Mit lép az MNB a magas inflációs adatok láttán?

Az infláció év eleji megugrása elemzők szerint felveti, miként reagál a jegybank monetáris politikája arra, hogy a fogyasztói árak éves emelkedése messze meghaladta az MNB inflációs célsávjának tetejét, és a maginfláció is elérte azt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki jelentése szerint januárban a fogyasztói árak 4,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, a decemberi 4,0 százalék után. A fogyasztói árak legutóbb 2012. decemberben nőttek az idén januárinál nagyobb mértékben. Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt maginfláció 4,0 százalékra nőtt januárban, a tavaly decemberi 3,9 százalékról.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke egy csütörtöki háttérbeszélgetésen a portfolio.hu beszámolója szerint kijelentette, hogy az MNB mindent megtesz azért, hogy az infláció visszatérjen a toleranciasávba (3 százalék plusz/mínusz 1 százalék), és a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján azon a szinten stabilizálódjon.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-hez eljutatott kommentárjában leszögezi: az infláció megugrására számítani lehetett, mivel az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti zuhanása miatt alacsony volt a bázisár, míg az idei év elején – az amerikai-iráni konfliktus miatt – magasabb áremelkedés volt. Számos termék azonban a vártnál jobban drágult, mint az élelmiszerek, a szolgáltatások, a postai díjak és a szerencsejáték.

A Takarékbank elemzője kiemelte: az inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció is a toleranciasáv tetejére ért és emelkedett az adószűrt maginfláció.

Mivel az árak emelkedése szélesebb bázisú, a Takarékbank felfelé módosítja az idei inflációs előrejelzését 3,6-ról 3,9 százalékra. A forint gyengülése azonban egyre erőteljesebb felfelé mutató kockázat, aminek jegybanki kezelésére szükség lehet. Az MNB a legközelebbi ülésen már utalást tehet a közelgő szigorításra, ami először a devizaswap állomány csökkentését jelentheti, kamatemelés idén még feltehetően nem lesz – jelezte Suppan Gergely.

Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: a vártnál gyorsabban emelkedő infláció kilépett a célsávból. Az infláció gyorsulása elsősorban a gyenge forintnak és az üzemanyagok árának a bázishatásra visszavezethető növekedésének következménye, ez utóbbi majdnem 1 százalékpontot magyaráz az inflációból.

A maginflációs mutató a jegybanki célsáv tetejére ért, a monetáris politika feladata tehát az inflációs célhoz való visszatérés érdekében a forint árfolyamának stabilizálása, illetve erősítése, valamint az alap inflációs folyamatok visszafogása. Erre először a februári kamatdöntő ülésen van lehetőség, kérdés, hogy a forint árfolyama lehetővé teszi-e a kivárást a márciusi Inflációs jelentés megjelenéséig vagy sürgősebb beavatkozás kell – fejtette ki Regős Gábor.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a januári infláció nagy része szezonális és egyszeri árváltozás, illetve bázishatást mutat, így átmenetinek tekinthető.

A következő hónapokban az emelkedő bázis miatt az infláció jelentős mérséklődésére számít az ING Bank vezető elemzője, aki szerint április-májusra ismét 3 százalék közelébe süllyedhet a mutató. Közben a maginfláció és az adószűrt maginfláció nem változik, a második fél évben mérséklődik.

Szerinte hiába ért el nyolcéves rekordot az infláció, a jegybanknak nem kell a monetáris politika változtatásával reagálnia. Előrejelzésük változatlan kamatkörnyezet mellett is 3,5 százalék körüli átlagos inflációt számszerűsít 2020 egészére nézve.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a 4,7 százalékos infláció váratlanul magas szintet jelent, a piac ugyanis 4,4 százalékra számított. Az inflációs trendeket pontosabban mutató maginfláció is megugrott, és gyakorlatilag háromnegyed éve folyamatosan a jegybanki célsáv tetejéhez tapad, ami a korábbi éveknél komolyabb inflációs nyomásra utal.

A szakember szerint a következő az év nagy részében 3,5 és 4 százalék közötti, éves átlagban a korábban várt 3,5 százalékkal szemben 3,8 százalékos lehet az infláció. Így 2019-ben és 2020-ban is az inflációs cél felett lesz az pénzromlás átlagos üteme.

Arra is felhívta a figyelmet az elemző, az MNB egy éve arról beszél, hogy az infláció visszatér a 3 százalék körüli szintre és egészen decemberig lefelé mutató inflációs kockázatokat említettek a jegybankárok. “Ehhez képest gyorsul az infláció és egyre több a felfelé mutató kockázat, ez “kikezdheti a jegybank hitelességét” – mondta Németh Dávid.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: jelentősen a jegybanki toleranciasáv fölé emelkedett az infláció, a januári 4,7 százalék jóval meghaladja az Erste 4,5 százalékos várakozásást és a Bloomberg 4,4 százalékos piaci konszenzusát is, a maginflációs mutatók azonban nem emelkedtek ilyen mértékben.

Várakozása szerint februárban már lassulhat az infláció, és márciusban ismét visszakerül a jegybanki toleranciasávba. A második negyedévétől pedig a támogató bázishatás jelentősebb infláció-lassulást sugall. Az olajárak esése illetve a globális növekedés kilátásokat körülvevő jelentősebb bizonytalanságok segíthetik a dezinflációt, azonban a felfelé mutató inflációs kockázatok is erősek, leginkább a folytatódó hazai bérkiáramlásból eredően.

Összességében az inflációs mutatók volatilitása megmaradhat, s az éves átlagos infláció magasabb lehet az Erste által előrejelzett 3,4 százaléknál – fejtette ki Nyeste Orsolya.

MTI