Külső tényezők hátráltatják az unió gazdasági növekedését

Noha az európai gazdaság 2019-ben immár hetedik éve folyamatosan erősödik, külső tényezők – köztük a globális kereskedelmi feszültségek és a jelentős politikai bizonytalanság – hátráltatják növekedést – közölte az Európai Bizottság nyári időközi gazdasági előrejelzésében.

Az euróövezeti GDP-növekedésre vonatkozó 2019. évi előrejelzés változatlanul 1,2 százalék maradt, míg a 2020-ra vonatkozó előrejelzés a tavaszi 1,5 százalékról 1,4 százalékra csökkent. Az EU egészére is maradt az idei 1,4 százalékos növekedési prognózis, 2020-ban pedig 1,6 százalék lehet a GDP növekedése.

A jelentés bemutatásakor Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztosa elmondta, az uniós gazdaság gyengülését okozó külső tényezők gyengítik az üzleti bizalmat a nemzetközi kereskedelemnek leginkább kitett feldolgozóiparban, és az előrejelzések szerint az év hátralévő részében tovább rontják majd a növekedési kilátásokat.

Az euróövezetben az év első negyedében a vártnál gyorsabb volt a növekedés, amely az enyhe téli időjárásnak és a gépjárműeladások élénkülésének volt köszönhető.

Miközben az idei év első felében a növekedést számos átmeneti tényező segítette, az év hátralévő részében a kilátások gyengébbnek tűnnek, mivel csökkent a valószínűsége a globális feldolgozóipar és kereskedelem gyors élénkülésének. A 2020-as magasabb GDP-növekedés egyik oka, hogy jövőre több lesz a munkanapok száma. A gazdasági növekedést továbbra is a belső kereslet és különösen a háztartások fogyasztása hajtja Európában, amit a változatlanul élénk munkaerőpiac is támogat.

Az előrejelzés szerint idén és 2020-ban is az összes uniós tagállam GDP-je növekedni fog, de egyes területeken – például Közép- és Kelet-Európában, Máltán és Írországban – jelentősen nagyobb lesz a növekedés, mint Olaszországban vagy Németországban.

Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság az euróövezeti és az uniós inflációs előrejelzését egyaránt 0,1 százalékponttal csökkentette 2019-re és 2020-ra, főként az alacsonyabb olajárak és a némileg gyengébb gazdasági kilátások miatt. Az átlagos harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 2019-ben és 2020-ban egyaránt 1,3 százalék lesz az euróövezetben, noha a tavaszi előrejelzés mindkét évre 1,4 százalékot prognosztizált. Az unió egészében 2019-ben 1,5 százalékos, 2020-ban pedig 1,6 százalékos infláció várható.

Az uniós biztos közölte, a globális gazdasági kilátásokat övező kockázatok továbbra is nagymértékben összefonódnak, és többnyire negatív hatásúak lesznek. Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági konfrontáció elhúzódása, valamint az amerikai kereskedelempolitika körüli nagyfokú bizonytalanság meghosszabbíthatja a világkereskedelem és a feldolgozóipar jelenlegi visszaesését, és más régiókat és ágazatokat is érinthet. Ez negatív hatással lehet a globális gazdaságra, többek között pénzügyi piaci zavarok révén. Emellett a Közel-Keleten tapasztalható feszültségek növelik egy jelentős olajár-emelkedés lehetőségét – mondta.

Kiemelte: továbbra is jelentős bizonytalansági forrás Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit). Továbbá a feldolgozóipar tartós gyengélkedése és az üzleti bizalom csökkenése átgyűrűzhet más ágazatokra, és ronthatja a munkaerőpiaci feltételeket, a magánfogyasztást és végső soron a növekedést – tette hozzá Pierre Moscovici.

MTI

Hirdetés