A briteknél a Brexit Párt nyerte az EP választást

Nigel Farage alig másfél hónapja indult, radikálisan EU-szkeptikus Brexit Pártjának győzelmét, a Liberális Demokraták jelentős előretörését és a kormányzó Konzervatív Párt példátlanul súlyos vereségét jelzik a brit európai parlamenti választások hétfő délutánra ismertté vált végleges eredményei.

Nagy-Britanniában csütörtökön tartották az EP-választásokat, de a szavazatokat csak vasárnap este kezdték összeszámolni. (Észak-Írországban – amely nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot – kedden ismertetik az EP-választási eredményeket.)

Az eredmények jól mutatják a brit politika válságát

Az immár végleges nagy-britanniai adatok azt mutatják, hogy a Brexit Párt a voksok 31,6 százalékát kapta, és ezzel a 73 brit EP-mandátumból 29-et megszerzett.

A brit hazai parlamenti választásokon hagyományosan harmadik helyen befutó, erőteljesen EU-párti Liberális Demokraták 20,3 százalékos szavazataránnyal a második helyre kerültek, és ezzel a korábbi 1 helyett 16 képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe.

Jól teljesített országosan a Zöld Párt is, amely 12,1 százalékkal a negyedik helyben végzett.

A Konzervatív Párt ugyanakkor alig 9,1 százalékkal az ötödik helyre szorult vissza. Ezzel a párt EP-képviselőinek száma 15-ről 4-re csökkent. (A 2010 óta kormányon lévő konzervatívoknak soha nem volt ilyen alacsony szavazatarányuk brit népképviseleti választáson.)

A Munkáspárt ugyan a 14,1 százalékos eredményével a pártok között harmadikként végzett, de ez 11,3 százalékponttal rosszabb az előző EP-választáson elérthez képest.

A Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) helyzete alaposan megerősödött: a párt a skót szavazatok 37,7 százalékát szerezte meg az öt évvel ezelőtti 29 százalék után, és 3 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

De miért volt szükség választásra a távozás előtt?

A konzervatív párti brit kormány már nem tervezte a részvételt az idei EP-választásokon, mivel ha sikerült volna tartani az eredeti menetrendet, a brit EU-tagság március 29-én megszűnt volna.

A Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val novemberben kötött megállapodást a londoni alsóház azonban eddig háromszor elvetette, és Theresa May miniszterelnök emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.

Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet. Ennek feltételéül azonban az EU azt szabta, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie az európai parlamenti választáson.

Ha London erre nem lett volna hajlandó, akkor a brit EU-tagság június 1-jén megállapodás nélkül megszűnt volna.

A 73 brit EP-képviselő minden bizonnyal elfoglalja helyét az Európai Parlamentben, mivel biztosra vehető, hogy az új EP július elején esedékes alakuló üléséig a londoni alsóház nem ratifikálja a Brexit-megállapodást.

MTI