Kormányzati intézkedések kellenek a munkaerőpiac helyzetének javításához

Némiképp eltérően ítélik meg a foglalkoztatás alakulásának távlatait a nemrég közzétett statisztikai adatok fényében az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők, egyetértenek viszont abban, hogy a további érzékelhető javuláshoz kormányzati támogatásra van szükség.

Eközben az Unióban

Májusban nem csökkent tovább a munkanélküliségi ráta az euróövezetben és az EU-ban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kimutatása szerint.

Az euróövezet 19 tagállamában májusban 8,4 százalék volt a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta, ami ugyan megegyezik az áprilisi adatokkal, de így is a 2008 decembere óta mért legalacsonyabb érték. Egy évvel korábban 9,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta az euróövezetben.

Az Európai Unió 28 tagállamában, szintén az áprilisival megegyező szezonálisan kiigazított munkanélküliségi rátát regisztráltak májusban, 7,0 százalékot, ami 2008 augusztusa óta a legalacsonyabb. Az EU 2017 májusi munkanélküliségi rátája 7,7 százalék volt.

A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát májusban a Cseh Köztársaságban regisztrálták, 2,3 százalékot. A rangsorban a második Németország lett 3,4 százalékkal, a harmadik pedig Magyarország 3,7 százalékkal (áprilisi adat). A legmagasabb munkanélküliségi rátát Görögországban regisztrálták, 20,1 százalékot (márciusi adat), illetve Spanyolországban 15,8 százalékosat. Olaszország 10,7 százalékos munkanélküliséggel a harmadik a legnagyobb munkanélküliséggel sújtott uniós tagországok listáján.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a március-májusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal 3,7 százalékra csökkent, a foglalkoztatottak átlagos létszáma 64 ezerrel nőtt, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,4 százalékponttal 69,1 százalékra emelkedett.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkanélküliségi ráta májusban újabb mélypontra süllyedt, ami azt jelenti, hogy félévnyi stagnálás után ismét csökkenni tudott a mutató. A foglalkoztatottak száma szintén új rekordot mutatott, és az inaktívak száma is soha nem látott mélypontra süllyedt.

Kifejtette, az egyre jelentősebb munkaerőhiány ellenére a vállalatok még mindig tudtak munkaerőt felszívni, bár a dolguk egyre nehezebb lesz. A dinamikus béremelkedés még képes valamelyest megmozgatni az inaktivitásba süllyedt rétegeket, ugyanakkor a munkanélküliek közül a piac csak azokat szívja fel, akik legfeljebb 12 hónapja vannak állás nélkül. A reményvesztett munkanélküliek száma, vagyis azoké, akik több mint egy éve nem találnak munkát, továbbra sem tud csökkeni.

Az ING vezető elemzője a továbbiakban már nem vár markáns változást. Az idei év hátralévő részében a munkanélküliségi ráta beragadhat a jelenlegi szint körül. További jelentősebb csökkenés csak akkor lehetséges, ha a strukturális problémákra – például a képzettségi, földrajzi különbség a kereslet és kínálat között – a gazdaságpolitika célzott választ ad.

Horváth Andrásnak, a Takarékbank elemzőjének prognózisa szerint a magyar gazdaság tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé, a munkanélküliségi ráta a nyár végére 3,0 százalékig süllyed, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet.

Úgy vélte, a sokat emlegetett munkanélküliségi ráta helyett a foglalkoztatási ráta pontosabban kifejezi a munkaerőpiac állapotát és azt mutatja, hogy a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest további 4-5 százalékos javulásra van még tér az ideális munkavállalási korú népességben. Az aktív korú népesség létszáma alapján ezzel további 250-300 ezer új munkahelyet lehetne betölteni, amivel bekövetkezne a teljes foglalkoztatottság.

Kifejtette, a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére az inaktívak továbbra is jelentős számát, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve a magyar gazdaság csaknem 500 ezres munkaerő-tartalékkal rendelkezik. Az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében a központi államigazgatás hatékonyságának növelésével több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére is szükség lenne – fűzte hozzá.

A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, ugyanakkor ez a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását is kikényszeríti, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb emelkedését – közölte.

A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér-növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást is – vélekedett.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője elmondta, hogy a munkanélküliségi ráta mélyponton van. A 3 és 4 százalék közötti mutató a jelenlegi gazdasági helyzetben lényegében megfelel a teljes foglalkoztatottságnak. A szakember a friss adatok közül kiemelte, hogy a külföldön dolgozók száma éves összevetésben ugyan 3 ezerrel, 108 ezerre csökkent, ugyanakkor ez emelkedést jelent az idén február és április vége közötti 97 ezres szinthez képest. Ez csak a külföldön dolgozó magyarok egy részét mutatja, becslések szerint a számuk minimum 300-350 ezerre tehető – tette hozzá a szakember. Fontos az is, hogy a munkaképes korúak – 15-64 évesek – száma jelentősen, 49 ezerrel, 6,38 millióra csökkent egy év alatt.

A K&H vezető elemzője szerint ma már nem az a legfontosabb, hogy a munkanélküliségi ráta lejjebb kerüljön, hanem az, hogy szerkezeti változás induljon el a piacon. Ez többek között azt jelenti, hogy például a közfoglalkoztatottak több mint 160 ezres táborából oktatás és képzések segítségével minél többen léphessenek át a versenyszférába. Emellett az államigazgatásban dolgozók egy részét is érdemes lenne átterelni a magánszektorba.

Úgy vélte, tovább javíthatná a helyzetet, ha a részmunkaidős foglalkoztatás, az otthoni és távmunka nagyobb teret nyerne. Az utóbbi években a részmunkaidős foglalkoztatás aránya kevesebb mint 10 százalékos volt Magyarországon a teljes piachoz képest, szemben az Európai Unióra jellemző 20 százalékos átlaggal. A részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka erősödése pedig tompíthatná a több szektort érintő, egyre súlyosbodó munkaerőhiányt is – állapította meg a K&H vezető elemzője.

MTI

Hirdetés