420 milliárd forinttal többet vásároltunk

A KSH adatai szerint 2011-ben – hajszálnyival ugyan, de – nőtt a kereskedelmi fogyasztás az áruházakban, üzletekben, a megvásárolt árumennyiséget tekintve 0,7%-kal.
A legszembetűnőbb változás, hogy a különféle iparcikkekből összességében többet vásároltak a családok, mint egy évvel korábban (1%-kal, köszönhetően az utolsó negyedév megugrásának).
A pénztárakban 7900 milliárd forintot hagytak a vásárlók, 420 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. A különbség nagyját elvitte az infláció (és a számokból az is látszik, hogy egy-egy tized milliárdokat jelent), de egyes területeken időnként meglódult a vásárlás a második félévben (elsősorban a tartós cikkekből). A vesztes, visszaeső területek közé tartozott 2011-ben a ruházat és a jármű kereskedelem, ahol 4-5%-kal csökkent a vásárlás (bár év boltvégén a járműkereskedelem javított, a ruházat viszont rontott).

Felfelé húzta a mérleget:

• a személyi jövedelemadó változása (400 milliárd forinttal több maradt a zsebekben 2011-ben előző évhez képest), valamint a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése (260 milliárd forint), mely egy részét elköltötték az üzletekben,
• nőttek a keresetek 2011-ben (a bruttó átlagkeresetek 5,2%-kal, a nettó átlagkeresetek pedig 6,4%-kal, nemzetgazdasági szinten).

Lefelé húzta a mérleget:

• a családok devizahiteleinek terhe:
– 2011-ben a havi törlesztő részletek összege meghaladta a 400 milliárd forintot (ami becslés alapján legalább kétszerese az árfolyamugrást megelőző időszakénak),
– 2011. utolsó negyedévében 620 milliárd forintot végtörlesztettek (részben forinthitelt felvéve, részben megtakarításból, részben pedig egyéb forrásokból),

• az átlagnál nagyobb drágulás az üzemanyagoknál és az élelmiszereknél
– az üzemanyagok drágulása 2011-ben 15% volt, így 160 milliárd forinttal többet fizettünk, miközben 5%-kal kevesebbet tankoltunk (literben mérve),
– az élelmiszerek árai átlagosan közel 7%-kal nőttek tavaly (például a cukor ára közel másfélszeresére, a liszté több mint 40%-kal emelkedett), ennek nyomán közel 200 milliárd forinttal fizettünk többet az élelmiszerüzletekben, a hazacipelt árumennyiség viszont csak 0,3%-kal nőtt.

Az egyes áruterületek, értékesítési csatornák, vállalkozáscsoportok között nagyobb különbségek is voltak, kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel tarkítva. Tény, hogy a családok költekezési lehetőségei sem voltak egyformák (legjobban a devizahiteles családok helyzete nehezült).

Így karácsonyoztunk: több ajándékot vettünk

2011 decemberében 823 milliárd forint volt a költekezés mértéke (40 milliárddal több az előző évinél). Élelmiszerekből annyit vettek a vásárlók, mint egy évvel korábban (mennyiséget mérve). Iparcikkekből nőtt az értékesítés, 2,3%-kal (volumenben). Kiugró volt a tartós cikkek vásárlásának növekedése az egy évvel korábbi ünnepi időszakhoz képest, 6,5%-kal több műszaki cikk, bútor fogyott.
2011. utolsó negyedévében 0,7%-kal nőtt a kereskedelmi fogyasztás, az üzemanyagok visszaesését pedig nem számítva 1,6%-kal (a kereskedelem hozzájárulása a GDP-hez 10% körüli).
Mi várható 2012-ben?

2012. első féléve nehéz időszaknak ígérkezik. A kereskedelem helyzete a vásárlóerőtől, a családok jövedelmi helyzetétől, a vállalkozások bérfizetési lehetőségeitől függ. Nem zárható ki a piac kisebb mértékű zsugorodása, a későbbi hónapok fogyasztói piaci helyzete pedig egyértelműen a gazdaság teljesítményéhez köthető.

1) Fontos tényező továbbra is az infláció, elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok területén, valamint az árfolyamváltozás.

2) Lényeges kérdés a devizahitelesek helyzete is, hiszen az elmúlt időszakban ez volt a legnagyobb teher a fogyasztói piacon. Szélesebb körük megsegítése erősítő tényező.

3) Befolyásolja majd a fogyasztói piacot a nemzetközi hiteltárgyalások kimenetele is, hiszen az hozzájárulhat a gazdaság erősítéséhez. Egy megállapodás közvetlen fogyasztópiaci hatásai azonban kizárólag a részletek ismeretében vetíthetők előre. Jelenleg még csak azzal lehet számolni, hogy a nemzetközi pénzügyi piacok kedvező megítélése a forint árfolyamváltozásán keresztül közvetlenül és közvetve is erősítő tényező lehet a fogyasztói piac számára.

4) A nemzetközi gazdasági környezet javulása a magyar fogyasztói piacnak is kedvezhet (elsősorban közvetve, de közvetlen hatások is érvényesülhetnek).

5) A vásárlási szokásokban a döntő tényező a fogyasztói ár lesz továbbra is, a vásárlók elsősorban az olcsóbb termékeket és vásárlási lehetőségeket fogják keresni.
(forrás: Országos Kereskedelmi Szövetség)

Hirdetés

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..