Az inflációs adatok nem utalnak jegybanki szigorítás szükségességére

A júliusi inflációs mutatók igazolják a monetáris tanács várakozását, hogy a második fél évben csökkenő pályára áll a fogyasztói árak emelkedése, ezzel még későbbre tolódhat a monetáris szigorítás, sőt, hosszabb távlatban a kondíciók enyhítése is felvetődhet – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a fogyasztói árak alakulásáról csütörtök reggel kiadott KSH-jelentést.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek. Az infláció mérséklődött a júniusi 3,4 és a májusi 3,9 százalékról. Az éves maginfláció is csökkent 3,7 százalékra a júniusi 3,8, és a májusi 4,0 százalékról.

H I R D E T É S

Virovácz Péternek, az ING Bank vezető elemzőjének a tartós fogyasztási cikkek árának csökkenése jelentette a legnagyobb meglepetést, amelyben szerinte komoly szerepet játszott az új személygépjárművek árának csökkenése, vélhetően a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásának hatására. Az üzemanyagárak változása is mérsékelte az inflációt júliusban. Ennél is fontosabb ugyanakkor, hogy a szolgáltatások inflációs mutatója mérséklődött. E mögött a tavalyi magas bázis húzódik meg.

Az inflációt élénkítette a dohánytermékek jövedéki adójának emelése és az élelmiszerek jelentős drágulása. Mivel az élelmiszerek szerepelnek a maginflációs kosárban, ezért ez a mutató is mérséklődött.

A monetáris politika szempontjából a júliusi adatok kifejezetten kedvezőek, hiszen alátámasztják az MNB álláspontját, hogy az infláció fokozatosan mérséklődő pályára állt és szükségtelen lenne a monetáris kondíciók szigorítása. Sőt, azzal, hogy egyre több jegybank lép a monetáris lazítás útjára és romlanak a külső gazdasági kilátások, könnyen lehet, hogy az MNB is hasonló lépésre kényszerül. Erre idén várhatóan még nem kerül sor, de jövőre a mérséklődő infláció és a lassuló gazdasági aktivitás elgondolkodtathatja a magyar jegybankot a következő lépés irányáról.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is azt emelte ki, hogy a tartós cikkek árai estek a legnagyobb mértékben, ami igazolja az MNB várakozásait, hogy az importált infláció mérsékelni fogja a inflációt. A monetáris tanács kivárhat a monetáris kondíciók normalizálásával, amit a külső környezet és a globálissá váló monetáris enyhítés is támogat. A monetáris kondíciók várható tartása, majd hosszabb távon igen lassú szigorítása azonban elég lehet a forint erősödéséhez.

Az infláció magasabb lehet, amennyiben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése erőteljesebben fokozza a drágulás ütemének emelkedését.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy júliusban az élelmiszerárak inflációja tovább gyorsult, épp úgy, mint a dohányáruké a jövedékiadó-emelés következtében. Az üzemanyagok árának esése elsősorban a kőolaj világpiaci ára csökkenésének tudható be, amelyet némiképp ellensúlyozott a forint gyengülése a dollárral szemben. A lassuló inflációs folyamatok és az amerikai jegybank, a Fed, valamint az unió központi bankja, az EKB lazítása nyomán az elemző szerint az MNB is fenntarthatja laza monetáris politikáját.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője szerint az éves inflációs ráta júliusi csökkenése megfelelt a várakozásoknak. Az egyedüli meglepetést az élelmiszerek emelkedő ára jelentette, amit elsősorban az okozott, hogy a feldolgozatlan idénytermékek ára a korábbi években megszokott szezonális csökkenés helyett emelkedett. A dohánytermékek jövedéki adója viszont a vártnál kisebb áremelkedést okozott júliusban.

Az inflációs számok nem mutatnak abba az irányba, hogy a jegybanknak a közeljövőben fel kellene adnia laza monetáris politikáját. Az idén nem várható további érdemi monetáris szigorítás, így a bankközi kamatszintek alacsonyan maradhatnak.

MTI

Hirdetés