Feloszlott a brit parlament

Feloszlott szerdán a brit parlament, és ezzel hivatalosan is elkezdődött a december 12-re kiírt előrehozott parlamenti választás valójában már javában zajló kampánya.

A brit választási törvény értelmében a parlament a választás időpontja előtt 25 munkanappal befejezi tevékenységét és feloszlik. Ez szerdán, brit idő szerint nulla óra után megtörtént.

H I R D E T É S

Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök szerdán felkeresi a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, akit formálisan értesít a parlament feloszlásáról.

Ez egyben azt is jelenti, hogy szerdától megszűnt az alsóház eddigi tagjainak képviselői jogállása, a képviselői mandátummal járó jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt, az eddigi képviselők magánemberekké váltak, választókörzetük képviselő nélkül maradt.

A Konzervatív Párt vezette kormány folytatja munkáját a választások napjáig, de a továbbiakban már a kabinet tagjai sem alsóházi képviselők.

A törvényerejű brit szokásjog alapján a kabinet tagja csak az lehet, aki egyben a parlament tagja is, így azok a jelenlegi kormánytagok, akiket esetleg nem választanak meg ismét alsóházi képviselőnek december 12-én, a választások után automatikusan kiesnek az új kormányból. (Ez vonatkozik Boris Johnson miniszterelnökre is.)

A felső kamara, a Lordok Háza nem választott, hanem kinevezett tagokból áll, ők megtartják tisztségüket, de a Lordok Házának működése is szünetel a választásokig. A tagok azonban – az eddigi alsóházi képviselőkkel ellentétben – továbbra is felkereshetik parlamenti irodáikat.

Az előrehozott választások kiírását Boris Johnson kezdeményezte, és az indítványt a parlamenttel folytatott hosszas tusakodás után, a negyedik kísérletre a múlt héten el is fogadtatta.

A Konzervatív Pártnak az eddigi alsóházban nem volt többsége, és a képviselők többször is megszavaztak olyan sarkalatos jelentőségű, ellenzéki kezdeményezésű törvényjavaslatokat, amelyeket a tory kormány nem támogatott.

Ezek közé tartozott az a jogszabály, amely kötelezte Johnsont, hogy kezdeményezze az Európai Tanácsnál a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) újabb halasztását, mivel a törvényben foglalt határidőig, október 19-ig a parlament nem hagyta jóvá a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást.

Az Egyesült Királyság október 31-én lépett volna ki az Európai Unióból, de az Európai Tanács 2020. január 31-ig meghosszabbította a kilépési határidőt.

Boris Johnson az előrehozott választások kiírását indokolva közölte: attól tart, hogy ez a brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása.

MTI

Hirdetés