Nem népszerűek a közbeszerzési pályázatok

Nem elterjedt a cégek körében a közbeszerzési pályázati részvétel, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) által megkérdezett vállalatok mindössze 11 százaléka indult el valamilyen közbeszerzési pályázaton az elmúlt egy évben.

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott összefoglaló szerint az elemzéshez a GVI negyedéves vállalati konjunktúra-felmérésének januári eredményeit használták fel, amely 400 magyarországi vállalkozás vezetőjének válaszain alapul.

Az elemzés szerint a közbeszerzési pályázatokon a részvétel a vállalatok regionális elhelyezkedésétől, létszámától, árbevételétől, valamint a külföldi tulajdon és az export részarányától függetlenül nagyjából hasonló, ugyanakkor a tevékenység köre meghatározó e szempontból.

A megkérdezett építőipari cégek 19 százaléka indult közbeszerzési pályázatokon az elmúlt egy évben, és a feldolgozóipari vállalatok esetében is átlag feletti, 13 százalékos a pályázati részvétel. A nem ipari vállalatok közbeszerzési pályázatok iránti érdeklődése lényegesen alacsonyabb, a gazdasági szolgáltatást nyújtó cégek 8, a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok 6 százaléka indult ilyen jellegű pályázaton.

A pályázó cégek elsősorban állami, valamint európai uniós kiírásokon indulnak el, önkormányzatok által kiírt pályázatokra lényegesen kevesebb cég jelentkezett.

A válaszok alapján a cégek 48 százaléka egyáltalán nem figyeli a közbeszerzési pályázatokat. A megkérdezett vállalatvezetők kevesebb mint fele jelölt meg egy vagy több információforrást.

A nagyobb létszámú és árbevételű, valamint az építőiparban, a kereskedelemben és a gazdasági szolgáltatások területén működő cégek értesülnek nagyobb arányban a közbeszerzési pályázatokról, és szintén ezek a cégek azok, amelyek több forrásból is képesek információhoz jutni a különböző kiírásokról – derült ki a felmérésből.

Háttérben meghúzódó kérdések

A GVI hat oldalas összefoglalója a felmérés céljai között valóban csak az MTI által is kiemelt két kérdés, vagyis a részvételi számok rögzítése és az információszerzés jellemző formáinak beazonosítása szerepelt. A készítők tehát nem vállalkoztak arra, hogy egy mélyebb kutatás részeként felmérjék, mi is lehet az elsődleges eredmények hátterében, pedig kérdőjelek azért akadnak.

A Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető adatok szerint 2013 óta, vagy megközelítette, vagy meg is haladta a közbeszerzések összesített értéke a 2000 milliárd forintot (ez egyébkén átlagban 20%-kal magasabb, mint 2013-at megelőző időszakban), mindez pedig a GDP durván 6-8 %-át jelenti évente. De a Transparency International (TI) a Hatóság elnökének nyilatkozataiból kiindulva 2017-re még komolyabb, majd 3500 milliárd forintos közbeszerzési értéket valószínűsít, ami már a GDP 9,4%-át jelenti.

A megrendelések értéke tehát óriási, mégis az egy ajánlattevős (vagyis gyakorlatilag verseny nélküli) eljárások aránya éves szinten sosem ment 18,9% alá – átlagos értéke inkább valahol 22-23% körül alakult.

Ugyancsak érdekes lehet, hogy bár szinte mindig az építési beruházások értéke a legmagasabb, a közbeszerzési eljárások számát tekintve egyenlő arányban osztozik a szolgáltatásokkal és az árubeszerzésekkel. Ez már önmagában felveti a kérdést, miért is van több mint 10%-os eltérés az építőipari és szolgáltató cégek közbeszerzésben való részvétele között.

Arra már megint csak a TI hívja fel a figyelmet, hogy a hirdetmények nélküli eljárások jócskán meghaladják az uniós átlagot (még ha a Hatóság adatait nézve nem is olyan drasztikusan, mint azt a TI írja).

Jól látható tehát, hogy fontos kérdések húzódnak meg az adatok mögött, melyre érdemesebb lenne a későbbiekben komolyabb figyelmet fordítani.

MTI/beszerzés.hu

Hirdetés