat. A Takarékbank prognózisa szerint idén összességében 6,5 százalékosra gyorsulhat az ipari termelés növekedése a tavalyi 4,8 százalék után, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a GDP növekedés idei gyorsulásához, amit az elemző 4,6 százalékosra vár.

Suppan Gergely a konjunktúramutatók alapján az ipari termelés akár szignifikánsan gyorsabb növekedését sem zárja ki, bár ezt a munkaerőhiány akadályozhatja, így előtérbe kerülhetnek a technológiai és gépesítési beruházások.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a KSH iparstatisztikai adatait úgy értékelte, hogy a márciusi látványosabb megtorpanás után az év negyedik hónapjában valamelyest konszolidálódott az ipar teljesítménye, a növekedés azonban a vártnál lassabbnak bizonyult.

A márciusi és az áprilisi adatokból azt a következtetést vonta le, hogy a rövid távú kilátások a korábban gondoltnál valamelyest bizonytalanabbá váltak. A főbb exportpiacokon az utóbbi hónapokban már lassulást mutattak a konjunktúraindexek, és a kereskedelmi háborúval kapcsolatos kockázatok sem segítik ezek javulását. A korábbi évek kapacitásbővítéseit figyelembe véve ugyanakkor az Erste Bank elemzői nem számítanak az alapvetően pozitív trend megfordulására. Az ipari teljesítmény növekedése 2018-ban is pozitívan járulhat hozzá a GDP növekedéséhez.

MTI

Hirdetés