EU-prognózis: az ukrajnai háború által kiváltott sokkok erősítik a globális inflációs nyomást

Az Európai Unió gazdasága fordulópontra érkezett, egy erős első fél év után az uniós gazdaság sokkal nagyobb kihívásokkal teli szakaszba lépett, amelyben az ukrajnai háború által kiváltott sokkok csökkentik a globális keresletet és erősítik az inflációs nyomást – írta az Európai Bizottság a pénteken közzétett, őszi gazdasági előrejelzésében.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve közölte, a gazdasági hangulat jelentősen romlott, így az idei növekedés ugyan várhatóan valamivel jobb lesz a korábban előrejelzettnél, a 2023-as kilátások jelentősen gyengébbek lettek, az infláció pedig magasabb lesz a legutóbbi, nyári időközi prognózisnál.

Az ukrajnai háború miatt megnőtt bizonytalanság, a magas energiaárak okozta nyomás, a háztartások vásárlóerejének romlása, a gyengébb külső gazdasági környezet és a szigorúbb finanszírozási feltételek várhatóan recesszióba taszítják az unió egészét, az euróövezet gazdaságát és a legtöbb tagállamot az év utolsó negyedévében – közölte az uniós biztos.

Az év végén jelentősen visszaesik a reál-GDP növekedése az EU egészében. Ennek ellenére a 2021-től kezdődött, és az év első felében tapasztalt lendület a reál-GDP növekedést idén 3,3 százalékra emeli az EU-ban, és 3,2 százalékra az euróövezetben, ami jóval meghaladja a nyári előrejelzésben prognosztizált 2,7 százalékot.

Mivel az infláció csökkenti a háztartások vásárlóerejét, a gazdasági aktivitás visszaesése 2023 első negyedévében is folytatódni fog. A növekedés tavasszal térhet vissza Európába, várhatóan azonban mérsékelt lesz. A GDP növekedése 2023-ban várhatóan eléri a 0,3 százalékot mind az EU-ban, mind az euróövezetben. Az előrejelzések szerint 2024-re a gazdasági növekedés fokozatosan nyeri vissza lendületét, átlagosan 1,6 százalékot az EU-ban és 1,5 százalékot érve el az euróövezetben.

Az előrejelzés szerint az infláció az év végén csúcsosodhat. Az éves inflációs rátára vonatkozó előrejelzését az EU-ban a korábban jelzetthez képest egy százalékponttal magasabbra, 9,3 százalékra, az euróövezetben pedig két százalékponttal magasabbra, 8,5 százalékra emelte az Európai Bizottság. Az infláció 2023-ban várhatóan csökken, de az EU-ban továbbra is magas, 7 százalékos marad, az euróövezetben pedig 6,1 százalék lehet, majd 2024-ben 3 százalékra, illetve 2,6 százalékra mérséklődik.

Kiemelték ugyanakkor, hogy a munkaerőpiac jól teljesít. Az erőteljes gazdasági expanzió 2022 első felében legkevesebb kétmillió embert vonzott a foglalkoztatásba, és minden idők legmagasabb szintjére, 213,4 millióra emelte a foglalkoztatottak számát az Európai Unióban. A munkanélküliségi ráta szeptemberben rekordalacsony, 6 százalékos volt – közölték.

Az EU-ban a foglalkoztatás növekedése az előrejelzések szerint 2022-ben 1,8 százalék lesz, 2023-ban megtorpan, majd 2024-ben mérsékelten, 0,4 százalékra emelkedik. Az uniós munkanélküliségi ráta idén 6,2 százalék, 2023-ban 6,5 százalék, 2024-ben pedig 6,4 százalék lesz.

Közölték továbbá, hogy az összesített költségvetési hiány várhatóan enyhén emelkedni fog, az EU-ban a GDP 3,6 százalékára, az euróövezetben pedig 3,7 százalékra, mivel a gazdasági tevékenység gyengül, a kamatkiadások nőnek és a kormányok új diszkrecionális intézkedéseket vezetnek be a magas energiaárak hatásának enyhítésére. A jelentés a GDP-arányos államadósság további csökkenését prognosztizálja: jövőre a GDP 89,4 százalékról 84,1 százalékra, az euróövezetben pedig 97,1 százalékról 91,4 százalékra.

A magyar gazdaság az előrejelzés szerint 2022 második negyedévében megőrizte lendületét, a GDP 1,1 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. Az Európai Bizottság szerint azonban a magasabb infláció és energiaárak a következő időszakokban visszafogják a gazdasági aktivitást és hirtelen lassulás várható. Jelezték, a reál-GDP növekedése a 2022-es 5,5 százalékról 2023-ban várhatóan 0,1 százalékra csökken, és csak 2024-ben kapaszkodik vissza 2,6 százalékra.

Az első fél évben a magyar munkaerőpiac erősödött, a munkanélküliség 3,3 százalékra csökkent, a nominális bérek 14,9 százalékkal nőttek a második negyedévben. Közölték: az utolsó havi foglalkoztatási adatok emelkedő munkanélküliségre utalnak, ami a gazdasági lassulás velejárója. A magas infláció az előrejelzések szerint 2023-ban csökkenteni fogja a reálbéreket – figyelmeztettek.

A jelentés szerint a HICP-infláció szeptemberben 20,7 százalékra emelkedett Magyarországon, miután részben feloldották a lakossági energiaárak felső határát. Az infláció várhatóan magas marad: 2022-ben 14,8, 2023-ban pedig 15,7 százalék lesz, majd 2024-ben 3,9 százalékra mérséklődik.

Az Európai Bizottság szerint a magyar államháztartás ugyancsak kihívásokkal teli időszak elé néz: 2022-ben a hiány az első félévi erőteljes bevételnövekedés ellenére is magas, a GDP 6,2 százaléka marad. A hiány 2023-ban várhatóan 4,4 százalékra csökken, majd 2024-ben ismét 5,2 százalékra emelkedik.

Végezetül megjegyezték, hogy az ukrajnai háború miatt bekövetkezett energiaellátási zavarok erősen negatív hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra, mivel az országnak rövidtávon korlátozott lehetőségei vannak az Oroszországból származó olaj- és gázimport helyettesítésére. A magas energiaárak veszélyeztethetik a magyarországi energia-intenzív feldolgozóipar középtávú beruházási terveit is. A tartósan magas infláció vagy a romló finanszírozási feltételek szigorúbb gazdaságpolitikai irányvonalat tehetnek szükségessé – tették hozzá.

MTI
Címlapfotó: Mediamodifier from Pixabay