Digitalizáció a kulcsa a jövő magyar növekedésének

2025-re éves szinten 9 milliárd euróval, azaz körülbelül 3000 milliárd forinttal növelheti a GDP-t Magyarország, ha sikeresen gyorsítja fel a gazdaság digitalizációját – olvasható a McKinsey legújabb digitalizációval foglalkozó jelentéséban.

A „The rise os Digital Challengers” című kutatási anyagban a McKinsey a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket vizsgálta meg Kelet-Közép Európa egyes országaiban. A felmérésben Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia mellett Magyarország is részt vett – a hazánkra vonatkozó adatokat a cég e heti budapesti sajtótájékoztatóján is ismertették.

A jelentés vezetői összefoglalója szerint, ha sikerül megragadni a napjaink adta lehetőséget, akkor a digitális gazdaság magyar GDP-n belüli aránya 2025-re 6,9%-ról 11%-ra nő, ezzel párhuzamosan pedig akár fél százalékkal is emelheti az éves GDP növekedés mértékét. Amennyiben viszont nem gyorsítjuk fel ezt a folyamatot, a digitális gazdaság ugyanezen időszakra vetítve csak 3 milliárd euróval járulna hozzá a GDP mértékéhez, és a gazdaságban betöltött szerepe is jóval csekélyebb maradna (7,5%).

A cselekvés irányába mutató tényező, hogy a nagyobb mértékű digitalizáció hosszú távon is kedvező hatással lehet a magyar gazdaság versenyképességére, továbbá kezelni tudná a jelenlegi növekedés egyik fontos gátjának mondott munkaerőhiányt, és jelentősen hozzájárulna a 3% feletti éves GDP növekedés fenntartásához.

Lehetősége és kihívások

A jelentés készítői szerint a magyar gazdaság jó alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy kihasználja a jelenlegi lehetőségeket, és elkezdje felzárkózását a digitalizációban élen járó benelux és skandináv országok mögé.

Ezt igazolja, hogy az elmúlt időszakban (2012 és 2016 között) a digitális gazdaság évente átlagosan 4,1%-ot növekedett, melynek eredményeként a terület GDP-ben betöltött aránya már most is meghaladja a régiós átlagot. Ezt a fejlett digitális infrastruktúra, valamint a közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés tovább erősíti.

Vannak persze olyan tényezők, melyek jelzik, hogy a lépéskényszerben is vagyunk, hiszen  bizonyos iparágak digitalizációja, valamint a folyamatot támogatni tudó, természettudományos végzettséggel rendelkezők aránya elmarad a régió átlagértéktől.

Ahhoz, hogy élni tudjunk a ehetőséggel, a gazdaság minden résztvevőjére  így a hazai vállalatok elkötelezettségére, valamint a kormányzat további erőfeszítésére (mind a közszolgáltatások további digitalizációja, mind a folyamatot támogató gazdasági szereplőket célzó, illetve a lakosság készségeinek fejlesztésére irányuló programok terén) is szükség van.

Fontosnak tartják továbbá a térség országainak együttműködését, hiszen:

  • a régió egységesen – már csak a méretéből adódóan is – jóval nagyobb lehetőséget biztosít, mint az egyes államok önálló piacai;
  • az azonos kihívások (mint az „agy elszívás”, vagy a munkaerő átképzése és fejlesztés) segítik a közös gondolkodást;
  • az azonos alapok (nyitott gazdaság jellemzői, és digitalizáció hasonló szintje) miatt a tapasztalatcsere szintén sokat segíthet a beruházások és a szabályzás irányainak meghatározásában;
  • végezetül pedig lehetőséget teremt a legjobb gyakorlatok megosztására.

A jelentés a fentiekben is érintett pontokat elemzi végig, és bemutatja a digitális gazdaság jelenlegi magyarországi helyzetét, a munkaerőpiacra gyakorolt hatását, a kelet-közép-európai régió együttműködésének kulcskérdéseit, és az implementáció szükséges lépéseit.

A Magyarországgal foglaló részletes jelentés a McKinsey oldalán érhető el.

 

Hirdetés