Az ipari termelés javíthat a tavalyi negyedik negyedévi GDP-adaton

A tavalyi negyedik negyedévben az ipar teljesítménye stabilizálódni látszik és fékezhette a GDP visszaesését, bár a decemberi leállások hatása még kérdéses – kommentálták a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a tavaly novemberi ipari termelésre vonatkozó első becslését az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

Az ipari termelés a tavalyi második negyedévben 4,2, a harmadik negyedévben 0,4 százalékponttal rontotta a gazdasági növekedés éves ütemét.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken megjelent első becslése szerint tavaly novemberben 3,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz mérve, a munkanaphatástól megtisztítva 1,6 százalékkal emelkedett a termelés. Az előző havitól 1,2 százalékkal elmaradt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás, de az áprilisi mélyponthoz képest 63 százalékkal nőtt.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában úgy látja, hogy a következő hónapokban folytatódhat az ipar stabilizálódása. A tavalyi utolsó negyedévben – részben az egy évvel azelőtti gyengébb bázis, valamint naptárhatás miatt – már éves szinten is növekedést mutathat az ipar. Így pozitívan, akár 1 százalékponttal járulhat hozzá GDP növekedéséhez, amivel számottevően mérsékelheti az újabb korlátozások miatt bekövetkezett visszaesést.

Már látszik az elhalasztott kereslet megjelenése, valamint a készletek feltöltése is, így a Takarékbank elemzői a következő hónapokban további fokozatos élénkülésre számítanak az ipari termelésben, amit az új kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat.

Míg tavaly összességében 5,5-6 százalékkal csökkenhetett az ipari termelés, idén bázishatások és az új kapacitások üzembe helyezése miatt érdemi, 14-16 százalékos növekedés is várható, amivel az ipar markánsan, akár 3 százalékpontnál nagyobb mértékben járulhat hozzá a GDP növekedéséhez – vélekedett az elemző.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az ipar egyelőre túl van a legnehezebb időszakon. Novemberben a várakozásoknak megfelelően nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest. Az Európa-szerte tapasztalható második hullám nem okozott a tavaszihoz hasonló kiesést a termelésében.

Ugyanakkor ez csak összességében igaz, az egyes alágazatok teljesítménye eltérő módon alakult, ami akár hosszabb távú átrendeződésekre is utalhat. Regős Gábor nem tartja elképzelhetetlennek, hogy az átrendeződés is megjelenik az ipari termelés összetételében.

Ez elsősorban attól függ, hogy mely cégek kerülnek ki győztesként és melyek vesztesként a vírushelyzetből, vagyis melyek lesznek azok, amelyek fejlesztések révén tudnak alkalmazkodni a megváltozott gazdasági környezethez – vetette fel a Századvég üzletágvezetője.

A decemberi adatot várhatóan nagymértékben meghatározza majd az év végi leállások hossza, míg 2021-ben a külső környezet alakulása és a vírus utáni helyreállás lehet meghatározó – tette hozzá.

Novemberben ugyan megtört az ipar lendülete, ugyanis hathavi folyamatos bővülést követően az előző hónaphoz mérve csökkent az ipari termelés, de komoly aggodalomra nincs ok – kommentálta a KSH első becslését Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A havi csökkenés némileg ellentmond a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index alakulásának, amely három hónapja a növekedést jelző 50 pont felett tartózkodik – tette hozzá.

Vélhetően a nagy súlyú gyártóknál bekövetkezett lassulás felelős az ipar novemberi zsugorodásáért.

Előretekintve a legnagyobb kérdés, hogy a szokásos téli karbantartási időszak, a decemberi leállás, milyen mértékben veti vissza a termelést. Míg egyes gyártók a szokásosnál rövidebb leállást hajtottak végre, némely nagy gyártó, így a Mercedes december közepétől egy hónapra állította le a termelést.

Az ING Bank elemzői továbbra is úgy látják, hogy a negyedik negyedévben újra zsugorodhat a GDP az előző negyedévhez viszonyítva. Az ipar negyedik negyedévre várt összességében jó teljesítménye ellenére a szolgáltatószektor kiszolgáltatottsága komoly féket jelent a gazdasági aktivitásban – jegyezte meg Virovácz Péter.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy novemberben kissé megtört az ipar előző hónapokban mutatott lendülete. Ez azonban nem nevezhető nagyon jelentősnek, figyelembe véve, hogy az év végi leállások egyre megszokottabbá válnak már a szektorban. Ez a jelenség feltehetően decemberben is negatívan befolyásolta a teljesítményt. A főbb exportpiacokról azonban alapvetően továbbra is kedvező hírek érkeznek, s úgy látszik, hogy a második járványhullám nem törte meg érdemben a teljesítményt.

Összességében tehát az ipar pozitívan járulhatott hozzá a negyedik negyedéves GDP-hez, némileg ellensúlyozva a gyengébb belső kereslet növekedést visszafogó hatásait – írta az Erste Bank szakértője.

MTI