Ellenőrzési célpont lehet a multik transzferár-nyilvántartása

Kézenfekvő NAV-ellenőrzési célpontot jelenthetnek a multinacionális cégek transzferár-nyilvántartásai hívja fel az érintettek figyelmét a MAZARS legfrissebb összefoglalója. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint nem kizárható, hogy a kieső adóbevételeket többek között a koronavírus-járvány által kevésbé érintett vállalatcsoportok transzferár-dokumentációinak revíziójával próbálja meg pótolni az adóhatóság. Ezért a kitolt benyújtási határidők ellenére is nagyon fontos ezek pontos elkészítése.

Az adózási könnyítésekről szóló rendelet szerint a transzferár-nyilvántartást a társasági adóbevallás benyújtásához igazodva, de legkésőbb 2020. szeptember 30-áig kell elkészíteni. A MAZARS szerint a könnyítés ellenére a 2019-es transzferár-nyilvántartások pontos elkészítése most még fontosabb, mint korábban.

„Figyelni kell arra, hogy a 2020-as üzleti évben jelentkező esetleges veszteségek megfelelően alátámasztva és összhangban legyenek a 2019-es nyilvántartásokkal.” – figyelmeztet Nagy Gabriella, a MAZARS nemzetközi transzferár hálózatának vezetője.

Hozzátette: a multik azért is az ellenőrzések fókuszába kerülhetnek, mert a NAV számára is erőforrás-hatékonyabb kevesebb adózót potenciálisan nagyobb találati eséllyel vizsgálni.

Nagy Gabriella szerint a 2019-2020-as adóéveket lefedő transzferár-nyilvántartások megalapozott és pontos elkészítése sok fejfájást okozhat, két témakör különösen alapos mérlegelést igényel:

1. Alacsony kockázatú társaságoknak jár-e termelésleállás esetén is a rutinszintű profit?

Számos vállalatcsoportnak vannak Magyarországon korlátozott kockázattal működő vállalatai. A transzferár-alapelveknek megfelelően, ezeknek a társaságoknak jellemzően alacsony, de stabil nyereséget indokolt biztosítani, az ezen felüli profit vagy veszteség pedig a vállalatcsoport magas kockázatú társaságainál jelentkezik. A stabil gazdasági körülmények között jól működő alapelvet azonban újra kell gondolni a világjárvány okozta gazdasági változások miatt. Egyelőre nincsenek nyilvános adatbázisokban rendelkezésre álló adatok, amelyek alapján meg lehetne ítélni, hogy független felek, hasonló körülmények között, hogyan osztják meg egymás között a leállások és a termeléskiesések miatt felmerült veszteségeket.

2020-ban mindenképpen felül kell vizsgálni az alacsony kockázatú társaságok nyereségét meghatározó egyoldalú transzferár-módszerek alkalmazását és így az összehasonlító elemzéseket is. Felmerülhet lehetőségként a nyereségmegosztásos módszer alapelvein nyugvó veszteségallokáció, de ha például 2019-ig azt állítottuk, hogy egy társaságnak nincs piaci kockázata, akkor a kereslet visszaesésből eredő veszteséget mégis mi alapján lehetne elszámolni Magyarországon 2020-ban?

„Fontos, hogy nagyon pontos legyen a funkcionális elemzés már 2019-ben is, hogy a karakterizálás ne mondjon ellent az alkalmazott árazásnak. Ha pedig egy adózónak kapcsolt ügyleteire adóhatósági határozata van (APA – szokásos piaci ármegállapítás), akkor érdemes újra olvasni a feltételeket, hiszen elképzelhető, hogy a gazdasági változások miatt az hatályát veszti.” hangsúlyozza Nagy Gabriella, a MAZARS nemzetközi transzferár hálózatának vezetője.

2. Biztosan elég-e egy kölcsönügylet esetén csak a kamat mértékét vizsgálni?

2019-re vonatkozó nyilvántartásokkal kapcsolatban nem csak arra kell figyelni, hogy az milyen összhangot teremt majd a 2020-as történésekkel, hanem arra is, hogy a már megjelent OECD Transzferár Irányelvek pénzügyi ügyletekre vonatkozó útmutatója mit tartalmaz. A legtöbb cégcsoportnál a belső finanszírozás, a kapcsolt hitelek jelenléte teljesen hétköznapi ügylet.

„Pontos útmutató hiányában eddig jellemzően a transzferár-nyilvántartások csak a kölcsön kamatának szokásos piaci mértékével foglalkoztak. Az új, kibővült irányelvek most már nagyobb hangsúly fektetnek az ügylet azonosítására, azaz annak megítélésére, hogy valójában tőke vagy kölcsönjuttatásról van-e szó a kapcsolt ügyletben.” emeli ki a MAZARS szakértője.

A besorolásnál például a következőkre is figyelni kell:

  • van-e fix hitellejárati időpont;
  • reális-e a hitellejárati időpont vagy folyamatos hosszabbításra lesz szükség;
  • van-e kamatfizetési kötelezettség;
  • vannak-e biztosítékok, garanciák;
  • van-e bármilyen ráhatása a hitelezőnek az adósra, hogy visszafizesse a tőkeösszeget és a kamatot követelje;
  • milyen erőpozícióban van a hitelező független hitelezőkhöz képest;
  • milyen forrásból történik a kamatfizetés;
  • mit finanszíroz az összeg;
  • függetlentől tudna-e forráshoz jutni az adós.

Egy teljes körű, alapos 2019-es nyilvántartás már ezeket a szempontokat is figyelembe véve készül el.

MAZARS