Mitől drága a cukor? Már a minisztérium is nyomoz

Budapest, 2011. március 4.

Azonnali vizsgálatot rendelt el cukor-ügyben Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter – közölte Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárügyekért felelős államtitkára pénteken, Budapesten sajtótájékoztatón.A vidékfejlesztési miniszter azért utasította a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (MGSZH) a vizsgálat lefolytatására, hogy tisztázódjon, vajon a cukoripar minden piaci szereplője helyes piaci magatartást tanúsított-e az utóbbi időben.

Czerván György hozzátette: cukor-ügyben várhatóan már a jövő héten uniós szinten is döntéseket hoznak a helyzet enyhítése érdekében. Mintegy 300.000 tonna cukor importját teszik lehetővé harmadik országból, várhatóan vámmentesen. Emellett további 500.000 tonna, az unió belső piacán megtalálható cukormennyiséget kvótásítanak.

H I R D E T É S

Emellett mintegy 26.000 tonna folyékony cukor, azaz izoglükóz piacra dobásával is foglalkoznak az EU illetékesei. Mindezek célja, hogy a magas cukorárakat letörjék.

Mindemellett az államtitkár számos, a mezőgazdasági termelőket érintő kérdésről is beszélt, így elmondta, hogy az agrár kárenyhítési alap feltöltöttsége 4,2 milliárd forint. Jelezte ugyanakkor, hogy a kárenyhítési igény lényegesen nagyobb, mint amit a kárenyhítési alapból fedezni lehet. Az összes igény 37,2 milliárd forint. Ebből 31,7 milliárd forintot a belvíz, 5,1 milliárd forintot a jég, 0,4 milliárd forintot pedig a fagykár enyhítésére igényeltek a termelők. Ez Czerván György szerint 11 százalékos kifizetési szintet tesz lehetővé. Hozzátette: a kárenyhítési alapot az agrárkormányzat a költségvetés ismert helyzete miatt nem tudta feltölteni.

Jelenleg az országban a bel- és árvíz által érintett területek nagysága mintegy 10 ezer négyzetkilométerre rúg. Az elöntött terület mintegy kétezer négyzetkilométer szántó, amely folyamatosan csökken, a többi jelentős mértékben átnedvesedett terület, amelyen mezőgazdasági munkák nem vagy csak nehezen végezhetők.

Az államtitkár tájékoztatott arról is, hogy a tejtermelők a következő öt évben mintegy 9 milliárd forintos anyagi támogatásra számíthatnak évente. Ezt az első két évben az EU finanszírozza, míg a további három évben ezt nemzeti forrásból kell megtenni. Ez a forrás állatjóléti támogatásként adható azoknak a termelőknek, akik az előírásokhoz képest magasabb állatjóléti kötelezettségeket vállalnak.

Annak érdekében – hangoztatta Czerván György -, hogy a mezőgazdasági termelők a jelenleginél jobb anyagi helyzetbe kerülhessenek, az agrárkormányzat többféle forgóeszköz hitelkonstrukciót is kidolgozott a számukra. Az egyik az agrár Széchenyi hitelkártya, amelynek keretösszege 20 milliárd forint, és ezt várhatóan 2 százalékpontos kamattámogatással még az idei év első felében igénybe vehetik a termelők. A vis major forgóeszköz hitel eddigi 6 milliárd forintos keretösszege további 5 milliárd forinttal egészül ki.

Az állattenyésztők számára az agrár forgóeszköz hitelkeretből, amely 15 milliárd forintot tartalmaz, 10 milliárd forint áll rendelkezésre főként a kis- és közepes vállalkozások számára éven túli finanszírozásra. A hitel 1-50 millió forint közötti összegben vehető fel hároméves futamidő mellett, egy évi türelmi idővel, összességében 7-8 százalékos kamattal.

Az államtitkár az MTI kérdésére válaszolva közölte, a stabilitási alaphoz a minisztérium költségvetéséből 19,2 milliárd forinttal kell hozzájárulni.

Kérdésre válaszolva Czerván György arról is beszélt, hogy az élelmiszerek áfacsökkentése továbbra is napirenden szerepel, de ennek is a költségvetési lehetőségek szabnak gátat.

Hirdetés

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..