Továbbra is erős az ipari termelés bővülése

A húsvéthatás március után az ipari termelés áprilisi adataiban is megjelent, de az év további részében fenntartható az év első harmadát jellemző 6 százalék körüli növekedési ütem – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a csütörtökön megjelent statisztikai adatokat.

A Központi Statisztikai hivatal első becslése szerint áprilisban 6,3 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz mérve, folytatva ezzel az első negyedévi 6,2 százalékos növekedést. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 6,0 százalékos volt az áprilisi növekedés. Az éves növekedés lassult a márciusi 8,0 százalékhoz képest, az előző hónaphoz mért adat pedig négy hónap emelkedés után az ipari kibocsátás 1,1 százalékos áprilisi csökkenését mutatja.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: az áprilisi gyengébb adat kiegyensúlyozta a szokatlanul erős márciusi teljesítményt. A két hónap indexeit jelentősen befolyásolta a húsvéthatás, ám az átlagot tekintve az ipari adatok továbbra is erősek és a következő hónapokra visszatérhet a termelés gyorsuló növekedése.

Közölte, nem meglepő, hogy az áprilisi gyengébb teljesítmény mögött a meghatározó alágak rosszabb adatai állnak. Egyrészt lassult a növekedés üteme a járműgyártásban, másrészt pedig az elektronikai iparban csökkent a kibocsátás. Ezek az ágazatok különösen érintettek a munkanapok számának ingadozásában, így vélhetően a húsvéti volatilitás elhagyásával a májusi teljesítmény kedvezőbben alakulhat.

Az ING Bank elemzőinek prognózisa szerint az első négy hónapban látott 6 százalék körüli ipari növekedés fenntartható az idei év egészében, bár a felvevőpiacokat érintő visszásságok, mint a kereskedelmi háború és a lassuló gazdasági növekedés, egyértelmű veszélyforrást jelentenek. Az erős kiskereskedelmi és a jó, de nem kiemelkedő ipari adat együtt kedvező GDP növekedési ütemre utal a második negyedévben is.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője is azt emelte ki, hogy áprilisban folytatódott az ipar erőteljes növekedése, még akkor is, ha a kiugróan erős márciushoz képest történt is némi visszaesés. Az ágazat növekedését elsősorban a beruházások folyamatosan magas volumene segítheti elő. Bár a részletes adatok még nem állnak rendelkezésre, sejthető, hogy a járműgyártás termelése erősen ingadozik, ami összefügghet azzal, hogy a német ipar áprilisban sem teljesített jól. A szerdán megjelent kiskereskedelmi adatot is figyelembe véve egyelőre a második negyedévben sem látszik a gazdaság lassulása.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az előzetes adatokat kommentálva arra hívta fel a figyelmet, hogy a járműgyártást fékezi a gyenge európai konjunktúra, ezt azonban némileg ellensúlyozza új gépkocsi modellek hazai gyártásának felfutása és további feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése. A beruházások, valamint a robosztus belső kereslet adhat további lendületet az ipari termelésnek. A feldolgozóipar kedvező kilátásait tükrözi az új rendelések és a rendelésállomány kétszámjegyű növekedése is. Ezzel szemben a meredeken csökkenő európai konjunktúra, a globális és a kínai gazdasági növekedés lassulása, valamint a Brexit körüli bizonytalanság jelentős kockázatot jelenthet.

Ugyanakkor ezek már eddig is fékezték a növekedést, így az európai konjunktúra talán már elérhette a mélypontot, amit a frissen megjelent német ipari adatok is jeleznek – közölte.

Németh Dávid, K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kifejtette, tavaly és az idén fordított volt a forgatókönyv. 2018 márciusában visszaesett az ipar teljesítménye, ezért tudott az idén márciusban kiugró, 8 százalékos növekedést elérni. Tavaly áprilisban pedig szintén magas, 7,5 százalékos növekedés volt és ezt sikerült az idén áprilisban megfejelni újabb 6,3 százalékkal, ami erős teljesítményre utal. Az adatok továbbra is azt mutatják, hogy a beépülő új kapacitások jelentik a növekedés motorját és kompenzálják a nemzetközi kereslet lanyhulását – tette hozzá.

Az év első három hónapjában ugyanis az eurózóna és az EU összességében viszonylag gyenge ipari teljesítményt mutatott, a magyar ipar pedig tempós bővülést ért el, idézte fel Németh Dávid. “Az év hátralévő részében a legnagyobb kérdés, hogy a nemzetközi konjunktúra hogyan alakul, mennyire lesz erőteljes a lassulás és ezt mennyire képesek ellensúlyozni a Magyarországon megjelenő új kapacitások” – tette hozzá.

Kifejtette, ebben a tekintetben vannak kedvezőtlen jelek, egyes gyárak bejelentették, hogy rövidített munkahét bevezetésére készülnek, ez pedig visszafogja a növekedést. Továbbra is kockázatként kell számolni a nemzetközi piacon az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború hatásaival és az esetleges új, akár az európai országok iparát is érintő amerikai szankciókkal.

A mostani kilátások alapján 5 százalék körüli növekedésre lehet képest a magyar ipar 2019-ben, ha azonban a nemzetközi piacokon erős lassulás lesz, akkor 5 százalék alatti végeredmény is lehetséges – közölte.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője úgy látja, megnövekedett az ipari folyamatokat övező bizonytalanság. A magyar ipar eddig ellenállónak bizonyult a kedvezőtlenebb nemzetközi környezettel szemben, az első negyedévben jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági növekedéshez. A vártnál alacsonyabb áprilisi adat figyelmeztető jel lehet. Középtávon azonban az Erste elemzője szerint a belföldi értékesítés ellensúlyozhatja a bizonytalan exportpiaci keresletet, illetve az idei évben belépő nagyberuházásokhoz kapcsolódó pótlólagos termelőkapacitások erősíthetik az ipari termelést. Továbbra is az ipari termelés 5-5,5 százalékos növekedését várja az idei évben.

MTI

Hirdetés