A megvásárolt termékek és szolgáltatások mennyisége nem változott az előző évhez képest,értéke azonban 631 milliárd forinttal több volt, a különbség döntő részben az áremelkedésekre vezethető vissza.
Az MNB adatai szerint 2011-ben a családok devizahiteleinek havi törlesztő részlete együttesen meghaladta a 400 milliárd forintot (ami becslés alapján legalább kétszerese az árfolyamugrást megelőző időszakénak). A háztartások az utolsó negyedévében emellett 620 milliárd forintot végtörlesztettek (részben forinthitelt felvéve, részben megtakarításból, részben pedig egyéb forrásokból). A válság számlája az előbbiek alapján a családok költségvetésében túllépi a 800 milliárd forintot (az inflációs többletet és a devizahitelek havi törlesztő részleteinek növekményét véve figyelembe). Az év végi végtörlesztéssel együtt 1600 milliárd forintot költöttek a háztartások az infláció és devizahitel törlesztés többleteire. A családi költekezés legnagyobb tételei A rangsort a kereskedelem vezeti, ezen belül és ezen kívül is akad néhány vaskos tétel.
2011. 2010. változás / előző év
érték: milliárd forint volumen/%
Élelmiszer kereskedelem 3516 3319 + 197 100
Iparcikk kereskedelem 2952 2887 + 65 101
Üzemanyag 1432 1273 + 159 98
Jármű 585 615 – 30 96
Vendéglátás 698 682 + 16 96
Belföldi utazás 269 252 + 17 ._
Az adatokból kitűnik, hogy a két dobogós infláció sújtotta területen, élelmiszerekre és üzemanyagokra együtt, 356 milliárd forinttal költöttünk többet az áremelkedések miatt, mint kosaregy évvel korábban (élelmiszerekből ugyanannyit, üzemanyagból viszont kevesebbet kaptunk a pénzünkért). Tartós cikkekre (bútor, műszaki cikk) ezer milliárdot költöttünk: a második félévben meglódult ezeknek a cikkeknek a vásárlása, ellensúlyozva az első félévi visszaesést. A családok költekeztek külföldön is, több mint 500 milliárd forintot hagyva a határokon túl (ez nem csak áru-, hanem különféle szolgáltatás vásárlást is jelent). Takarékoskodtak is a vásárlók A ruhavásárlást visszafogták a háztartások, legalábbis a hivatalos statisztikák szerint (a 384 milliárd forint forgalom 4% volumen visszaesést is takar, sok leárazás mellett, az ázsiai piacok forgalma azonban ismeretlen). A járművásárlás is visszaesett. A vendéglátóhelyeken is drágulás volt, hasonlóan az élelmiszerekhez, csak éppen itt – az adagokat tekintve – már kevesebb fogyott.
Felfelé húzta a mérleget 2011-ben a zsebekbe jutó jövedelmek változása (az átlag mögött természetesen különbségek mindig voltak, családok, továbbá vállalkozások között egyaránt). Lefelé húzta a mérleget a családok devizahiteleinek terhe, valamint az átlagnál nagyobb drágulás az üzemanyagoknál (15%) és az élelmiszereknél (7%). A háztartások költekezési lehetősége 2012-ben vásárlóerőtől, a családok jövedelmi
helyzetétől, így a vállalkozások bérfizetési lehetőségeitől függ. 2012. első félévében a piac kisebb mértékben zsugorodhat. Fontos tényező továbbra is az infláció, valamint az árfolyamváltozás. A vásárlási szokásokat előreláthatóan továbbra is a fogyasztói ár uralja. Lényeges kérdés a devizahitelesek helyzete, hiszen az elmúlt időszakban ez volt a legnagyobb teher a fogyasztói piacon. Szélesebb körük megsegítése érezhető erősítő tényező lehet a második félévben. Befolyásolja majd a fogyasztói piacot a nemzetközi hiteltárgyalások kimenetele is. Jelenleg azzal lehet számolni, hogy a nemzetközi piacok kedvező megítélése a beruházásokon, továbbá a forint árfolyamváltozásán keresztül (közvetlenül és közvetve is) erősítő tényező lehet a fogyasztói piac számára.
(élelmiszer.hu)
