Jelentősen erősödött a maginfláció

Januárban a 2,7 százalékos átfogó inflációs mutató megegyezett az előző havival, az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció ugyanakkor 0,4 százalékponttal 3,2 százalékosra emelkedett, ami magasabb a jegybank 3,0 százalékos inflációs célértékénél. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott januári inflációs adatai alapján az MTI-nek nyilatkozó elemzők arra számítanak, hogy a monetáris tanács már márciusban, de valamikor az év folyamán mindenképp megkezdheti a monetáris kondíciók szigorítását, első lépésben a devizacsere-ügyletek állományának csökkentésével és a betéti kamatok emelésével.

Az időzítést illetően az okozhat némi bizonytalanságot, hogy Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke január közepén a bécsi Euromoney konferencián újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy ha az adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedik, az a jegybanknak elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását. Az MNB által számított adószűrt maginfláció azonban januárban csak 0,1 százalékpontot emelkedett és éppen 3,0 százalékon állt, 2012 februárja óta először.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, a fogyasztói árak januári emelkedése enyhén elmaradt az elemzői várakozásoktól. A stabilizálódó inflációt jelző, decemberivel azonos mutató két egymás ellen ható erő eredőjeként alakult ki. Egyrészt jelentősen esett az üzemanyagok ára, ami önmagában közel 0,3 százalékponttal csökkentette a fő inflációs mutatót. Ezzel szemben a szeszes italok és dohányáruk adóemelések következtében jelentősen gyorsuló inflációja 0,16 százalékponttal emelte a éves mutatót. Az infláció erősödését önmagában is segítette volna a tartós fogyasztási és a ruházati cikkek árváltozása. A tartós cikkek körében 2016 óta nem mértek ilyen erős emelkedést, a szolgáltatások inflációja is öt éves csúcsot ért el.

Az ING vezető elemzőjét nem lepte meg, hogy a maginfláció is ötéves csúcsra emelkedett, 0,4 százalékpontot emelkedve decemberhez képest. Ezzel az MNB inflációs célja fölé ugrott, vagyis nagyon közel került a kamatemeléshez, ami 2011 után az első ilyen lépés lenne a jegybanktól. A maginfláció az elkövetkező hónapokban várhatóan tovább emelkedik majd, éves átlagban pedig Virovácz Péter szerint eléri a 3,6 százalékot. Az MNB márciusban megkezdheti a monetáris szigorítást a devizacsere-ügyletek állományának csökkentésével és a betéti kamatok emelésével – prognosztizálta.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzőjének várakozását meghaladta a januári infláció szintje, bár az elemzői konszenzussal megegyezett. Az általa vártnál magasabb adatot azzal magyarázta, hogy az alkohol- és a dohánytermékek fogyasztói árában gyorsan megjelent a népegészségügyi termékadó mértékének emelése és kiterjesztése, illetve a dohánytermékek jövedéki adójának emelése. Ennek nagy szerepe volt a maginflációs mutató megugrásában, ami a legnagyobb meglepetést hozta. Az, hogy az adószűrt maginflációs mutató is elérte a 3 százalékot, mindenképpen arra utal, hogy a vártnak megfelelően az idén elindulhat a monetáris politika normalizálásának folyamata.

A kilátásokat illetően Nyeste Orsolya azt várja, hogy a teljes inflációs mutató az elkövetkező hónapokban emelkedhet, s márciusra várhatóan ismét meghaladja a 3 százalékot. Azt követően azonban a bázishatás lassulást sugall, és az év nagy részében kicsivel 3 százalék alatt maradhat a mutató. A bérek emelkedése, erős fogyasztás alapján az adószűrt maginfláció február-márciusban 3 százalék fölé kerülhet. Véleménye szerint így a monetáris politika normalizálásának kérdése ismét napirendre kerülhet, és az első ez irányba tett lépések a második negyedévben megtörténhetnek. A normalizáció folyamata lassú és elnyújtott lesz, amire a globális inflációs környezetben és a kamatvárakozásokban az elmúlt időszakban bekövetkező változások is teret adnak a jegybanknak.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az árnyomás fokozódására utal a maginfláció megugrása, a hátterében ugyanakkor döntő mértékben az égetett szeszes italok érdemben megnövelt népegészségügyi termékadójának, illetve a dohánytermékek jövedéki adójának emelése áll. A bérköltségek és a kereslet növekedésének hatása továbbra sem érzékelhető széleskörűen, azonban a termelői árindexekben már megjelent.

A tavalyinál alacsonyabb üzemanyagárak miatt februárban még 3 százalék alatt maradhat a drágulás üteme. Az üzemanyagok múlt év közepén látott magas bázisa miatt az idei év közepére megint 3 százalék alá kerülhet, így éves átlagban 3 százalékos inflációra számítanak a Takarékbank elemzői a tavalyi 2,8 százalék után.

A maginfláció ugyanakkor tartósan elérheti a 3 százalékot. Emiatt az MNB fokozatosan felkészülhet a monetáris kondíciók normalizálására, így a monetáris tanács az év során fokozatosan szűkítheti a nem-konvencionális eszközök használatát, a Takarékbank elemzője szerint azonban az alapkamat a jövő év közepéig változatlan maradhat.

A CIB Bank kommentárjában rámutat: a KSH maginflációs mutatója hat év után most volt először 3 százalék felett. A MNB által számított többi, tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutató (a keresletérzékeny és a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja) is nőtt az előző hónaphoz képest.

A CIB Bank előrejelzése szerint amennyiben a februári maginflációs számok 3 százalékos, vagy annál magasabb értékeket mutatnak, a márciusi jegybanki ülést követően valószínűleg emelik az inflációs előrejelzést az Inflációs jelentésben, likviditásszűkítő lépések jöhetnek, a kommunikációban pedig erősebb utalások jelennek majd meg az idén várható betéti kamatemelésről, esetleg az alapkamat-emelésről is.

MTI

- H I R D E T É S -