Mitől magyar a magyar termék?

Budapest, 2011. március 31., csütörtök (MTI)

A magyar termék kritériumait rögzítő rendelettervezetet még nem véglegesítette a szaktárca, ezért még nem teljes mértékben eldöntött, hogy mi is nevezhető majd magyar terméknek – mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára csütörtökön, Budapesten, egy szakmai konzultáción.

A szakmai eszmecserét az Élelmiszer című szaklap szervezte különböző, az élelmiszergazdasághoz kötődő szakterületek szakértői számára. A tanácskozáson jelen volt az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége, az Országos Kereskedelmi Szövetség, továbbá több nagyvállalat és áruházlánc képviselője is.

Kardeván Endre kitért arra, hogy a március közepén lezárult szakmai vitában nagy szerepet kapott, hogy a magyar termékben a külföldi alap- és adalékanyagok aránya milyen mértékű legyen. A tervezet elsődlegesen 95 százalékos Magyarországon előállított alapanyag-mennyiséget, illetve 100 százalékos magyar munkát feltételez a magyar terméknél. A 100 százalékos magyar terméknél viszont mindkét összetevő aránya 100 százalék kellene, hogy legyen.

Az államtitkár szerint a rendelet véglegesítésekor még sok eltérő nézetet kell közös nevezőre hozni ahhoz, hogy a rendeletet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter aláírhassa.

Folláth Györgyné, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: a készülő rendelettervezet szükséges, mert az élelmiszergyártók is úgy gondolják, hogy rendet kell tenni ezen a területen. A fogyasztók ugyanis az elmúlt években már nem nagyon tudtak kiigazodni a sok magyar termék jelölés között, annyiféle logót használtak erre a célra.

Az élelmiszer-előállítók úgy vélik, hogy a magyar termék alapanyag-összetételében a 95 százalékos magyar származású alapanyagarány túl magas. Szerintük elég volna, ha ez az arány kétharmados lenne, mint Ausztriában. Azaz a magyar termékbe akár 33 százalékos idegen, külső országból származó alapanyag is bekerülhetne. Emellett a rendelet által előírt hat hónapos átállási időt is keveslik, továbbá szeretnék, ha a jelenlegi védjegyek sorsát is rendezné a rendelet.

Murányi László, a Co-op Hungary Zrt. vezérigazgatója az MTI kérdésére közölte: jelenleg mintegy 40 fajta magyar termék megjelölésére szolgáló embléma létezik. Ez szerinte is túl sok, és fontos, hogy állami szabályozás legyen ezen a területen. Véleménye az volt, hogy az áruházláncok polcain biztosítható a 80 százalékos magyar termék arány. Rendezni kell azonban szerinte, hogy a Magyarországon gyártott csoki vagy déligyümölcsből készült gyümölcslé magyar terméknek minősül-e, hiszen nem magyar alapanyagot tartalmaz döntő hányadban.

Úgy vélte ugyanakkor, hogy a magyar vásárlók hajlandóak a magyar termékekért némileg többet fizetni, ha azok jó minőségűek és erre utaló jelek már vannak is.

Beszélt arról is a vezérigazgató, hogy a Co-op láncban a regionális beszállítók több helyen is helyi termékeket szállítanak be a boltokba. A Co-op ezer beszállítójából 800 területi regionális beszállító.

Hirdetés

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..