Várakozások felett nőttek a keresetek januárban

A minimálbérek emelése és a szakemberhiány követeztében a várakozásokat meghaladó januári béremelkedésről számolt be a KSH. A keresetek növekedési üteme a második negyedévtől valamelyest lanyhulhat ugyan, de az év egészében alig marad el a tavalyi év dinamikájától – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentését.

Bruttó átlag kereset és más foglalkoztatási adatok

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete 310 800 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 323 600 forint volt. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 296 200 forint volt. Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 206 700 forint volt, az idén megemelt családi adókedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 215 200 forintra becsülhető.

A KSH adataiból kiderül hogy idén januárban a vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma 90 ezerrel meghaladta az egy évvel korábbit. A közalkalmazottak nélkül számolva a költségvetési szerveknél alkalmazottak létszáma 11 ezerrel nőtt, míg a közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 41 ezerrel, 149 ezerre csökkent.

A KSH adatai szerint januárban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami hathavi csúcsnak számít. A 2,1 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek továbbra is kétszámjegyű emelkedést mutattak, januárban 11,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. A versenyszférában 13,2, a  költségvetési szektorban 15,3 százalékos volt a keresetek emelkedése.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a keresetek januári emelkedése felülmúlja a 12 százalékos piaci várakozást és meghatározó szerepet játszott benne a minimálbérek 8, illetve 12 százalékos emelése. Az állami szféra egyes területein zajló bérrendezés továbbra is magasabban tartja a béremelkedés ütemét, mint az üzleti szférában tapasztalt mutató. Fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy a tavalyi év elején főként az állami vállalatoknál jelentősen csúszott a bérmegállapodás, így ez alacsony bázist jelent és a munkaerőhiány is felfelé hajtja a kereseteket.

Ami az idei év hátralevő részét illeti, Virovácz Péter szerint az alacsony bázis miatt az első negyedévben lehet a legerősebb a bérdinamika, de átlagosan a nettó bérek akár megint kétszámjegyű növekedést mutathatnak.

Horváth András, a Takarékbank elemzője is azt állapította meg, hogy  a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a közszféra életpálya fejlesztései és a bérminimum emelések hatására a várakozásokat felülmúlta a keresetek januári emelkedése.

2018-ban 9 százalékot meghaladó éves bérnövekedést várnak a Takarékbank elemzői a képzett munkaerő hiánya, a közszférában idén is zajló jelentős bérrendezések, illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelkedés eredményeként. Idén a várt 2,5 százalékos éves infláció mellett ez 6 százalékot meghaladó reálbér növekedést jelent. A bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az is látszik a részletes adatokból, hogy az állami szférában részben a választások miatt jelentősen nőttek a fizetések.

Idén is folytatódhat a bérek emelkedése, a nettó átlagbérek körülbelül 10 százalékos emelkedése várható, az inflációval együtt számolt reálbér-emelkedés pedig 8 százalék körül lehet. A bérek tartós és jelentős emelkedése ugyanakkor több kockázatot is hordoz a gazdaság teljesítményére nézve – mutatott rá az K&H Bank vezető elemzője. Egyrészt a termelékenységnek lépést kell tartania a bérek emelkedésével, különben versenyhátrányba kerül a magyar gazdaság. Egyelőre nem látszik, de a jövőben kockázatot jelent az inflációs hatás, az, hogy a bérek emelkedése miatt fokozódó lakossági fogyasztás az árak emelkedését idézi elő. Másik oldalról az egyre magasabb béreket adó vállalatok előbb-utóbb kénytelenek lesznek az általuk gyártott, forgalmazott termékek és szolgáltatások árát emelni, ami szintén felfelé nyomhatja az inflációt.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is adminisztratív hatásoknak, mint a minimálbér és a garantált bérminimum további emelésének, a költségvetési szféra egyes területeit, és bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezéseknek tulajdonítja a vártnál magasabb januári béremelkedést.

A munkaerőpiac kifejezetten feszesnek mondható helyzete, a  teljes foglalkoztatottság állapotát tükröző munkanélküliségi ráta jelzi, hogy a vállalatoknak egyre inkább versenyezniük kell a megfelelő munkaerőért, ami azt sugallja, hogy a bérnövekedési ütem az idei évben is magas maradhat.

A reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint az erős fogyasztói bizalom is arra enged következtetni, hogy a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje idén is a lakossági fogyasztás lesz. Az Erste becslése szerint az idei évben 3,7 százalékkal bővülhet a magyar GDP, azaz csak kisebb növekedés-lassulás várható a tavalyi évi 4 százalék után. A bérek gyors növekedése előbb-utóbb az infláció emelkedését is magával hozza, s – így részben ennek a hatásnak köszönhetően – az elkövetkező hónapokban fokozatosan emelkedő, az MNB inflációs céljához egyre inkább közelítő inflációs adatokra számít Nyeste Orsolya.

MTI

Hirdetés