Összhangba kell hozni a munakerőpiaci igényeket a képzéssel

Összhangba kell hozni a munkakerőpiaci igényeket a képzéssel, szorosabb kapcsolatra van szükség a képzés, oktatás és foglalkoztatás között – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken Karcagon, a Karcagi Szakképzési Centrum által szervezett Jövő szakképzése – a szakképzés jövője országos szakmai konferencián.

Cseresnyés Péter, aki egyben a rendezvény egyik védnöke is, elmondta: az Európai Bizottság  tavaly kiadott új európai készségfejlesztési programjában olyan oktatási és képzési terveket jelöl meg, amelyek  célja az európai humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítése. Hangsúlyozta, hogy egy műszakilag fejlett, globalizált és dinamikus gazdaságban magasabb szintű készségek megszerzésére van szükség, és ezek fejlesztése a program egyik fő célja. Felhívta egyben a figyelmet a digitalizáció szükségességére és megjegyezte, hogy a digilatizáció és az innováció kölcsönösen támogatja egymást.

A szakképzés alapvető szerepe, hogy a munakerőpiaci igényekre érzékenyen reagáljon, ezért fontos megerősíteni az iskolarendszerű szakképzés munakerőpiaci relevanciáját – jegyezte meg. A szakemberképzés célja többek között nem a lexikális tudás megszerzése, hanem a gyakorlatorientált, hatékony, az aktuális gazdasági helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodó készség megszerzése – közölte. Cseresnyés Péter szólt arról, hogy a versenyképes gazdaság a vállalkozások versenyképességén alapul, amely fókuszában a magas szintű szaktudással rendelkező szakember áll.

A 2016. évi Oktatási és Képzési Figyelőben az Európai Bizottság által kiadott országjelentések alapján Magyarországon a tanulásban részt vevő szakképzős tanulók aránya mintegy 70 százalék, amely az egyik legmagasabb arány Európában – mondta az államtitkár.

Az elmúlt időszak kormányzati intézkedései,  a szakképzés átalakítása, a duális képzés fejlesztését, megerősítését és elterjesztését szolgálták – számolt be. Hangsúlyozta: a vállalkozások érdekeltségét kellett növelni a szakképzést választó tanulók ösztönzése helyett. A vállalkozások számára hosszabb távon megtérülő befektetés a duális képzésben való részvétel – mondta, megjegyezve: a tanuló számára is előnyös a rendszer, hiszen  tanulmányai végén biztos munkahely vár rá karrierje elindításához.

Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár egyebek mellett szólt arról hogy a szakképzésben részt vevő tanulók 77 százaléka az állami rendszerben, azaz jelenleg a szakképző centrumokban tanul. Hangsúlyozta: a gazdaság fejlődésében a szakképzésnek komoly szerepe van.  Az Irinyi Tervben szereplő fejlesztési területek, amelyeket a képzésnél figyelembe kell venni, ahová szakembereket várnak: a járműipar, a specializált gép-és járműgyártás, az egészséggazdaság-turizmus, a zöld gazdaság, az IKT szektor és a védelmi ipar. A foglalkoztatás formái átalakultak az utóbbi években, a teljes automatizálás magasabb végzettséget követel,ugyanakkor munkahelyek, foglalkozások szűnnek meg – mondta. Hangsúlyozta: olyan képzésekkel, kompetenciákkal kell a tanulókat felruházni, amely a lehetőségét teremti meg a boldogulásuknak.

 

Hirdetés