Továbbra is erős, de mérséklődik a kiskereskedelem bővülése

A reálbérek emelkedése fenntartja a kiskereskedelmi forgalom növekedését, amelynek üteme azonban mérséklődhet, mert a jövedelmek növekvő részét szolgáltatásokra, beruházásokra fordítják, vagy megtakarításokba helyezik az emberek – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó szakértők a nemrég megjelent legfrissebb kiskereskedelmi adatokat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint júniusban a nyers adat szerint 4,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz mérve.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek megküldött kommentárjában azt emelte ki, hogy a kiskereskedelemről alkotott második negyedéves kép a gazdaság növekedési ütemének lassulására utal, ami a bizalmi indikátorok alapján a harmadik negyedévben is folytatódhat. Az év egészében a kiskereskedelemben 5 százalék körüli növekedés várható, a GDP növekedése 4,5 százalékra mérséklődhet a tavalyi 4,9 százalékosról.

A júniusi adatokat értékelve megjegyezte, az árcsökkenéssel összhangban az üzemanyag-kiskereskedelemben volt a legnagyobb javulás az előző havi adat után, így ez a meglehetősen volatilis terület nagyban hozzájárult a teljes ágazat kedvező adatához.

Vámos György, az Országos Kiskereskedelmi Szövetség főtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedésének lassulása mögött a költekezés átrendeződése áll, már májusban is látszott, hogy sokan visszafogják a kiadásokat, latolgatnak, figyelik a babaváró hitel, a lakáskölcsön, a szuper állampapír nyújtotta lehetőségeket. Megváltozott a háztartások fogyasztásának, kiadásának szerkezete. A lakáspiac is “befékeződött” május-júniusban, a bútorvásárlások csökkentek az előző évekhez képest, a lakással kapcsolatos kiadásoknál az emberek kivárták a júliusban induló lehetőségeket.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint idén a reálbérek növekedése meghaladhatja a 6,5 százalékot, így folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése, azonban ennek mértéke 5,5 százalékra lassulhat a tavalyi 6,5 százalékról.

A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. Az újautó regisztrációk pedig az első hat hónapban 5,4 százalékkal emelkedtek. A munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti – fejtette ki a Takarékbank szakértője.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megjegyezte, hogy a májusi lassabb növekedés után ismét gyorsult a kiskereskedelmi forgalom volumenének bővülése, amit a bérek emelkedésével magyarázott. Kitért arra is, hogy erőteljes az internetes kereskedelem növekedése, a kiskereskedelmen belül tehát látszik egyfajta átrendeződés az online platformok irányába. A bútorokat és műszaki cikkeket forgalmazó üzletek forgalmának enyhe csökkenését Regős Gábor az erőteljes, 12,7 százalékos növekedést mutató bázisidőszaki adatnak tulajdonította. A béremelkedések eredményeként a kiskereskedelmi forgalom növekedésére számít az egész évben, melynek mértéke 5 százalék körül alakulhat, így a háztartások fogyasztása továbbra is a GDP-növekedés egyik motorja lehet.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, a reálbérek mérsékeltebb emelkedéséből számítani lehet arra, hogy a lakossági fogyasztás növekedési üteme is mérséklődik a tavaly évhez képest.

A K&H szakértője kiemelte, hogy több európai országban a fogyasztói bizalmi indexek a korábbinál kevésbé kedvező képet mutatnak a nemzetközi környezet romlása miatt. Ez pedig kockázatokat jelent a magyar gazdaságra, ezen keresztül a magyar kiskereskedelem teljesítményére nézve is. Németh Dávid a mostani kilátások alapján a kiskereskedelmi forgalom 5 és 6 százalék közötti növekedést várja az idei évre.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője megállapította, hogy a májusi negatív meglepetést követően a lassulás valóban nem volt tartós. A javuló kiskereskedelmi adatot legnagyobb mértékben a magához térő üzemanyag-kereskedelem magyarázza. A májusi lassulást követő júniusi javulás a román és szlovák kiskereskedelmi forgalmat is jellemezte, ami tovább valószínűsíti a regionális hatást – tette hozzá.

Összességében a belső kereslet a GDP-növekedés hajtóereje maradhat a továbbiakban is, a stabil bérnövekedés, a feszes munkapiac és az erőteljes hitelkiáramlás az elkövetkező időszakban is stabil belső keresletet eredményez. Varga Zsombor 4,5 százalékosra várja a GDP idei növekedését.

MTI

Hirdetés