Mekkora a vállalatok valós munkahelyteremtés támogatási igénye?

Nemcsak Magyarország, de egész Európa munkaerőhiánnyal küzd. Ugyanakkor a magyar kormány nagy foglalkoztatási igényű külföldi vállalatokat próbál bevonzani az országba. Ez sokszor azonban igen költséges. A GKI nemrég kiadott elemzése többek közt azt vizsgálja, vajon tényleg ez-e a leghatékonyabb munkahelyteremtést ösztönző eszköz.

2017 márciusában a GKI Zrt. 1081 vállalatot kérdezett meg, hogy milyen mértékű munkaerőhiány van náluk és azt, hogy mekkora állami támogatás ellenében lennének képesek új munkaerő felvételére. A vállalatok összesen 117 ezer főt tudtak volna felvenni azonnal. Ennek a létszámnak közel felét nagyvállalatok, harmadát a kisvállalatok alkalmazták volna. Ugyanakkor arányosan a kisvállalatokat sújtja leginkább a munkaerőhiány, átlagos létszámuk 23%-ával tudták volna bővíteni a céget (támogatással).

Az egyes ágazatok esetében jelentős eltérések mutatkoznak, területi megoszlás alapján pedig leginkább a kelet-magyarországi megyék szembesülnek jelentősebb munkaerőhiánnyal (ami meglepetésnek számít, és részben a munkaerő-elvándorlás következménye).

A vállalatok átlagosan egy új munkavállalóra 2,2 millió forint segítséget igényeltek volna. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb (a minimálbér egy éves költségétől elmaradó) összeg is jelentős segítség lenne számukra.

A legutóbbi információk alapján a nagy multinacionális cégek 3 év alatt 80 milliárd Ft állami támogatást kaptak munkahelyteremtésre. Az EU támogatások esetében átlagosan 17 millió Ft eredményezett egy munkahelyet 2007-2015 között.

Figyelembe véve, hogy a kormány olyan jelentős állami támogatással vonzotta be a külföldi vállalatokat az elmúlt években, ami esetenként egy új munkahelyre átlagosan 15-40 millió forint jelentett, felvethető, hogy nem lenne-e erre egy másik, költséghatékonyabb megoldás. A munkaerőhiányt egy átgondolt koncepció alapján kellene minél hatékonyabb módon megoldani. Valószínűleg a magyar vállalatok átmeneti munkahelyteremtő támogatása ezt a problémát enyhíteni tudja.

A teljes elemzés (még több részlettel és számokkal) megtekinthető a GKI oldalán.

Hirdetés