ACTA – Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás

Magyarország – az Európai Unióval és húsz európai uniós tagállammal együtt – aláírja a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást.

A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) célja a világviszonylatban egyre nagyobb méreteket öltő hamisítás és kalózkodás elleni fellépés területén a nemzetközi együttműködés megerősítése, a szellemitulajdon-jogokat érintő jogérvényesítés hatékonyságának növelése. Az ACTA-ról szóló tárgyalások megindítását 2007 októberében jelentették be a WTO egyes részes államai, a tárgyaló felek az Európai Unió és tagállamai, Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Svájc és az Amerikai Egyesült Államok (USA) voltak. A megállapodás szövegét tizenegy tárgyalási fordulót követően a felek 2010 novemberében véglegesítették. A megállapodás 2011. március 31-e óta áll nyitva aláírásra, elsőként 2011. október 1-jén Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és az USA írták alá azt.

Az Európai Unió és – Románián, Németországon, Hollandián, Cipruson, Szlovákián és Észtországon kívül, amelyek aláírását még eljárási okok késleltetik – tagállamai, köztük Magyarország is aláírja a megállapodást Tokióban. Az Európai Unió aláírása mellett az egyes tagállamok aláírására azért van szükség, mert az ACTA olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek a nem harmonizált, azaz tagállami hatáskörbe tartozó büntető politikát is érintik. Az aláírást követően a megállapodás megkötését még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, az aláíró feleknek pedig – így Magyarországnak is – ratifikálniuk kell azt. Ennek része az is, hogy hazánkban a megállapodás angol és magyar nyelvű szövege törvényben kerül kihirdetésre.

Az ACTA a hamisított és kalóz termékek határon átnyúló kereskedelméhez kapcsolódó kihívásokkal összefüggésben a részes államok közötti együttműködést, a hatóságok jogérvényesítő tevékenysége során kialakult “legjobb gyakorlatok” összefoglalását és a jogérvényesítést szolgáló intézkedések terén közös jogi keretszabályok felállítását célozza. A megállapodás a határokon alkalmazandó intézkedések, a polgári jogi és büntetőjogi jogérvényesítési eljárások, valamint a digitális környezetben elkövetett jogsértésekkel szembeni jogérvényesítés tekintetében tartalmaz jogi minimumszabályokat tartalmazó rendelkezéseket. Látni kell azonban, hogy ezek sem az uniós, sem a hazai jogszabályok módosítását nem teszik szükségessé, mivel mindkét normarendszer jelenleg is megfelel az ACTA-ban előírt kötelezettségeket (sőt, egyes területeken meg is haladják azokat).

Az ACTA-val kapcsolatban leggyakrabban elhangzó kritikákkal ellentétben a megállapodás nem írja elő a részes államok számára, hogy kötelezzék az internetszolgáltatókat azon felhasználóik internetes kapcsolatának a letiltására, akik többszörösen online szerzői jogi jogsértést követnek el, és a megállapodás rendelkezései az alapvető jogok, mint a szólásszabadság, adatvédelem tiszteletben tartása mellett kívánják a szellemi tulajdonjogok érvényesítését hatékonyabbá tenni.

A megállapodás kedvező hatása – tekintettel arra, hogy a hatályos hazai és uniós szabályozás szigorúbb az ACTA-ban foglalt kötelező rendelkezéseknél – elsősorban nem közvetlenül az Európai Unióban, hanem a magyar jogosultak külföldi jogvédelme terén, harmadik országokban, továbbá a fogyasztók védelmének erősödésében jelentkezhet.