Aggasztó a feldolgozott élelmiszerek drágulása

Budapest, 2011. április 12., kedd (MTI)

Az elemzők szerint meglepően magas volt az élelmiszerárak márciusi emelkedésének mértéke, és különösen aggasztónak tartják, hogy a drágulás megjelent a feldolgozott élelmiszerek árában is. A szakértők az idén 4 százalékos vagy annál magasabb éves átlagos inflációval számolnak.

A Központi Statisztikai Hivatal kedden közölt adatai szerint a fogyasztói árak márciusban 1,1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 4,5 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. Az elemzők átlagosan 4,2 százalékos éves inflációt vártak márciusra.

Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint a vártnál nagyobb inflációt az élelmiszerárak meredek megugrása okozta, ami már a feldolgozott élelmiszerárakban is jelentkezik, ez utóbbi húzta fel a maginflációt is.

Kiemelte, hogy átlag felett, 1,5 százalékkal drágult a háztartási energia is, ezen belül az elektromos energia ára 4 százalékkal nőtt havi szinten. Az üzemanyagárak 3,4 százalékos emelkedése viszont nem okozott meglepetést. A tartós fogyasztási cikkek árának 0,3 százalékos mérséklődése pedig az elemző szerint a forinterősödést tükrözi.

Suppan Gergely várakozása szerint a következő hónapokban kettős hatás érvényesülhet: egyrészt a forint erősödése lassan megjelenhet az árakban, azonban az üzemanyagárak emelkedését egyelőre csak tompítani tudja, míg a tartós fogyasztási cikkek és egyes szolgáltatások árai kissé csökkenhetnek. A nyomott belső kereslet szintén csupán tompítani tudja a nyers élelmiszerárak megjelenését a feldolgozott élelmiszerárakban.

Mindezek hatására az infláció a következő hónapokban 4,3-4,5 százalék között alakulhat, majd bázishatások, az erősebb forint, és a csak lassan felépülő fogyasztás hatására az év végéig fokozatosan mérséklődhet. A magas idei bázis miatt az infláció a jövő év második felében elérheti a 3 százalékos inflációs célt, ehhez azonban huzamosabb ideig az alapkamat 6 százalékon tartása lehet szükséges – fejtette ki az elemző.

A TakarékBank előrejelzése szerint az idei átlagos infláció 4 százalék, a jövő évi 3,06 százalék lehet.

Barta György, a CIB Bank vezető elemzője is kiemelte, hogy az élelmiszerek árának emelkedése már a feldolgozott kategóriában is éreztette hatását, ráadásul a drágulás jóval meghaladta az ilyenkor szokásos szezonális mértéket. Emellett a vártnál magasabb lett a háztartási energia árának emelkedése is.

A maginfláció emelkedését aggasztónak nevezte, véleménye szerint ez azt sugallja, hogy a külső ársokkok már kezdenek beépülni a fogyasztói árakba.

Barta György szerint az éves átlagos infláció az idén 4,4 százalék lehet, jövőre pedig a 3 százalékos jegybanki célérték közelében alakulhat.

Az elemző mindehhez változatlan, 6 százalékos kamatszinttel számol az év hátralévő részében. Véleménye szerint az inflációs adat fényében egyre valószínűtlenebbnek tűnik a kamatcsökkentés lehetősége az idén. Erre legfeljebb akkor kerülhetne sor, ha a forint jelentősen tovább erősödne, de az elemző erre sem lát esélyt. Kamatemelésre sincs szükség, mivel a belső kereslet rendkívül gyenge és a hitelezés sem tudott még beindulni – magyarázta az elemző. Hozzátette: persze ha a következő hónapokban is ilyen mértékű felfelé mutató kockázatok lesznek az inflációban, akkor a jegybanknak lépnie kell.

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint a magas infláció egyértelműen a nyersanyagárakon keresztül importált drágulással magyarázható, a belföldi kereslet nyomottsága továbbra is inflációt csökkentő tényező. A várakozásoknál magasabb márciusi adatot azonban a váratlanul felgyorsuló élelmiszer drágulás okozta, pontosabban ennek hatása.

A feldolgozott élelmiszerek drágulásának mintegy 40 százalékát egy termék okozta, a cukor – mutat rá az elemző. Hozzáfűzi: nem tudjuk megmagyarázni, hogy mi okozza egy német Lidlben, vagy Aldiban látott 182 forintos kilónkénti ár és a magyar 352 forintos átlagár közti különbséget. Ezért úgy gondolja, hogy a következő hónapokban ez kiegyenlítődik majd, így enyhíti az inflációs nyomást.

Samu János úgy véli, hogy az infláció márciusi megugrása nem jelenti a kilátások hasonló mértékű romlását. Az inflációs nyomás azonban csak lassan fog enyhülni, év végére is csak 3,8 százalék körülire, szemben a központi bank 3 százalékos inflációs céljával.

Hirdetés

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..