Az inflációs nyomás továbbra is jelen van

A fogyasztói árindex áprilisi csökkenését egyértelműen és szinte egyedül az üzemanyagok árának csökkenése okozta, a változatlan maginfláció viszont azt bizonyítja, hogy az inflációs nyomás nem tűnt el a gazdaságból – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők. Azt is kiemelték, hogy a mutató eltávolodik a valóságtól, hiszen olyan fogyasztásra is kiterjed, ami a veszélyhelyzeti korlátozó intézkedések miatt teljesen lehetetlen, vagy jelentősen visszaesett, mint a házon kívüli étkezés, az üdülés, a tömegközlekedés, vagy a kulturális, szabadidős tevékenyégek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentése szerint áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Márciushoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben, 1,4 százalékkal nőtt, a járműüzemanyagok ára 16,4 százalékkal csökkent. Az éves maginfláció az előző havival megegyező, 4,3 százalékos maradt.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció áprilisban a különböző háztartásokat jelentősen eltérő mértékben érinthette: akik arányaiban több élelmiszert vásárolnak, azok magasabb, akik több üzemanyagot, azok alacsonyabb átlagos áremelkedést tapasztalhattak.

A következő időszak inflációs folyamataiban is meghatározó lesz az olaj árának alakulása. A maginflációs mutató stabilan a cél felett van, tehát az inflációs nyomás a gazdaságban nem tűnt el, azt csak az olaj árának bezuhanása törte le, ami a jövőre nézve kockázatot is rejt magában, hiszen a jelenlegi alacsony olajár hosszú távon várhatóan nem marad fenn – tette hozzá.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a következő hónapokban az üzemanyagok bázisárának emelkedése és idei összeomlása miatt az infláció a 3 százalék inflációs cél alatt maradhat, majd a nyár végétől kissé meghaladhatja a 3 százalékot, így az idén 3,3 százalékos átlagos inflációra számít a tavalyi 3,4 százalék után.

Az inflációt a koronavírus hatásai igen ellentétesen érintik, egyfelől az olajárak és a gazdasági tevékenység összeomlása nyilvánvalóan lehúzhatja az árakat, ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt. A vészhelyzetet követő újraindulás idején felfutó kereslet a kiesett kapacitásokkal szemben magasabb inflációhoz vezethet. A második félévben erősödhet a forint, ami viszont mérsékelheti az inflációt. Megjegyezte, hogy az infláció a következő hónapokban nem fogja tükrözni az átlagos fogyasztói kosarat sem. Például hiába zuhantak az üzemanyagárak, jelenleg a korábbinak csak a töredéke a fogyasztás. Egyes termékek és szolgáltatások pedig átmenetileg teljesen kiesnek, vagy csökkennek a fogyasztói kosárból, mint a házon kívüli étkezés, tömegközlekedés, szabadidős, kulturális tevékenységek.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában azt emelte ki, hogy a boltok előző hónaphoz hasonló további rohamozása áremelkedést hozott az élelmiszerek területén. A rekordgyenge forint befolyással volt az importált zöldségek és gyümölcsök árára is. A szolgáltatások árváltozásának mérését pedig jelentősen nehezítette, hogy a vállalkozások zárva tartottak, így a rájuk vonatkozó inflációs mutatót érdemes óvatosan kezelni. A parkolás ingyenessé tétele önmagában 0,2 százalékpontot faragott le a teljes inflációs mutatóból.

A következő hónapokban az inflációs mutató további csökkenésére számít az elemző, egyrészt a kereslet tartós visszaesése, másrészt az alacsony üzemanyagárak 2 százalék alá lökhetik a mutatót. Az idei év egészében 2,7 százalékos, míg jövőre 2,3 százalékos átlagos inflációval számol.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője az infláció további kisebb csökkenésére számít májusban, majd az év hátrálévő részében az éves index döntően 2 és 3 százalék között mozog majd. Eközben – leginkább a várhatóan csökkenő belső kereslet nyomán – a maginflációs mutatók is lassulásnak indulhatnak, és fokozatosan közelednek majd a 3 százalék irányába. Az idei évre vonatkozó 2,9 százalékos éves inflációs előrejelzésüket az Erste Bank elemzői továbbra is fenntartják.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat kommentálva elmondta: a friss adat megfelel a várakozásoknak, a lassulásra az üzemanyagok árának jelentős csökkenése miatt számítani lehetett.

A szakember szerint a következő időszakban az infláció alakulása nagyban függ attól, hogy a járvány miatt mennyivel ugrik meg a munkanélküliség, ez a fogyasztáson keresztül hat majd az árakra. Ha pedig az üzemanyagok ára esetleg elkezd emelkedni, akkor könnyen visszatérhet a 3 százalék fölötti infláció. Az év hátralévő részében inkább 2,5 százalék körüli fogyasztó árindexek lehetnek jellemzők és a jövő év második negyedévében jöhet egy jelentősebb ugrás. A mostani kilátások szerint a 2020-as átlagos infláció 2,9 százalék körül várható – mondta.

MTI