Könyvvizsgálói szolgáltatás tendereztetése

A könyvvizsgálói szolgáltatás egy commodity vagy annál azért bonyolultabb? – Horváth Tamás írása

Mielőtt belekezdenék a témába… őszintén megvallva, ez volt a legérdekesebb tender, melyet valaha irányítottam.

Illetve azt is itt jegyezném meg, hogy a nemrég történt brókerbotrányok felerősítették az ilyen tenderek létjogosultságát: szerepe volt a nem transzparens könyvvizsgálói tevékenységeknek az ismert események kialakulásában.

Múltban és jelenben a legtöbb vállalat hosszútávon próbál együttműködni könyvvizsgáló cégekkel, biztosítva a folytonosságot és a biztonságot a pénzügyi mutatók tekintetében (ezért, akár évekig is elkerülhetik ezen szolgáltatás tendereztetését.) Ez a metófködus inkább rövidtávon kifizetődő, hosszútávon biztosan nem (sem pénzügyi, sem beszerzési / kereskedelmi szempontból).

Későbbiekben ki fogok térni az Európai Uniós szabályozásra is, ami a múltbeli gyakorlat alapjait rendezi át.

Akkor vágjunk bele!

A fenti címben jelzett kérdéskörben a szolgáltatást végző tanácsadók és a beszerzők, de még a könyvelési / kontrolling osztályon dolgozók sem értenek velünk egyet.

Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, azonban nem nehéz kitalálni: ez egy commodity. Miért?

Jogszabályi környezet határozza meg a szolgáltatás minőségi előírásait, kötelező és lehetséges időintervallumait. Bár a Big4 (KPMG, EY, PwC és Deloitte ha csak a nemzetközi nagy szolgáltatókat vesszük) tanácsadással is foglalkozik, mégsem hasonlíthatjuk a könyvvizsgálói tevékenység kategóriáját egy általános nem-IT consultinghoz.

Maga a téma száraznak tűnhet, de tenderbe csomagolva nagyon izgalmas!

Mi a bonyolult az ilyen tenderekben?

A szolgáltatók és a belső ügyfelek is úgy gondolják, hogy ez nem egy egyszerű commodity (törvényi, minőségi és kereskedelmi szempontok alapján) – első körben egy ilyen projekt kommunikációs es on-boarding része kiemelkedően fontos.

A szolgáltatók úgy gondolják, hogy maga a tevékenység magas szintű intellektuális munkát követel meg, így egy kiírási folyamat is komplex és negatív hatással lehet a szolgáltatás minőségére, illetve hisznek abban, hogy van különbség az egyes auditorok között.

A belső ügyfelek (pénzügyi osztály) teljességgel érdekeltek abban, hogy az összes szám, az évközi ill. év végi mérleg és eredmény kimutatás egyaránt a „helyén legyen”, ezért a hosszú távú szállítói kapcsolatokra építenek.

Egy ilyen tender könnyen modellezhető:

1. Kereskedelmi szempontok (commercial scorecard):

  • Ha csoport-szintű (több ország) kiírásról van szó, akkor összes létező nagyobb és kisebb leányvállalat adatai határozzák meg a paramétert (kötelező és lehetséges éves és évközi audit-tevékenységek – részvénytársaságok esetén, az adatok egy része nyilvánosan is elérhető). Az évközi és éves tevékenységek csomagárban meghatározhatóak.
  • Emellett természetesen az óránkénti díj (extra / ad-hoc kérések esetére) lekérdezése is nagyon fontos.
  • Fontos: a kereskedelmi dimenzió mozgatja igazán a tendert a tárgyalások folyamán!

2. Minőségi szempontok (quality scorecard):

  • Az egyes szolgáltatók csapatában dolgozó könyvvizsgálók múltbeli tapasztalati és az adott országban levő referenciák (hasonló nagyságú cégeknél) adják a másik dimenziót,
  • Így egy hasonlóság lép fel a tanácsadási tenderekkel: a könyvvizsgálatban résztvevő összes vizsgáló önéletrajzát át kell tekinteni
  • Emellett a saját cégünk belső erőforrás szükségletei (szolgáltató explicit kell, jelezze ez irányú igényeit) határozzák meg a minőségi oldalát a szolgáltatásnak.
  • A minőségi  dimenzió a tender folyamán nem fog változni, hisz adott és az inkább a múltbeli adatokra koncentrál (mint ahogy már említettem kereskedelmi szempont alapján irányítható a tender)

A scorecard felépítésében különböző vélemények uralkodnak: mivel egy ilyen tendert végső soron a kereskedelmi szempontok mozgatják, akár 100 % súlya is lehet az árazási dimenzióknak (mert igazából ez egy commodity!). A másik extrém eset, ha 50 % minőségi / 50 % kereskedelmi felosztásban képezzük le a scorecardot.

Eredmények

Egy csoport-szintű tender és „group audit service” szolgáltatás esetén nehéz a törvényi előírások diszharmóniájából adódóan összehasonlítani az egyes országok közötti szolgáltatási szinteket és díjakat, ezért mindig az egyes országok szintjén hasonlítottuk össze az előbb említett dimenziókat.

Két opció létezhet:

  • országonként 1 auditort választunk ki
  • vállalat-csoport szintjén 1, vagy 2 auditort választunk ki

Azonban, mindkét esetben ügyelni kell a fő könyvvizsgáló súlyára (volumen) az országok közötti eloszlásban.

Mi a pikáns egy ilyen tender eredményében?

A könyvelési es kontrolling osztály (CFO) rendkívül érzékeny, hogy épp melyik könyvvizsgáló ellenőrzi a számaikat, mikor van szolgáltató-váltás és ennek mekkora a direkt és az indirekt költsége.

Jogszabályi környezet – változások a jövőben!

Bár az EU-s szabályozás nem teljesen kristályosodott ki (tagállamok szintjén pedig még várat magára), az biztos, hogy rotációs köztelezettség lesz előírva könyvvizsgálókkal szemben, illetve szigorúbban fogják venni az audit és tanácsadási szolgáltatás ugyanazon szolgáltatótól való igénybevételét. Ez alapvetően rendezheti át a piaci szereplők lehetőségeit, hisz a Big4 is újrapozícionálás elé kerül.

Összegzés

Sikeres tender, közel 25 %-os megtakarítás, flexibilis piaci magatartás a piaci szereplők részéről, illetve elégedett belső ügyfelek, akik a következő kiírásnál is együtt szeretnének működni. A fentebb leírt új és érdekes piaci helyzet tovább fokozza majd a témakör komplexitását a következő kiírásnál.

Szerző:
Horváth Tamás

Head of Procurement – General Services (beszerzési vezető)

Executive Director / Department Head – Raiffeisen Bank International AG

Bécs, Ausztria

Horváth Tamás a Pécsi Tudományegyetemen végzett közgazdasági és jogi karon. Tanulmányai után Ausztriában szerzett nemzetközi (főleg közép- és kelet-európai országokban) menedzsment tapasztalatot, elsősorban beszerzési, értékesítési és működtetési területeken két iparágban (FMCG, pénzügyi szektor). Jelenleg hazaköltözésen dolgozik és így az új kihívásokat Magyarországon keresi.

Szeretne többet is tudni a tendereztetésről?

Jöjjön el 2016. március 2-3-án a Beszerzési Kategória Menedzsment képzésünkre!

Hirdetés