CIB: az idén 4-5 százalékkal nőhet a GDP

A magyar gazdaság az idén 4-5 százalék közötti ütemben bővülhet, a várhatóan 10 százalék körüli inflációs szint ellenére – ismertette a CIB Bank vezető elemzője sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

Trippon Mariann megjegyezte, hogy az ukrajnai háború és a veszélyhelyzetben bevezetett rendkívüli intézkedések alapvetően átírták az idei makrogazdasági pályát, a kilátásokat a szokásosnál nagyobb bizonytalanság jellemzi. A növekedés szerkezetében 2022-ben a fogyasztás lesz a fő húzóerő – jelezte.

Az első negyedévben a vártnál jobb teljesítményt nyújtott a magyar gazdaság, a háború minimálisan hatott az aktivitásra, miközben a választások előtti fiskális transzferek “komoly lökést” adtak a fogyasztásnak. Az erős évkezdet támaszt nyújt az idei növekedésnek, a fogyasztást a feszes munkaerőpiac, a magas bérdinamika, és a háztartások magas megtakarítási állománya is támogatja – mondta.

Az infláció a májusi piaci konszenzus szerint 11 százalék fölött tetőzhet ősz környékén, és decemberig 10 százalék körül marad. A CIB 2023-ban az év közepétől érdemi inflációcsökkenést vár, úgy vélik, éves átlagban jövőre 4 százalék felett maradhat a pénzromlás üteme.

Trippon Mariann elmondta: a jelenlegi inflációs pálya nem teszi lehetővé a kamatemelések leállítását, még szeptember-októberben is lehetséges kamatemelés. Várakozásaik szerint 7,5-8,5 százalék között lesz az alapkamat maximuma az idén, és egy év múlva már lehetséges lesz az alapkamat csökkentése.

A növekedési kép mindent egybevetve kielégítő fundamentálisan, a gazdaságpolitika előtt álló legfőbb kihívás a makrogazdasági egyensúly helyreállítása lesz a CIB Bank elemzői szerint. A gazdaság fenntartható pályára állításának fontos eszköze rövid távon a monetáris szigorítás mellett a költségvetési konszolidáció, hosszabb távon pedig elengedhetetlennek tartják a versenyképességet és a potenciális növekedési ütemet emelő intézkedéseket.

Jelentős bizonytalanság kerül ki a rendszerből azzal, hogy a kormány az ősszel kompromisszumra juthat az EU-val a jogállamisági eljárásról, és ezzel az uniós források akár már az idén – nagyobb arányban 2023-ban- újra rendelkezésre állnak – mutatott rá Trippon Mariann. Közölte: tartósan nem számolnak azzal, hogy az euró 400 forint felett lesz, 370-390 forint között ingadozó euró/forint árfolyamot várnak.

Arról is beszélt, hogy a globális kép lassuló, de stabil növekedést jelez az idei évre. A háború elhúzódik, viszont nem eszkalálódik az ukrán határon kívülre, az energiaárak a jelenlegi szintekről drasztikusan nem emelkednek, a monetáris szigorítás pedig mindenütt folytatódik. Ha újabb váratlan hatás nem érkezik, akkor nyár-ősz folyamán tetőzhet az infláció a világban, ami sokáig marad – mondta a CIB Bank vezető elemzője.

MTI
Címlapfotó: Rohan Hakani from Pexels

Hirdetés