Növekedés – figyelmeztető jelekkel

A GKI Gazdaságkutató Zrt. jövő évi előrejelzése szerint gyorsul majd a magyar gazdasági növekedés – főként az EU-támogatások hatására és a választásokkal és a munkaerőhiánnyal összefüggő gyors bérkiáramlás által gerjesztett fogyasztásnövekedés következtében -, de régiós szinten nem tartozunk majd a legjobbak közé.

A gazdaságkutató MTI-hez eljuttatott közleményében a 2016. évi 2,2 százalék után 2017-ben és 2018-ban egyaránt 3,8 százalék gazdasági növekedést jelez, de rámutat arra is, hogy bár ez lényegesen meghaladja az EU átlagát, a régióban az egyik legalacsonyabb, és ebben 2018-ban sem várható érdemi változás.

A fogyasztás bővülésére vonatkozó prognózisát a GKI 2017-re és 2018-ra is 0,5 százalékponttal, 4 százalékra, illetve 3,5 százalékra emelte, ami az import korábban gondoltnál is gyorsabb bővülését okozza.

Az infláció a vártnak megfelelően gyorsul, de így sem éri el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) célsávját, az államháztartás hiánya nő, s bár mindkettő elfogadható, de az EU-n belül a magasak közé tartozik – írja prognózisában a GKI.

Az államadósság csökkenése a vártnál jelentősebb lehet, miközben csökken a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg többlete, a gazdaság finanszírozási képessége az EU-transzferek hatására továbbra is nagyon kedvező.

Javuló, de gyenge Magyarország hitelkockázati besorolása – mutat rá a GKI, hozzátéve ugyanakkor, hogy egyre több nemzetközi intézmény hívja fel a magyar kormány figyelmét arra, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést. A gazdaságkutató szerint ennek nem látszanak a jelei, sőt folyamatos a lehetőségek pazarló kezelése, a jövő felélése.

Előrejelzésük szerint az idén a reálkeresetek 10 százalékot meghaladó növekedését elsősorban az erőltetett minimálbér- és bérminimum-emelés, a költségvetési szektorban dolgozók választás előtti fizetésemelése, valamint a munkaerőhiány okozza.

A háztartások végső fogyasztásának 4 százalékos bővülése csak kissé lesz magasabb a 2016. évi 3,8 százaléknál, jövőre a reálkeresetek 4 százalékkal bővülnek, és ha a bérmegállapodásban szereplőnél nagyobb lenne a minimálbér-emelés, az növelné a fogyasztást is – mutat rá a GKI Gazdaságkutató.

A beruházási ráta 2017-ben 22 százalékra, 2018-ban 23 százalék emelkedik, de ez is elmarad a visegrádi országokétól a zrt. szerint.

A foglalkoztattak száma 2017-ben 1,8 százalékkal, 2018-ban 1,5 százalék körüli mértékben emelkedik, a munkaerőhiány erőteljes, a munkanélküliségi ráta 2017-ben várhatóan 4 százalékot alig meghaladó mértékűre csökken, s 2018-ban is hasonló lesz az előrejelzés alapján.

Az államháztartási deficit 2017-ben már hatodik éve lesz 3 százalék alatt, az államadósság pedig csökkenő pályán, és az a tendencia várhatóan 2018-ban is folytatódik.

A GKI Gazdaságkutató szerint a GDP-arányos külső finanszírozási képesség a 2016. évi 6,2 százalékról 2017-18-ban a GDP 5,7 százalékára csökken, ezen belül a külkereskedelmi aktívum mérséklődik, az EU-támogatások viszont újra növekednek.

Az infláció lassan, de gyorsul, 2017-ben 2,4 százalék, 2018-ban 3 százalék körüli áremelkedés várható, ami az EU-ban a magasak közé tartozik.

A kutatóintézet előrejelzése alapján az Magyar Nemzeti Bank 2018 végéig várhatóan nem változtat a 0,9 százalékos alapkamaton, azonban a nem konvencionális eszközök alkalmazása folytatódik. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemeléseinek folytatódása először ezeknél az eszközöknél fog szigorítást kiváltani. A forint trendszerű gyengülése idén megállt, 2017-2018-ban 309-310 forintos euró várható – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt.

 

Ami az MTI összefoglalójából kimaradt:

A GKI komoly kritikát is megfogalmazott az úgynevezett magyar modellel szemben, melynek sikeressége – az évek óta változatlan fő vonásainak is köszönhetően (“elvileg kormánytól független intézmények és piaci szereplők egycentrumú, lojalitásalapú vezénylése; az EU-tól való függetlenedés közepette a jogos járandóságnak tekintett támogatások megszerzéséhez szükséges egyensúlyi feltételek teljesítése”) – komoly kérdéseket vet fel.

A rendszer jelenlegi formában való fenntartásának forrása ugyanis meglátásuk szerint  az EU-transzferek beérkezése, ára pedig a régiós szintű lemaradás, a versenyképesség romlása. Ahogy kiemelik azt is, hogy a sokat hangoztatott keleti nyitás hozadéka csekély, s gazdaságilag igencsak megkérdőjelezhető, a transzatlanti kapcsolatok viszont romlanak. A változó EU-ban elengedhetetlen lesz a magyar Európa-politika, ezen belül az euróhoz való viszony újragondolása.

Hirdetés