4 betű, amivel ma gyilkolni lehet: sokba kerül a cégeknek a GDPR

Átlag magyar kkv-s vezetőket kérdezve a GDPR-ról gutaütéshez hasonló tüneteket tapasztalhatunk. Röpködnek a több millió forintos tanácsadói számlák, készülnek a papírhalmok, gombamód szaporodnak a “GDPR-szakértők”.

Mi az a GDPR?

A GDPR a személyes adatok kezelésének, feldolgozásának és védelmének új uniós elveit rögzíti. Fő célja az EU-n belüli egységes adatkezelési gyakorlat megteremtése az információ szabad áramlása és védelme érdekében. A rendelet előírásainak megszegése komoly következményekkel járhat, a kiszabható bírság akár a 20 millió eurót, vagy a cégcsoport teljes, globális forgalmának 4 százalékát is elérheti. A kettő közül a magasabb összeg a felső határ.

Hol tartanak a cégek a felkészülésben?

A magyarországi cégek közel fele még nem áll készen arra, hogy biztosítsa a felhasználóknak a róluk tárolt információk eltávolítását, pedig 2018. május 25-től erre kötelezi őket az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) – derül ki az EY napokban publikált globális felméréséből.

Az 55 ország 2550 cégvezetőjének megkérdezésén alapuló kutatás megállapítja: a magyarok saját adataik kezelését tekintve mind a régiós, mind a fejlett országok átlagánál kevésbé tudatosak. Csupán a hazai válaszadók 10 százaléka töröltetné a róla tárolt személyes információkat az adatkezelővel, míg Közép-Kelet-Európában a megkérdezettek 18, a fejlett országokban pedig 19 százaléka. A legóvatosabbak Franciaországban (30 százalék), Lengyelországban (26 százalék) és Németországban (22 százalék) a döntéshozók.
A felmérésből az is kiderül, a magyar vezetők 46 százaléka gondolja úgy, hogy pontosan tisztában van a rendelet elvárásaival. A hazai válaszadók ezzel tájékozottabbak, mint közép-kelet-európai társaik (a régiós átlag 42 százalék), a nyugat-európai országokban működő cégekhez képest azonban lényegesen le vannak maradva, ahol az Egyesült Királyság (92 százalék), Németország (82 százalék) és Hollandia (82 százalék) döntéshozói érzik magukat leginkább felkészültnek az új szabályozásra.

Nem érdemes kapkodni!

Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere szerint azonban nem szabad kapkodni a hátralévő rövid határidő miatt. Minden cég más típusú és mennyiségű információt kezel, ezért fontos, hogy csak a számára releváns lépéseket tegye meg, elkerülve a fölösleges költségeket.
MTI/beszerzés.hu

Hirdetés