Aggasztó a feldolgozott élelmiszerek drágulása

Budapest, 2011. április 12., kedd (MTI)

Az elemzők szerint meglepően magas volt az élelmiszerárak márciusi emelkedésének mértéke, és különösen aggasztónak tartják, hogy a drágulás megjelent a feldolgozott élelmiszerek árában is. A szakértők az idén 4 százalékos vagy annál magasabb éves átlagos inflációval számolnak.

A Központi Statisztikai Hivatal kedden közölt adatai szerint a fogyasztói árak márciusban 1,1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 4,5 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. Az elemzők átlagosan 4,2 százalékos éves inflációt vártak márciusra.

H I R D E T É S

Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint a vártnál nagyobb inflációt az élelmiszerárak meredek megugrása okozta, ami már a feldolgozott élelmiszerárakban is jelentkezik, ez utóbbi húzta fel a maginflációt is.

Kiemelte, hogy átlag felett, 1,5 százalékkal drágult a háztartási energia is, ezen belül az elektromos energia ára 4 százalékkal nőtt havi szinten. Az üzemanyagárak 3,4 százalékos emelkedése viszont nem okozott meglepetést. A tartós fogyasztási cikkek árának 0,3 százalékos mérséklődése pedig az elemző szerint a forinterősödést tükrözi.

Suppan Gergely várakozása szerint a következő hónapokban kettős hatás érvényesülhet: egyrészt a forint erősödése lassan megjelenhet az árakban, azonban az üzemanyagárak emelkedését egyelőre csak tompítani tudja, míg a tartós fogyasztási cikkek és egyes szolgáltatások árai kissé csökkenhetnek. A nyomott belső kereslet szintén csupán tompítani tudja a nyers élelmiszerárak megjelenését a feldolgozott élelmiszerárakban.

Mindezek hatására az infláció a következő hónapokban 4,3-4,5 százalék között alakulhat, majd bázishatások, az erősebb forint, és a csak lassan felépülő fogyasztás hatására az év végéig fokozatosan mérséklődhet. A magas idei bázis miatt az infláció a jövő év második felében elérheti a 3 százalékos inflációs célt, ehhez azonban huzamosabb ideig az alapkamat 6 százalékon tartása lehet szükséges – fejtette ki az elemző.

A TakarékBank előrejelzése szerint az idei átlagos infláció 4 százalék, a jövő évi 3,06 százalék lehet.

Barta György, a CIB Bank vezető elemzője is kiemelte, hogy az élelmiszerek árának emelkedése már a feldolgozott kategóriában is éreztette hatását, ráadásul a drágulás jóval meghaladta az ilyenkor szokásos szezonális mértéket. Emellett a vártnál magasabb lett a háztartási energia árának emelkedése is.

A maginfláció emelkedését aggasztónak nevezte, véleménye szerint ez azt sugallja, hogy a külső ársokkok már kezdenek beépülni a fogyasztói árakba.

Barta György szerint az éves átlagos infláció az idén 4,4 százalék lehet, jövőre pedig a 3 százalékos jegybanki célérték közelében alakulhat.

Az elemző mindehhez változatlan, 6 százalékos kamatszinttel számol az év hátralévő részében. Véleménye szerint az inflációs adat fényében egyre valószínűtlenebbnek tűnik a kamatcsökkentés lehetősége az idén. Erre legfeljebb akkor kerülhetne sor, ha a forint jelentősen tovább erősödne, de az elemző erre sem lát esélyt. Kamatemelésre sincs szükség, mivel a belső kereslet rendkívül gyenge és a hitelezés sem tudott még beindulni – magyarázta az elemző. Hozzátette: persze ha a következő hónapokban is ilyen mértékű felfelé mutató kockázatok lesznek az inflációban, akkor a jegybanknak lépnie kell.

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint a magas infláció egyértelműen a nyersanyagárakon keresztül importált drágulással magyarázható, a belföldi kereslet nyomottsága továbbra is inflációt csökkentő tényező. A várakozásoknál magasabb márciusi adatot azonban a váratlanul felgyorsuló élelmiszer drágulás okozta, pontosabban ennek hatása.

A feldolgozott élelmiszerek drágulásának mintegy 40 százalékát egy termék okozta, a cukor – mutat rá az elemző. Hozzáfűzi: nem tudjuk megmagyarázni, hogy mi okozza egy német Lidlben, vagy Aldiban látott 182 forintos kilónkénti ár és a magyar 352 forintos átlagár közti különbséget. Ezért úgy gondolja, hogy a következő hónapokban ez kiegyenlítődik majd, így enyhíti az inflációs nyomást.

Samu János úgy véli, hogy az infláció márciusi megugrása nem jelenti a kilátások hasonló mértékű romlását. Az inflációs nyomás azonban csak lassan fog enyhülni, év végére is csak 3,8 százalék körülire, szemben a központi bank 3 százalékos inflációs céljával.

Hirdetés

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..