Az uniós mezőgazdaság hatékonyan reagál és jól alkalmazkodik az új körülményekhez

Noha a koronavírus-járvány kitörése példátlan kihívásokkal jár az Európai Unió mezőgazdasága számára, az ágazat hatékonyan reagál, jól alkalmazkodik az új körülményekhez, a rendkívüli intézkedések miatt megváltozott élelmiszer-fogyasztási szokásokhoz – derül ki az Európai Bizottság most közzétett, az uniós mezőgazdaság piacainak rövid távú kilátásait ismertető jelentéséből.

Az éttermek, bárok és szállodák bezárása közvetlen hatással jár a mezőgazdasági termelőkre, az olcsóbb termékek, alapvető élelmiszerek iránti kereslet nőtt, a drága borok, különleges sajtok, pezsgők és minőségi húsok értékesítése azonban visszaesett.

A jelentés szerint az uniós gabonatermelés 2019-2020-as időszakban várhatóan eléri a 294 millió tonnát, 4,5 százalékkal meghaladva az ötéves átlagot, majd várhatóan enyhe csökkenést mutatva 287,8 millió tonnára mérséklődik a 2020-2021-es időszakban.

Az olajos magvak közül a repcemag-termelés várhatóan 14,9 millió tonna lesz, így 12 éves mélypontra zuhan a termőterület csökkenése miatt. A fehérjenövények termelése azonban 4,5 millió tonnára nő, 4 százalékkal haladja meg az előző évit.

A 2019-2020-as időszak cukortermelése várhatóan enyhén csökken, 17,4 millió tonnára zsugorodik a termőterület csökkenése miatt. Várhatóan a termék iránti kereslet is enyhén visszaesik az éttermi szolgáltatások szünetelésével, a háztartási fogyasztás némi növekedése ellenére. A következő évben várhatóan további 3 százalékkal csökken a cukorrépa-terület az elmúlt két évben tapasztalt nehéz piaci körülmények miatt.

Noha a 2019-2020-as időszakban az olívaolaj-termelés megközelítette a 2 millió tonnát, 15 százalékkal csökkent az előző időszakhoz képest, azonban továbbra is jelentős felhalmozott készletek állnak rendelkezésre. A koronavírus-járvány okán hozott rendkívüli intézkedések bevezetését követően az olívaolaj kiskereskedelme az alacsonyabb áraknak köszönhető 13 százalékkal élénkült a fogyasztás.

A jelentés szerint a borfogyasztást erősen befolyásolják a járvány leküzdésére hozott intézkedések. Miközben a kiskereskedelem növekszik, az éttermek és bárok értékesítés teljesen leállt. Ez elsősorban a pezsgőre és a nagy értékű borokra van negatív hatással. Az uniós borfogyasztás várhatóan 108 millió hektoliterre csökken, 8 százalékkal elmaradva az előző ötéves átlagtól. Az uniós borkivitel várhatóan 14 százalékkal esik vissza a 2019-2020-as időszakban.

A tejbegyűjtés éves tavaszi csúcsidénye egybeesik a világjárvánnyal. A korlátozó intézkedések kihívást jelentenek a begyűjtés megszervezésére és a takarmányszállításra is. A szektorban a termelés 0,4 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, a 2020-as mutató várhatóan hasonló lesz. A sajtfogyasztás és a termék exportja kissé, mintegy 0,3 százalékkal növekedhet, főként az ázsiai piacok keresletének köszönhetően. Az éttermek bezárása azonban negatívan befolyásolta a nagy értékű sajtok kereskedelmét, ezeket a termékeket főként vendéglátóipari egységekben fogyasztották – áll a jelentésben.

A baromfitenyésztés 2019-ben nőtt, ez várhatóan 2020-ban folytatódni fog, mivel a fogyasztók a drágább húsféléket baromfira cserélik. Az ágazatot azonban negatívan érinti az éttermek bezárása bizonyos fajták, például a kacsa vagy a galamb esetében.
A sertéshús-termelés enyhe növekedésére lehet számítani az év folyamán az ázsiai kereslet folyamatossága miatt. Az unió sertésexportja várhatóan 12 százalékkal fog bővülni a 2019-ben tapasztal 17 százalékos növekedést követően.

A juh- és kecskehúságazatot a koronavírus-járvány okozta válság jelentősen sújtotta, mivel a húsvéti és a ramadán szezonális igényét a tenyésztők nem tudták megfelelően kielégíteni. A szektor azonban várhatóan kiegyensúlyozott marad 2020-ban – közölte az Európai Bizottság.

MTI