Továbbra is dinamikusan bővül a kiskereskedelmi forgalom

A kiskereskedelmi forgalom az idei egész évben a tavalyit meghaladó ütemben, várhatóan 6,0 százalékot meghaladó mértékben nő és jelentősen hozzájárul a gazdaság összteljesítményét jelző bruttó hazai termék (GDP) élénk emelkedéséhez is – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők pénteken a kiskereskedelmi forgalom első félévi alakulásáról kiadott előzetes KSH-adatokat.

 

Uniós adatok

Az egy évvel korábbihoz képest az euróövezetben 1,2 százalékkal, az EU-ban 1,9 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom júniusban.

Az euróövezetben júniusra a piacok a kiskereskedelmi forgalom ténylegesnél magasabb növekedését várták, havi bázison 0,4 százalékot, éves bázison pedig 1,4 százalékot.

A kiskereskedelmi forgalom júniusi növekedése elsősorban az élelmiszerek és a dohány értékesítésének növekedésére támaszkodott, ami havi bázison 0,7 százalékkal emelkedett a májusi 1,1 százalék után. Az üzemanyag értékesítés júniusban 0,6 százalékkal nőtt az előző havi 0,4 százalék után. A nem élelmiszeripari termékek forgalma viszont 0,3 százalékkal csökkent, ami kisebb a májusi 0,8 százaléknál. Az online kiskereskedelmi forgalom júniusban 3,9 százalékkal emelkedett a májusi 2,5 százalékos csökkenés után.

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott első becslése szerint júniusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a naptárhatástól megtisztítva 6,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, ezzel az első féléves növekedés 6,9 százalékos lett.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy ítélte meg, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedésének júniusi lassulása a májusi 7,7 százalékról 6,1 százalékra, felülmúlta a várakozásokat, ugyanakkor az első félévi 6,9 százalékos továbbra is dinamikusabb a bővülés, mint a tavalyi év 5,3 százalékos átlaga. Idén az első negyedév összességében valamivel erősebbre sikerült (7,3 százalék) a másodiknál, ami alátámasztja az ING előrejelzését, miszerint az idei második negyedév gazdasági teljesítménye némileg elmaradhat az elsőtől.

Az üzemanyagok jelentős drágulása éreztette hatását a forgalomban, és átlag alatti lett a növekedés az élelmiszerkereskedelemben is – jegyezte meg az elemző.

A jövő héten megjelenő ipari és építőipari adatok fényében már biztosabban látható lesz a gazdaság második negyedévi teljesítménye, egyelőre azonban feltehetően 4 százalékra lassul a GDP-növekedése az első negyedévi 4,4 százalékról. A fogyasztás továbbra is markáns szerepet tölt majd be a gazdasági növekedésben. Összességében idén a kiskereskedelem 6,9 százalékos bővülését prognosztizálja az ING bank vezető elemzője.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt emelte ki, hogy az idén folytatódó, jelentős, 8 százalékhoz közeli reálbér növekedés, a 16 éves csúcs közelében mozgó fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban is fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése. A tavalyi magas bázis miatt az év második felében azonban a mutató már lassabb növekedést jelezhet. Idén a Takarékbank prognózisa szerint a tavalyinál gyorsabb ütemű, 6,2 százalékos növekedés várható a kiskereskedelmi forgalomban, ami érdemben hozzájárulhat a GDP növekedésének gyorsulásához is.

A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. A kiskereskedelem gyorsulása összhangban van Takarékbank azon várakozásával, hogy idén a tavalyit meghaladó 4,6 százalékos, vagy annál is gyorsabb lehet a GDP növekedése.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője megállapította, a júniusi kiskereskedelmi adatok – bár elmaradtak a várakozástól – a pozitív tendencia folytatódását mutatják, és továbbra is fontos indikátorai a gazdaságban mutatkozó erős fogyasztási hajlandóságnak.

A legfrissebb adatok alátámasztják azt a várakozást, miszerint a második negyedévben is a lakossági fogyasztás lehetett a GDP növekedésének legfontosabb hajtóereje. Az alacsony munkanélküliségi ráta, a növekvő bérek, az elhalasztott fogyasztás pótlásának igénye mind támogatják a forgalom bővülését – mutatott rá Nyeste Orsolya, hozzátéve, hogy ez egyébként nemcsak az év első felére, hanem várhatóan az idei év egészére igaz lesz majd. Az Erste elemzőinek becslése szerint így 4 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság, majd 2019-ben 3,3 százalékosra lassulhat a növekedése.

MTI

Hirdetés