A nemi egyenlőség szempontját érvényesítő beszerzés üzleti lehetőségei

A bizonyítékokon alapuló érdekképviseleti összefoglaló felszólítja a magánszektor szereplőit, hogy a fenntartható fejlődési célok megvalósítása érdekében vezessenek be a nemi egyenlőség szempontját érvényesítő beszerzési stratégiákat, és építsék be a női tulajdonban lévő, nők által irányított, illetve a nemi egyenlőség elvét érvényesítő üzleti vállalkozásokat az értékláncokba az üzleti vállalkozások gazdasági céljainak elérését elősegítő és társadalmi értékét növelő elemként.

A Women’s Entrepreneurship Accelerator (WEA) május 5-én bejelentette, hogy kiadott egy „Procurement’s strategic value: Why gender-responsive procurement makes business sense” (A beszerzés stratégiai értéke: Miért hasznos üzleti szempontból a nemi
egyenlőség szempontját érvényesítő beszerzés) címet viselő érdekképviseleti összefoglalót, amely meggyőző bizonyítékokkal szolgál arról, hogy a nők magánszektorbeli ellátási láncokban való részvételének erősítése jelentős mértékben elősegíti az inkluzív gazdasági növekedést és a fenntartható fejlődést.

Az ENSZ nőügyi szervezete, a UN Women által kidolgozott és a Mary
Kay Inc. által a WEA támogatása céljára biztosított forrásokból
finanszírozott érdekképviseleti összefoglaló rámutat a nemi
egyenlőség elérése terén való előrehaladásnak a COVID-19-pandémia
miatti visszaesésére, valamint arra, hogy a növekvő gazdasági
bizonytalanság, az ellátási láncok működésében bekövetkező
fennakadások, illetve az egyre súlyosabb hatásokkal járó
klímaváltozás és környezeti katasztrófák társadalmi alárendeltségük
miatt jóval nagyobb mértékben sújtják a nőket.

A kiadvány idéz korábbi tanulmányokból, amelyek igazolták, hogy a
gazdaságok rugalmasabban reagálnak a válságokra és jobbak a
növekedési lehetőségeik akkor, ha a nők és a férfiak azonos jogokkal
rendelkeznek.(1) Mindazonáltal továbbra is hatalmas kihívásokat kell
legyőzni. A női vállalkozóknak még mindig számos akadállyal kell
megküzdeniük, ideértve a tőkéhez való hozzáférés hiányát a helyi és
nemzetközi piacokon egyaránt, valamint azt, hogy jóval kevesebb a
női vállalkozókat tömörítő hálózatok száma, mint a férfi
vállalkozókat összefogó hálózatoké, továbbá, hogy számos országban
jelenleg is érvényben vannak a nők munkaerőpiaci részvételét gátló
politikák.(2( Bár globális viszonylatban három üzleti vállalkozásból
egy női tulajdonban van,(3) a nagyvállalatok globális szintű
beszerzési kiadásaiból a női vállalkozókhoz becslések szerint
mindössze egy százalék folyik be bevételként.(4) A nemi
egyenlőtlenséget fenntartó jogszabályok gátolják a nőket abban is,
hogy kiaknázhassák a kínálkozó gazdasági lehetőségeket. Például
közel 2,4 milliárd munkaképes korú nő még mindig nem rendelkezik a
férfiakéval azonos gazdasági jogokkal.(5) Ezeknek a statisztikai
adatoknak az ellenére a női vállalkozók a ma a világ előtt álló
számos kihívásra képesek megoldást nyújtani, és a bizonyítékok azt
mutatják, hogy közvetlen korreláció áll fenn a női vállalkozók
számának növekedése és a gazdasági növekedés, a fenntartható
fejlődés és a befogadóbb, társadalmi befogadás és rugalmasság
között.(6)

Az érdekképviseleti összefoglalóban szereplő adatok alátámasztják,
hogy a nemi egyenlőség szempontját érvényesítő beszerzési politikák
(gender-responsive policies [GRP]) és gyakorlatok bevezetése a
beszerzési folyamatok terén a nők előtt álló strukturális korlátok
lebontására használható, hatékony stratégiai eszköz, amely
ugyanakkor javítja az üzleti vállalkozások működését és erősíti a
gazdaságokat. Az érdekképviseleti összefoglaló figyelmeztet arra,
hogy számos lehetőség marad kiaknázatlanul abban az esetben, ha nem
kerülnek bevezetésre a nemi egyenlőség szempontját érvényesítő
beszerzési politikák. A bizonyítékok egyértelműek: a nemek közti
egyenlőtlenség csökkentése jót tesz az üzleti vállalkozásoknak, és
hatékony gazdasági eszköznek számít.

„A nemi egyenlőség szempontjának a beszerzések terén való
érvényesítése kedvező hatást gyakorol a vállalati nyereségességre,
az innovációra és a fenntarthatóságra, és ugyanakkor csökkenti a
piaci kockázatokat is. Azzal, hogy a női vállalkozókat kizárják a
beszerzési folyamatokból, a vállalatok jelentős kreativitást,
szakértelmet és tehetséget hagynak kihasználatlanul. A GRP nyerő
üzleti stratégia, és ugyanakkor a változást elősegítő, nagy hatású
eszköz is” – fejtette ki Deborah Gibbins, a Mary Kay, Inc. operatív
vezetője és a WEA elindítója.

Az érdekképviseleti összefoglaló elkészítése céljából a UN Women
több mint 350 érdekcsoporttal lépet kapcsolatba 2021-ben, amelyek
közt több mint 150 magánszektorbeli vállalat volt, és a vállalatok
beszerzési politikájának átalakulását vizsgáló 7 esettanulmány
eredményeit is felhasználta annak érdekében, hogy bizonyítékokon
alapuló következtetéseket vonhasson le arról, miért érdemes az
üzleti vállalkozásoknak a nemi egyenlőség szempontját érvényesítő
beszerzési politikát bevezetniük. Az érdekcsoportok képviselőivel
interjút készítettek, továbbá elvégeztek egy felmérést, és
létrehoztak egy gyakorlati közösséget (community of practice), amely
számos különféle hálózatból kapott információkat (ideértve az
Egyesült Nemzetek Szervezete Globális Megállapodásának (UN Global
Compact [UNGC]) tagjait és hálózatait. (folyt.)

A vállalatok beszámolói szerint a GRP bevezetése a következő előnyöket eredményezte:

  • nagyobb bevétel és kevesebb beszerzési kiadás,
  • a beszállítók jobb elérhetősége és nagyobb rugalmassága,
  • a márkahírnév erősödése,
  • több újítás és jobb alkalmazkodókészség,
  • jobb szolgáltatási teljesítmény a fokozottabb agilitás
    következtében, valamint
  • a piacok erősödése a helyi gazdasági fejlődés és az inkluzív
    növekedés eredményeként.

Az érdekképviseleti összefoglaló leszögezi, hogy „az inkluzív és
fenntartható fejlődés kulcsfontosságú azoknak az üzleti
vállalkozásoknak a számára, amelyek stabilizálni szeretnék
helyzetüket egy igen változékony gazdaságban, és ki szeretnék
használni a gazdaság jövőbeli növekedésével járó előnyöket. A nemek
közti egyenlőtlenség fokozódása minden vállalatot egyformán
hátrányosan érint, ideértve az ellátási lánc megbízható és rugalmas
működéséhez elengedhetetlenül szükséges női vállalkozókat és az
azokra támaszkodó üzleti vállalkozásokat is.”

Az érdekképviseleti összefoglaló rámutat, hogy ma, amikor egyre
több vállalat helyezi előtérbe a környezeti, társadalmi és
irányítási (environmental, social and governance [ESG]) kérdések
megoldásához való hozzájárulást, „a GRP bevezetése lehetővé teszi a
vállalatok számára az ESG problémák megoldását és ezeknek az
értékeknek a vállalati értékrendbe való beépítését, továbbá jelentős
mértékben hozzájárul a nők gazdasági szerepvállalásának
elősegítéséhez és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak
(Sustainable Development Goals ([SDG-k]) eléréséhez. A nemi
egyenlőség szempontját érvényesítő beszerzési politika bevezetése
révén az üzleti vállalkozások több cél eléréséhez is közelebb
jutnak, ideértve a nemek közötti egyenlőséget (SDG 5), az
egyenlőtlenségek csökkentését (SDG 10), a felelős fogyasztást és
termelést (SDG 12), a szegénység felszámolását (SDG 1) és a
tisztességes munkát és gazdasági növekedést (SDG 8).”

„A fenntartható fejlődési célok elérése nem olyan dolog, amit a
nők, az üzleti vállalkozások és a kormányok egyedül, a többiek
segítsége és részvétele nélkül megvalósíthatnak. Valódi előrelépés
kizárólag akkor lehetséges, ha minden szereplő – ideértve az üzleti
vállalkozásokat is – együtt dolgozik egy közös cél elérése
érdekében” – magyarázta Anita Bhatia, a UN Women főtitkárhelyettese
és ügyvezetőigazgató-helyettese.

A most kiadott összefoglalóban a WEA felszólítja a magánszektor
szereplőit, hogy vezessenek be a nemi egyenlőség szempontját
érvényesítő beszerzési stratégiákat és integrálják a női
vállalkozókat a globális értékláncokba a fenntartható fejlődési
célok elérése érdekében. Ez egyrészt üzleti szempontból is
kifizetődő, másrészt hozzájárul a nők felemelkedéséhez és gazdasági
szerepvállalásuk elősegítéséhez, ami mind a gazdaságoknak, mind a
társadalmaknak hasznára válik.

Az érdekképviseleti összefoglaló ide kattintva (
https://www.unwomen.org/sites/default/files/2022-04/Procurements-strategic-value-en.pdf)
érhető el.

Amit a Women’s Entrepreneurship Accelerator programról tudni kell …
A Women’s Entrepreneurship Accelerator (WEA) egy több partner
együttműködésével az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 74.
ülésszakán (UNGA 74) létrehozott, a női vállalkozók segítését célzó
szervezet. A szervezetben részt vevő hat ENSZ testület (Nemzetközi
Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization [ILO]),
Nemzetközi Kereskedelmi Központ (International Trade Centre [ITC]),
Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication
Union [ITU]), az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (United
Nations Development Programme [UNDP]), az ENSZ Globális
Megállapodása (United Nations Global Compact [UNGC]), az ENSZ nőügyi
szervezete, a UN Women) és a Mary Kay kötelezettséget vállalt 5
millió nő támogatására képességeik kibontakoztatásában 2030-ra.

A kezdeményezés végső célja a női vállalkozások gazdasági és
társadalmi fejlődésre gyakorolt hatásainak maximalizálása az ENSZ
által kitűzött fenntartható fejlődési célok (Sustainable Development
Goals [SDG-k]) elérése érdekében azáltal, hogy szerte a világon
támogatja a női vállalkozók gazdasági és társadalmi szerepvállalását
lehetővé tévő ökoszisztéma kiépítését. Az Accelerator program
kiemelkedő példája annak, milyen átformáló ereje lehet egy olyan,
több partner közreműködésével megvalósításra kerülő, eddig példa
nélküli, globális kezdeményezésnek, amely elősegíti a női
vállalkozásokban rejlő lehetőségek és a női vállalkozók
képességeinek kiaknázását. További információk a következő
internetes címen állnak rendelkezésre: we-accelerate. Kövessen
minket a közösségi csatornákon: Twitter (We_Accelerator), Instagram
(@we_accelerator), Facebook (@womensentrepreneurshipaccelerator),
LinkedIn (@womensentrepreneurshipaccelerator)!
(folyt.)

Címlapfotó: Pixabay from Pexels