A 2023. évi CXVII. törvény számos olyan módosítást vezetett át a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényen (Kbt.), amelyek áttekintése és ismerete javasolt a területen tevékenykedőknek, valamit az érdeklődőknek is. Az epitesijog.hu oldalán megtalálható cikk a 2024. február 1. napjával hatályba lépő legfontosabb változásokat emeli ki.
ÚJ AJÁNLATKÉRŐI MINŐSÉG
Közel 3 év után a Kbt. 5. § (3) bekezdése ismételt megtelt tartalommal. Az új előírás leginkább az eredeti, 2019. decemberében hatályon kívül helyezett rendelkezéshez hasonlít. A módosítással a Kbt. hatálya alá főszabályként nem tartozó szervezetek is közbeszerzési eljárás lefolytatására lesznek kötelesek, amennyiben ezen szervezetek valamely, a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű szolgáltatásmegrendelés tárgyú beszerzését „közvetlenül – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kivételével – az Európai Unióból származó forrásból finanszírozzák”.
A KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK MÓDOSÍTÁSÁNAK KORLÁTAI
A módosítással gyakorlatilag új szabályozást kap a közbeszerzési jogalkalmazás egyik legvitatottabb jogszabályi rendelkezése, a Kbt. 55. § (6) bekezdése, amely a közbeszerzési eljárások ajánlattételi/részvételi jelentkezési időszakában a közbeszerzési dokumentumok ajánlatkérő általi módosításának hivatott korlátot szabni.
A módosítás szövegszerűségét tekintve nem konkrétabb a korábbinál: minden olyan módosítás tiltott, amely az adott közbeszerzési eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők körét befolyásolhatta volna.
AJÁNLATI KÖTÖTTSÉGGEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK PONTOSÍTÁSA
A jogszabálymódosítás egyértelművé tette a Kbt. 70. § (2a) bekezdése tekintetében azt, amit eddig csak a hatályos rendelkezést a Kbt-be illesztő korábbi módosítás előterjesztői indokolásából lehetett kiolvasni. Amennyiben az eljárások bírálati szakaszában lejárna a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján már meghosszabbított ajánlati kötöttség – azaz az ajánlatkérő részére a bírálat lefolytatására nyitva álló időtartam –, akkor az ajánlatkérő még felkérheti az ajánlattevőket az ajánlatuk további fenntartására. A törvényből azonban hiányzott az a szövegszerű rendelkezés, hogy ezen felkérésre vonatkozik-e az ún. „hallgatási szabály”. Ezt a lehetőséget a Kbt. 70. § (2) bekezdése tartalmazta korábban is, amelynek értelmében az ajánlatkérő által az ajánlatok további fenntartására vonatkozó felkérés szerinti határidőig nyilatkozatot nem tevő ajánlattevők ajánlatát fenntartottnak kellett tekinteni. A módosítást megelőzően, ahogy fentebb is írtuk, ez a hallgatási szabály csak a Kbt. 70. § (2a) bekezdésének előterjesztői indokolásában szerepelt, így annak alkalmazása sem volt egységes az ajánlatkérők részéről. Ezt tette egyértelművé a friss módosítás.
A módosítás egyúttal csökkentette is az ajánlati kötöttség maximális időtartamát 180 napról 150 napra, és ezzel összhangban került pontosításra az ajánlati kötöttséggel kapcsolatos eredménytelenségi ok is.
FONTOS PONTOSÍTÁSOK AZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSE KAPCSÁN
A közbeszerzési eljárásokat érintő új hirdetményminták megjelentésével szükséges volt az értékelési alszempontok fogalmának kivezetése, így egységesen értékelési szempontok szerint történik az ajánlatok értékelése.
Ennél fontosabb módosítás, hogy immár lehetősége van arra az ajánlatkérőnek, hogy az értékelés alá eső, jellemzően összesített ajánlati ár részét képező egyes egységárakkal kapcsolatosan is meghatározhasson olyan értéket, amelynél az adott egységár nem lehet kedvezőtlenebb. A joggyakorlat alapján eddig ilyen értéket kizárólag az értékelés alá eső ajánlati elemmel kapcsolatosan lehetett meghatározni, azaz jellemzően az összesített ajánlati árral, miközben az ajánlatkérő bizonyos árelemek tekintetében csak akkor tudott korlátozást előírni, ha azt önálló értékelési szemponttá tette. A módosítással a már önállóan nem értékelt egységárak tekintetében is megnyílik ez a lehetőség. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ez kizárólag a nem átalánydíjas szerződések esetén lehetséges, így arra nem kell számítani, hogy az építési beruházás tárgyú, az esetek túlnyomó többségében általánydíjas szerződések esetén az ajánlatkérő a költségvetés valamely tetszőleges, önállóan nem értékelt díjtételeit maximalizálná.
A teljes cikk az Építési Jog oldalán olvasható.
Címlapfotó: geralt from Pixabay
