Idén is folytatódhat a reálkeresetek emelkedése

A képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatására a várakozásokat felülmúlva nőttek a bruttó bérek tavaly novemberben. Idén is hasonló folyamatokra van kilátás, bár az ütem mérséklődik, alacsonyabb lesz a béremelkedés és magasabb az infláció így a reálbérek növekedése mindkét oldalról fékeződik – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők a keresetek tavaly novemberi adatairól pénteken kiadott KSH-jelentést kommentálva.

Kapcsolódó adat:

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közleménye szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 6,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt. Arányuk a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,6 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,7 százalék.

Az álláskeresők 9,7 százaléka, volt pályakezdő, 46,9 százalékuk legfeljebb általános iskolai végzettségű. Az álláskeresők 28 százaléka több mint egy éve keresett már munkát, ez 9,7 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 13,0 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A múlt év első tizenegy hónapjában a keresetek 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A vállalkozásoknál 11,2 százalékkal nőttek a keresetek novemberben, a költségvetési szektorban 13,5 százalékos volt a keresetek éves összevetésű emelkedése, amiben benne van a jutalmak és egyszeri kifizetések 41,4 százalékos emelkedése.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője megállapította, a minimálbér és a garantált bérminimum tavalyi emelése mellett a munkaerőhiány is szerepet játszik a bérek emelkedésében. Idén a tavalyihoz hasonló forgatókönyv várható: 2018-ban is emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, a munkaerőhiány szintén felfelé húzza a majd fizetéseket. Ugyanakkor a tavalyinál valamivel visszafogottabb növekedés várható: a nettó fizetéseknél 10 százalék feletti növekedésre lehet számítani, a reálbérek pedig 8 százalékos emelkedést érhetnek el.

A vezető elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy az országon belül jelentős egyenlőtlenségek vannak. A múlt év első kilenc hónapjában csak a budapesti 246 ezer forintos és a Győr-Moson-Sopron megyei 199 ezer forintos átlagos nettó fizetés haladta meg a 193 ezer forintos országos átlagot. A többi megyében alacsonyabb volt az összeg. Szabolcsban például mindössze 135 ezer forintot tett ki.

A béremelkedések az inflációt is fűthetik. Bár egyelőre nem látszik komolyabb nyomás, a cégek a növekvő bértömeg miatt előbb-utóbb áremelésre kényszerülhetnek, ez pedig felpörgetheti az inflációt.

Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozásai szerint a tavalyinál kissé visszafogottabb, de továbbra is érdemi növekedés várható 2018-ban is, a Takarékbank 9 százalékos átlagos bérnövekedést vár a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés nyomán. A várt 2,7 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet, míg 2013-tól 2018 végéig összesen 40 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek. A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megjegyezte, hogy a keresetek tavaly novemberi 13 százalékos emelkedése felülmúlta a meglehetősen szűk sávban, 11,3-12,6 százalék között mozgó piaci várakozásokat. Az állami szférában regisztrált erős bérdinamika főképpen a nem havi rendszerességű juttatások növekedésének köszönhető. Az emelkedés hátterében az eddigi hónapokhoz hasonlóan továbbra is a munkaerőhiány, valamint az állami bérrendezések állnak – állapította meg.

A decemberi adat várhatóan nem változtat azon a tényen, hogy 2017 egészében kétszámjegyű lehet a reálbérnövekedés, tekintettel a várhatóan 13 százalékos nettó bérnövekedésre és a 2,4 százalékos inflációra.

Hirdetés