A mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása a beszerzésben

Földszin Júlia előadása a Beszerzés Connect című rendezvényen

Hungarian Procurement Community (HPC) és a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) közös, Beszerzés Connect című szakmai rendezvényének második előadójaként Földszin Júlia (IBM Procurement – AI and Transformation Lead) inspiráló és gyakorlatias előadást tartott a mesterséges intelligencia beszerzésben betöltött értékteremtő szerepéről.

Földszin Júlia (Forrás: MVÜK)

AI a tárgyalóasztalnál: élő demonstráció

Az előadás egy rendhagyó, interaktív játékkal indult, amely azonnal rávilágított az AI jelenlegi képességeire. A közönség bevonásával összegyűjtötték az áremelésre vonatkozó  tipikus beszállítói érveket (infláció, növekvő költségek, hozzáadott érték) és beszerzői ellenérveket (nincs büdzsé, olcsóbb konkurencia, megtakarítási célok), majd mindezt betáplálták az IBM saját fejlesztésű AI asszisztensébe. A rendszer pillanatok alatt egy humoros, stílusos és szakmailag releváns szkriptet generált a két fél között. Bár két önálló AI ágens még nem feltétlenül tud önállóan lefolytatni egy teljes ártárgyalást emberi beavatkozás nélkül, az egyértelművé vált, hogy az érvelések és az adatok előkészítésében a technológia már most is lenyűgöző segítséget nyújt.

A digitális transzformáció négy fázisa

Földszin Júlia felvázolta azt a fejlődési ívet, amelyet a vállalatok bejárnak a digitalizáció során:

  1. A jövő sebezhető: Kézi folyamatok, széttöredezett rendszerek, reaktív működés.
  2. Tudatosság: Megjelenik az igény a változásra, elindulnak a fejlesztések, de ezek még csak elszigetelt projektek, nem skálázhatók.
  3. Stabilitás: A cégek már működési modellekben gondolkodnak, de kerülik a nagy kockázatokat, és hiányzik az átfogó stratégia.
  4. Készen a jövőre: A vállalatok proaktívan kísérleteznek, mernek hibázni („fail fast”), és a beszerzés már a teljes vállalati stratégiára hatással van.

Az IBM saját transzformációs útja

A résztvevők egy esettanulmányon keresztül kaptak képet arról, hogy az IBM miként alakította át saját működését, amely több dollármilliárdos költségcsökkentést eredményezett, miközben a humánerőforrás-költségekben is jelentős mérséklődést értek el. Az előadó kiemelte, hogy ez nem pusztán egy technológiai frissítés volt, hanem a teljes szervezeti működés átgondolása.

A siker kulcsa három dologban rejlett:

  • Adatvezéreltség: A transzformáció az adatok rendbetételével kezdődött. Az AI csak annyira jó, amennyire megfelelő minőségűek az alapjául szolgáló adatok.
  • Kulturális váltás: Olyan vállalati kultúrát kellett teremteni, amely partnerként tekint a technológiára, nem pedig fenyegetésként, és ahol a munkatársak mernek kísérletezni.
  • Fokozatosság: Az átalakulás nem egy nagy ugrás volt. A strukturált adatoktól haladtak a gépi tanuláson át a generatív AI-ig, miközben a jól bevált, egyszerűbb makrókat is megtartották ott, ahol azok tökéletesen működnek.

Az AI réteges modellje és a gyakorlati use case-ek

Az IBM-nél az AI bevezetése egymásra épülő rétegekben működik:

  • Egyéni szint: Személyes produktivitást segítő asszisztensek (pl. a Teams meetingek leiratából automatikusan feladatokat és felelősöket generáló és azt a projektmenedzsment szoftverbe feltöltő agent).
  • Csapatszint: Közös folyamatokra vagy ügyfelekre optimalizált, megosztott asszisztensek.
  • Funkcionális szint: Ahogy létezik „Ask HR” vagy „Ask IT”, úgy működik az Ask Procurement is.

Az előadó élőben demózta is az „Ask Procurement” képességeit:

  • Supplier Brief (360 fokos nézet): Az AI másodpercek alatt összegyűjtötte 80 különböző rendszerből egy adott beszállító (pl. Cisco, Lenovo) adatait. Egyetlen prezentációs dián megmutatta a publikus cégadatokat, az aktív szerződéseket, az elköltött összegeket, a beszerzői kontaktokat és egy külső rendszerből (Dun & Bradstreet) származó pénzügyi kockázati besorolást. Ez a feladat korábban napokat vett igénybe a beszerzőktől.
  • Szerződéses kockázatok elemzése (Contract Risk): Az AI képes egy beszállító által küldött szerződéstervezetet összehasonlítani a vállalat saját sablonjával, azonnal kiemelve a kockázatos pontokat, és javaslatot tesz a megfelelő jogi nyelvezet alkalmazására, még mielőtt a dokumentum a jogi osztályra kerülne.

A jövő beszerzőjének kulcskompetenciái

Az előadás egy kutatás bemutatásával zárult, amely megerősítette: a digitalizáció és az AI a jövőt meghatározó tényező lesz. Ugyanakkor a technológia térnyerésével a humán soft skillek válnak a legértékesebbé.

A jövő sikeres beszerzőjének legfontosabb fegyverei a kritikus gondolkodás, a problémamegoldó képesség, a kreativitás és a kíváncsiság lesznek. Ezek a képességek segítenek abban, hogy a szakemberek ne a munkájukat elvevő riválist lássák a mesterséges intelligenciában, hanem egy eszközt, amellyel soha nem látott mértékű értéket teremthetnek a szervezetük számára.

 

Az AI beszerzésben betöltött szerepéről, jövőjéről, valamint más, a szakmát érintő releváns témákról szóló interaktív diskurzust az idei Beszerzői Báron folytatjuk!

Várunk minden érdeklődő beszerzőt 2026. november 5-én!